Ez a cikk fordítás. Az eredeti blogbejegyzést Loris Vergolini töltötte fel angolul.

Néhány évtizeddel ezelőtt az emberi intelligenciát utánzó, összetett feladatok végrehajtására képes gépek ötlete még csak a tudományos-fantasztikus művekben jelent meg. Mára viszont egy olyan technológiai forradalom közepén találjuk magunkat, amelyet éppen a mesterséges intelligencia (MI) vezérel. Sőt az MI napjainkra olyan valósággá vált, amely alapjaiban befolyásolja az iparágak működését, átalakítja a munkaerőpiacot, és újradefiniálja a digitális korban való érvényesüléshez szükséges készségeket. 

Mint azt a Világgazdasági Fórum (2023a) hangsúlyozta, a kérdés nemcsak az, hogy milyen munkahelyeket fog elvenni az MI, hanem az is, hogy milyenek fognak létrejönni. A mesterséges intelligencia alatt itt a tág értelemben vett számítástechnikára gondolunk, amely jellemzően emberi intelligenciát igénylő, összetett feladatok elvégzésére képes, intelligens gépek létrehozásával foglalkozik (azaz az egyszerű algoritmusoktól a gépi és mélytanulási rendszerekig szinte bármi beletartozik). Pontosabban az MI feladatok széles körét tudja végrehajtani a képek felismerésétől egészen az adatokon alapuló döntéshozatalig, képes tanulni és alkalmazkodni az új információkhoz.

Mesterséges intelligencia a munkaerőpiacon

Az algoritmusok és intelligens gépek használata egyre inkább a mindennapi életünk szerves részévé válik, a digitális készségeknek pedig döntő szerepük van a munkaerőpiaci alkalmazkodásban és fejlődésben. Az algoritmusok és intelligens gépek használata egyre inkább a mindennapi életünk szerves részévé válik, a digitális készségeknek pedig döntő szerepük van a munkaerőpiaci alkalmazkodásban és fejlődésben. 

A Világgazdasági Fórum elemzése (2023a) felhívta a figyelmet azokra a feladatokra és foglalkozásokra, amelyeknél a leginkább lehetőség nyílik az automatizálásra. Ennek megfelelően az MI-vel és a munkaerőpiaci lehetőségekkel kapcsolatos egyik legfontosabb aggály a munkahelyek megszűnése lett. Leginkább a speciális tudást csak korlátozottan igénylő, más feladatoktól kevéssé függő, ismétlődő feladatokon és szabványosított eljárásokon (pl. információk rögzítése és kezelése) alapuló munkakörök veszélyeztetettek. Az MI az ilyen feladatok ellátásában máris meglehetősen magas szintű kompetenciáról tett tanúbizonyságot.

A mesterséges intelligenciát emellett olyan eszköznek lehet tekinteni, amely a szakemberek napi munkájában elvégzendő feladatok sokaságához nyújthat segítséget. Csak hogy néhány példát említsünk, az MI óriási hatással van az adatelemzésre és az előrejelzésre az olyan területeken, mint a pénzügy és a marketing, ahol előnyt jelent a nagy mennyiségű adat gyors feldolgozásának képessége. Az MI ugyancsak hasznos eszköz lehet az egészségügyben, mivel segíthet a diagnosztizálásban, a kezelési javaslatok megfogalmazásában, a klinikai gyakorlatban és az orvosbiológiai alkalmazásokban (Yu et al. 2018). Ugyanez igaz az oktatásra is, ahol az MI javíthatja a tanulási élményt azáltal, hogy kihat a tanítási módszerekre és a tanári együttműködésre, és a technológiának a tanulók életébe való beillesztése terén még forradalmibb folyamatokat hoz magával (Roll és Wylie 2016).

A mesterséges intelligencia több területen is jelentős hatással lehet a munkahelyek fejlődésére azzal, hogy bevezeti az ember és a gép közötti interakció elemét. A munkahelyek jövőjéről szóló jelentés (Világgazdasági Fórum 2023b) szerint a következő öt évben a vállalatok több mint 75%-a fog megpróbálkozni a nagy adathalmazokkal, a felhőalapú számítástechnikával és az MI-funkciókkal kapcsolatos technológiák bevezetésével. Az ilyen új technológiák fejlődése minden bizonnyal változtatni fog a munkaerőpiac jellegén, de a végeredmény nem feltétlenül jelent majd kevesebb munkahelyet. A Világgazdasági Fórum (2023a) a munkakörök legalább négy olyan, újonnan megjelenő csoportját nevezte meg, amelyekre az MI fejlődése pozitív hatással lehet:

• MI modell- és promptmérnökök; 

• MI tartalomkészítők; 

• adatkurátorok és oktatók; 

• etikai és irányítási szakemberek. 

Hozzá kell tenni, hogy a mesterséges intelligenciával kapcsolatos készségek hasznos erőforrást jelenthetnek a közszférában, mivel a digitális átalakulás folyamata a közigazgatást is érinti; ezért növekvő kereslet mutatkozhat olyan szakemberek iránt, akik a digitális világ ismeretét társadalmi-szervezeti és politikai-közigazgatási területeken szerzett készségekkel tudják ötvözni.Hozzá kell tenni, hogy a mesterséges intelligenciával kapcsolatos készségek hasznos erőforrást jelenthetnek a közszférában, mivel a digitális átalakulás folyamata a közigazgatást is érinti; ezért növekvő kereslet mutatkozhat olyan szakemberek iránt, akik a digitális világ ismeretét társadalmi-szervezeti és politikai-közigazgatási területeken szerzett készségekkel tudják ötvözni.

Az eddigiekben csak a jövőről beszéltünk, de mi a helyzet jelenleg? Hány betölthető álláshely van mostanság a nyugati országokban? Az OECD (Borgonovi et al. 2023) közelmúltban készült munkadokumentuma 14 OECD-országban elemezte az online álláshirdetéseket, és kimutatta, hogy az MI-vel kapcsolatosak még mindig csak kis százalékát teszik ki az online meghirdetett állásajánlatoknak, de ez az arány 2019 és 2022 között jelentősen emelkedett. Nem meglepő módon az MI-hez köthető állások iránti kereslet nagymértékben koncentrálódik bizonyos ágazatokban, például az IKT és a szakmai szolgáltatások területén, és a legkeresettebb készségek a gépi tanuláshoz kapcsolódnak. 

A mesterséges intelligenciával foglalkozó legnagyobb munkáltatókat nemcsak a szakmai készségek érdeklik, hanem vezetői, irányítási és problémamegoldó készségekkel rendelkező szakembereket is keresnek (OECD 2023). Az OECD politikai elemzői (OECD 2022) hangsúlyozták, hogy az MI szélesebb körű társadalmi és munkahelyi elfogadottságával arra lehet számítani, hogy a jövő munkaerőpiacán döntő szerepe lesz a szociális-érzelmi készségeknek. A kritikai gondolkodás, a problémamegoldás, az alkalmazkodó képesség és a hatékony kommunikáció máris egyre fontosabb. A digitális készségeket kiegészítik a humán készségek, amelyek segítségével az egyének jobban eligazodnak a komplex, folyamatosan változó munkakörnyezetben. A digitális készségek és a humán készségek ötvözésével az egyének jól képzett szakemberekké válhatnak, akik felkészültek arra, hogy megbirkózzanak az MI jelentette kihívásokkal és lehetőségekkel.

Felkészülés a jövőre

A mesterséges intelligencia fejlődése nem váratlanul megy végbe, és a politikai döntéshozóknak kellő idővel és eszközökkel kell rendelkezniük ahhoz, hogy irányítani tudják ezeket a változásokat, és ezáltal enyhítsék az egyének munkakörükből való kiszorulásának lehetséges negatív következményeit. Az OECD-országok lakói bevallottan aggódnak a mesterséges intelligencia következő két évtizedben várható fejlődése miatt, ennélfogva a szükséges lépések megtételét kérik (OECD 2023a).a).

Az első probléma, amelyet mérlegelni kell, hogy az automatizálás veszélyének jobban kitett foglalkozásokban alacsonyan képzett munkavállalók dolgoznak. Ez szorosan kapcsolódik a készségigények megváltozásáról szóló EPALE blogbejegyzésemhez (Vergolini 2023), és még mindig érvényes az a javaslat, hogy a munkavállalóknak és a munkáltatóknak szóló ösztönözőkkel az egész életen át tartó tanulásra kell helyezni a hangsúlyt. Konkrétabban nézve, az első lépést a „hagyományos oktatáson” keresztül kell megtenni, az egyetemek pedig egyre több, interdiszciplináris megközelítésű alap- és mesterképzést kínálnak az adattudomány területén. 

Nyilvánvaló azonban, hogy az egyetemi kurzusokat nem az átképzésre és továbbképzésre szoruló felnőttek számára tervezték. Előttük legalább két másik lehetőség áll. Az első az „alternatív tanúsítványokhoz” kapcsolódik, amelyek Kato et alii (2020, 8.) meghatározása szerint „olyan tanúsítványok, amelyeket az illetékes nemzeti oktatási hatóságok nem ismernek el önálló formális oktatási képesítésekként”. Ebbe egyetemi és szakmai bizonyítványok és digitális kitűzők egyaránt beletartozhatnak, és együttesen mikrotanúsítványoknak is nevezik őket. Az Európai Unió Tanácsa a mikrotanúsítványok kidolgozását javasolta az egész életen át tartó tanulás és foglalkoztathatóság támogatásának eszközeként (OECD 2023b). A digitális készségeket (pl. adatelemzés, programozás, digitális marketing, kiberbiztonság) kínáló kurzusokat online platformokon keresztül is elérhetővé lehet tenni, ami növeli a rugalmasságot és a megfizethetőséget. Ezeket a képzéseket állami hatóságok, munkaerő-toborzó vállalatok és magáncégek is szervezhetik. A nagy technológiai vállalatok (pl. Amazon, Google, IBM) például élen járnak az alternatív képesítési programok szervezésében a mesterséges intelligencia területén. 2023b). A digitális készségeket (pl. adatelemzés, programozás, digitális marketing, kiberbiztonság) kínáló kurzusokat online platformokon keresztül is elérhetővé lehet tenni, ami növeli a rugalmasságot és a megfizethetőséget. Ezeket a képzéseket állami hatóságok, munkaerő-toborzó vállalatok és magáncégek is szervezhetik. A nagy technológiai vállalatok (pl. Amazon, Google, IBM) például élen járnak az alternatív képesítési programok szervezésében a mesterséges intelligencia területén.2023b). A digitális készségeket (pl. adatelemzés, programozás, digitális marketing, kiberbiztonság) kínáló kurzusokat online platformokon keresztül is elérhetővé lehet tenni, ami növeli a rugalmasságot és a megfizethetőséget. Ezeket a képzéseket állami hatóságok, munkaerő-toborzó vállalatok és magáncégek is szervezhetik. A nagy technológiai vállalatok (pl. Amazon, Google, IBM) például élen járnak az alternatív képesítési programok szervezésében a mesterséges intelligencia területén.

Egy másik lehetőség a nyílt forrású tanulási segédanyagok használata, beleértve az útmutatókat, fórumokat és dokumentációt; ebben a tekintetben az olyan közösségek, mint a GitHub, nagyon hasznosak lehetnek azok számára, akik javítani szeretnék készségeiket az MI terén. E tekintetben az egyik fő korlát azonban az, hogy a nyílt forrású eszközök teljes mértékű kihasználásához a résztvevőknek az alap- vagy kezdő szintűnél több ismerettel kell rendelkezniük.

Referenciák

Borgonovi, F., Calvino, F., Criscuolo, C., Samek, L., Seitz, H., Nania, J., Nitschke & O’Kane, L. (2023). Emerging trends in AI skill demand across 14 OECD countries. OECD Working Paper.

OECD (2022). Skills for the Digital Transition: Assessing Recent Trends Using Big Data. OECD Publishing, Paris.

OECD (2023a). OECD Skills Outlook 2023. Skills for a Resilient Green and Digital Transition. OECD Publishing, Paris.

OECD (2023b). Micro-credentials for lifelong learning and employability. Uses and possibilities. OECD Publishing, Paris.

Roll, I., & Wylie, R. (2016). Evolution and revolution in artificial intelligence in education. International Journal of Artificial Intelligence in Education, 26, 582-599

Vergolini, L. (2023). Changing skills needs: how can people become employable? EPALE blogpost.

World Economic Forum (2023a). Jobs of Tomorrow: Large Language Models and Jobs. White paper.

World Economic Forum (2023b). Future of Jobs Report. Insight report.

Yu, K. H., Beam, A. L., & Kohane, I. S. (2018). Artificial intelligence in healthcare. Nature biomedical engineering, 2(10), 719-731.