European Commission logo
Bejelentkezés Fiók létrehozása
Több szót is választhat vesszővel elválasztva

EPALE - A felnőttkori tanulás elektronikus európai platformja

Blogbejegyzés

Digitális készségek a mesterséges intelligencia korában

A mesterséges intelligencia átformálja az emberek tanulását, munkáját és életmódját. Ez az átalakulás tele van kockázatokkal és lehetőségekkel.

Digital skills in the age of artificial intelligence

Ez a cikk fordítás. Az eredeti blogbejegyzést Loris Vergolini töltötte fel angolul.

Néhány évtizeddel ezelőtt az emberi intelligenciát utánzó, összetett feladatok végrehajtására képes gépek ötlete még csak a tudományos-fantasztikus művekben jelent meg. Mára viszont egy olyan technológiai forradalom közepén találjuk magunkat, amelyet éppen a mesterséges intelligencia (MI) vezérel. Sőt az MI napjainkra olyan valósággá vált, amely alapjaiban befolyásolja az iparágak működését, átalakítja a munkaerőpiacot, és újradefiniálja a digitális korban való érvényesüléshez szükséges készségeket. 

Mint azt a Világgazdasági Fórum (2023a) hangsúlyozta, a kérdés nemcsak az, hogy milyen munkahelyeket fog elvenni az MI, hanem az is, hogy milyenek fognak létrejönni. A mesterséges intelligencia alatt itt a tág értelemben vett számítástechnikára gondolunk, amely jellemzően emberi intelligenciát igénylő, összetett feladatok elvégzésére képes, intelligens gépek létrehozásával foglalkozik (azaz az egyszerű algoritmusoktól a gépi és mélytanulási rendszerekig szinte bármi beletartozik). Pontosabban az MI feladatok széles körét tudja végrehajtani a képek felismerésétől egészen az adatokon alapuló döntéshozatalig, képes tanulni és alkalmazkodni az új információkhoz.

Mesterséges intelligencia a munkaerőpiacon

Az algoritmusok és intelligens gépek használata egyre inkább a mindennapi életünk szerves részévé válik, a digitális készségeknek pedig döntő szerepük van a munkaerőpiaci alkalmazkodásban és fejlődésben. Az algoritmusok és intelligens gépek használata egyre inkább a mindennapi életünk szerves részévé válik, a digitális készségeknek pedig döntő szerepük van a munkaerőpiaci alkalmazkodásban és fejlődésben. 

Világgazdasági Fórum elemzése (2023a) felhívta a figyelmet azokra a feladatokra és foglalkozásokra, amelyeknél a leginkább lehetőség nyílik az automatizálásra. Ennek megfelelően az MI-vel és a munkaerőpiaci lehetőségekkel kapcsolatos egyik legfontosabb aggály a munkahelyek megszűnése lett. Leginkább a speciális tudást csak korlátozottan igénylő, más feladatoktól kevéssé függő, ismétlődő feladatokon és szabványosított eljárásokon (pl. információk rögzítése és kezelése) alapuló munkakörök veszélyeztetettek. Az MI az ilyen feladatok ellátásában máris meglehetősen magas szintű kompetenciáról tett tanúbizonyságot.

A mesterséges intelligenciát emellett olyan eszköznek lehet tekinteni, amely a szakemberek napi munkájában elvégzendő feladatok sokaságához nyújthat segítséget. Csak hogy néhány példát említsünk, az MI óriási hatással van az adatelemzésre és az előrejelzésre az olyan területeken, mint a pénzügy és a marketing, ahol előnyt jelent a nagy mennyiségű adat gyors feldolgozásának képessége. Az MI ugyancsak hasznos eszköz lehet az egészségügyben, mivel segíthet a diagnosztizálásban, a kezelési javaslatok megfogalmazásában, a klinikai gyakorlatban és az orvosbiológiai alkalmazásokban (Yu et al. 2018). Ugyanez igaz az oktatásra is, ahol az MI javíthatja a tanulási élményt azáltal, hogy kihat a tanítási módszerekre és a tanári együttműködésre, és a technológiának a tanulók életébe való beillesztése terén még forradalmibb folyamatokat hoz magával (Roll és Wylie 2016).

A mesterséges intelligencia több területen is jelentős hatással lehet a munkahelyek fejlődésére azzal, hogy bevezeti az ember és a gép közötti interakció elemét. A munkahelyek jövőjéről szóló jelentés (Világgazdasági Fórum 2023b) szerint a következő öt évben a vállalatok több mint 75%-a fog megpróbálkozni a nagy adathalmazokkal, a felhőalapú számítástechnikával és az MI-funkciókkal kapcsolatos technológiák bevezetésével. Az ilyen új technológiák fejlődése minden bizonnyal változtatni fog a munkaerőpiac jellegén, de a végeredmény nem feltétlenül jelent majd kevesebb munkahelyet. A Világgazdasági Fórum (2023a) a munkakörök legalább négy olyan, újonnan megjelenő csoportját nevezte meg, amelyekre az MI fejlődése pozitív hatással lehet:

  • MI modell- és promptmérnökök; 

  • MI tartalomkészítők; 

  • adatkurátorok és oktatók; 

  • etikai és irányítási szakemberek. 

Hozzá kell tenni, hogy a mesterséges intelligenciával kapcsolatos készségek hasznos erőforrást jelenthetnek a közszférában, mivel a digitális átalakulás folyamata a közigazgatást is érinti; ezért növekvő kereslet mutatkozhat olyan szakemberek iránt, akik a digitális világ ismeretét társadalmi-szervezeti és politikai-közigazgatási területeken szerzett készségekkel tudják ötvözni.Hozzá kell tenni, hogy a mesterséges intelligenciával kapcsolatos készségek hasznos erőforrást jelenthetnek a közszférában, mivel a digitális átalakulás folyamata a közigazgatást is érinti; ezért növekvő kereslet mutatkozhat olyan szakemberek iránt, akik a digitális világ ismeretét társadalmi-szervezeti és politikai-közigazgatási területeken szerzett készségekkel tudják ötvözni.

Az eddigiekben csak a jövőről beszéltünk, de mi a helyzet jelenleg? Hány betölthető álláshely van mostanság a nyugati országokban? Az OECD (Borgonovi et al. 2023) közelmúltban készült munkadokumentuma 14 OECD-országban elemezte az online álláshirdetéseket, és kimutatta, hogy az MI-vel kapcsolatosak még mindig csak kis százalékát teszik ki az online meghirdetett állásajánlatoknak, de ez az arány 2019 és 2022 között jelentősen emelkedett. Nem meglepő módon az MI-hez köthető állások iránti kereslet nagymértékben koncentrálódik bizonyos ágazatokban, például az IKT és a szakmai szolgáltatások területén, és a legkeresettebb készségek a gépi tanuláshoz kapcsolódnak. 

A mesterséges intelligenciával foglalkozó legnagyobb munkáltatókat nemcsak a szakmai készségek érdeklik, hanem vezetői, irányítási és problémamegoldó készségekkel rendelkező szakembereket is keresnek (OECD 2023). Az OECD politikai elemzői (OECD 2022) hangsúlyozták, hogy az MI szélesebb körű társadalmi és munkahelyi elfogadottságával arra lehet számítani, hogy a jövő munkaerőpiacán döntő szerepe lesz a szociális-érzelmi készségeknek. A kritikai gondolkodás, a problémamegoldás, az alkalmazkodó képesség és a hatékony kommunikáció máris egyre fontosabb. A digitális készségeket kiegészítik a humán készségek, amelyek segítségével az egyének jobban eligazodnak a komplex, folyamatosan változó munkakörnyezetben. A digitális készségek és a humán készségek ötvözésével az egyének jól képzett szakemberekké válhatnak, akik felkészültek arra, hogy megbirkózzanak az MI jelentette kihívásokkal és lehetőségekkel.

Felkészülés a jövőre

A mesterséges intelligencia fejlődése nem váratlanul megy végbe, és a politikai döntéshozóknak kellő idővel és eszközökkel kell rendelkezniük ahhoz, hogy irányítani tudják ezeket a változásokat, és ezáltal enyhítsék az egyének munkakörükből való kiszorulásának lehetséges negatív következményeit. Az OECD-országok lakói bevallottan aggódnak a mesterséges intelligencia következő két évtizedben várható fejlődése miatt, ennélfogva a szükséges lépések megtételét kérik (OECD 2023a).a).

Az első probléma, amelyet mérlegelni kell, hogy az automatizálás veszélyének jobban kitett foglalkozásokban alacsonyan képzett munkavállalók dolgoznak. Ez szorosan kapcsolódik a készségigények megváltozásáról szóló EPALE blogbejegyzésemhez (Vergolini 2023), és még mindig érvényes az a javaslat, hogy a munkavállalóknak és a munkáltatóknak szóló ösztönözőkkel az egész életen át tartó tanulásra kell helyezni a hangsúlyt. Konkrétabban nézve, az első lépést a „hagyományos oktatáson” keresztül kell megtenni, az egyetemek pedig egyre több, interdiszciplináris megközelítésű alap- és mesterképzést kínálnak az adattudomány területén. 

Nyilvánvaló azonban, hogy az egyetemi kurzusokat nem az átképzésre és továbbképzésre szoruló felnőttek számára tervezték. Előttük legalább két másik lehetőség áll. Az első az „alternatív tanúsítványokhoz” kapcsolódik, amelyek Kato et alii (2020, 8.) meghatározása szerint „olyan tanúsítványok, amelyeket az illetékes nemzeti oktatási hatóságok nem ismernek el önálló formális oktatási képesítésekként”. Ebbe egyetemi és szakmai bizonyítványok és digitális kitűzők egyaránt beletartozhatnak, és együttesen mikrotanúsítványoknak is nevezik őket. Az Európai Unió Tanácsa a mikrotanúsítványok kidolgozását javasolta az egész életen át tartó tanulás és foglalkoztathatóság támogatásának eszközeként (OECD 2023b). A digitális készségeket (pl. adatelemzés, programozás, digitális marketing, kiberbiztonság) kínáló kurzusokat online platformokon keresztül is elérhetővé lehet tenni, ami növeli a rugalmasságot és a megfizethetőséget. Ezeket a képzéseket állami hatóságok, munkaerő-toborzó vállalatok és magáncégek is szervezhetik. A nagy technológiai vállalatok (pl. Amazon, Google, IBM) például élen járnak az alternatív képesítési programok szervezésében a mesterséges intelligencia területén. 2023b). A digitális készségeket (pl. adatelemzés, programozás, digitális marketing, kiberbiztonság) kínáló kurzusokat online platformokon keresztül is elérhetővé lehet tenni, ami növeli a rugalmasságot és a megfizethetőséget. Ezeket a képzéseket állami hatóságok, munkaerő-toborzó vállalatok és magáncégek is szervezhetik. A nagy technológiai vállalatok (pl. Amazon, Google, IBM) például élen járnak az alternatív képesítési programok szervezésében a mesterséges intelligencia területén.2023b). A digitális készségeket (pl. adatelemzés, programozás, digitális marketing, kiberbiztonság) kínáló kurzusokat online platformokon keresztül is elérhetővé lehet tenni, ami növeli a rugalmasságot és a megfizethetőséget. Ezeket a képzéseket állami hatóságok, munkaerő-toborzó vállalatok és magáncégek is szervezhetik. A nagy technológiai vállalatok (pl. Amazon, Google, IBM) például élen járnak az alternatív képesítési programok szervezésében a mesterséges intelligencia területén.

Egy másik lehetőség a nyílt forrású tanulási segédanyagok használata, beleértve az útmutatókat, fórumokat és dokumentációt; ebben a tekintetben az olyan közösségek, mint a GitHub, nagyon hasznosak lehetnek azok számára, akik javítani szeretnék készségeiket az MI terén. E tekintetben az egyik fő korlát azonban az, hogy a nyílt forrású eszközök teljes mértékű kihasználásához a résztvevőknek az alap- vagy kezdő szintűnél több ismerettel kell rendelkezniük.

Referenciák


Borgonovi, F., Calvino, F., Criscuolo, C., Samek, L., Seitz, H., Nania, J., Nitschke & O’Kane, L. (2023). Emerging trends in AI skill demand across 14 OECD countries. OECD Working Paper.

OECD (2022). Skills for the Digital Transition: Assessing Recent Trends Using Big Data. OECD Publishing, Paris.

OECD (2023a). OECD Skills Outlook 2023. Skills for a Resilient Green and Digital Transition. OECD Publishing, Paris.

OECD (2023b). Micro-credentials for lifelong learning and employability. Uses and possibilities. OECD Publishing, Paris.

Roll, I., & Wylie, R. (2016). Evolution and revolution in artificial intelligence in education. International Journal of Artificial Intelligence in Education26, 582-599

Vergolini, L. (2023). Changing skills needs: how can people become employable? EPALE blogpost.

World Economic Forum (2023a). Jobs of Tomorrow: Large Language Models and Jobs. White paper.

World Economic Forum (2023b). Future of Jobs Report. Insight report.

Yu, K. H., Beam, A. L., & Kohane, I. S. (2018). Artificial intelligence in healthcare. Nature biomedical engineering2(10), 719-731.

Likeme (24)

Megjegyzés

Artificial intelligence tools can have a significant impact on communities, improving education systems, making learning more accessible, personalised and inclusive. To achieve this, however, it is essential that adult educators and teachers are competent in the ethical use of AI tools. 

For example, in my course "AI tools for meaningful learning and training", I give educators the opportunity to apply strategies to help them select different tools, critically assess their suitability and use them ethically at different stages of the learning process - in the creation, delivery and evaluation of training. This approach not only supports the learning of specific tools, but also helps teachers and trainers to acquire truly modern digital skills and to be able to apply them in a flexible way.  
 

In my course, I stress the importance of continuous professional development and active engagement with new tools and methods. I encourage teachers to remain versatile by constantly updating their toolbox with the latest technological tools and teaching methods. This approach, which I will emphasise throughout the training, involves constant reflection, frequent updating of teaching content and an open dialogue on the incorporation of new technologies. It ensures that educational methods remain up-to-date and relevant to the constantly evolving technological landscape. In turn, this not only contributes to the development of the individual, but also enriches the community, preparing an informed and competent population ready to face modern challenges. 

Likeme (1)

AI is very front and centre at present and yet people still appear afraid of it. It had the potential for misinformation but alternatively it provides great opportunities. Ongoing education and socialisation of AI is needed to empower educators into to utilise AI while ensuring they are also aware of the pitfalls
Likeme (2)

The EPALE article discussed clearly highlights the radical transformation that Artificial Intelligence (AI) is driving in the labor market and education. 

This digital transformation not only redefines existing job roles, but also creates new employment opportunities, underlining the importance of adapting our skills to this new technological reality.

The automation of repetitive tasks by AI, although it raises concerns about job security, also opens up a vast field of possibilities for roles that require advanced digital skills and a renewed focus on soft skills. 

This dualism between displacement and job creation invites us to reflect on the importance of lifelong learning and adaptability as fundamental pillars for professional success in the digital age.

In addition, the emergence of microcredentials and alternative education offer flexible and accessible routes for continuous professional development, allowing individuals to remain relevant in their fields or explore new careers in a changing labor market. 

These educational options are not only a response to the need for constant updating of technical skills, but also to the demand for socio-emotional skills critical to teamwork, effective communication and leadership in complex work environments.

However, the article also reminds us of the challenges inherent in this transition, particularly in terms of access and equity in education and employment. The need for policies and programs that ensure the inclusion of all individuals, regardless of their origin or educational level, is imperative to take full advantage of the opportunities that AI offers.

In conclusion, this analysis invites us to consider a holistic approach to the development of skills in the age of AI, one that balances technical mastery with the development of socio-emotional competencies, and that promotes continuous learning as a key strategy for adaptation and success in the future of work. 

This approach will not only prepare workers for the challenges of tomorrow, but will also ensure that technology serves to expand opportunities and improve the quality of life of everyone.

Likeme (3)

AI is a topic which is featuring in every conference, meeting or even article I am coming across. However what is the vision for this tool (allow me to call it tool) ?  Yesterday I had a discussion with a colleague. Are we creating a society of robots with no ability to think ? Will AI save time so that we can use time and resources elsewhere ? or are we going to keep doing the same things, but with AI doing the thinking instead of us ? 

Likeme (1)

Dear Ramon,

Thanks so much for your comment. You raise many key questions! I can already tell you that in 2024 at EPALE we will try to tackle them, with the help of experts, and involve our community in a discussion to share insights and experiences.

In the meanwhile, I'd like to point you at the 2023 EPALE Community Conference, where Claire Stark, from UNESCO, addressed some of these issues in her keynote speech. Here you can watch the recording of the whole first day of the Conference (including Stark's keynote speech) and here you can find an interview behind the scenes, where she dives deeper into these topics.

See you on EPALE! All the best

Sara - EPALE Moderator

Likeme (2)