Gerhard Bisovsky azt gondolja végig, mit jelent a médiaműveltség és mit kell annak magában foglalnia a felnőtt tanulók aktív szerepvállalásához.

A hagyományos média és különösen a modern internetalapú média jelentőségéhez nem fér kétség. A politika és a társadalom mellett mindennapi életünkre is hatással vannak. Mindenekelőtt a közösségi média ad lehetőséget mindenkinek az önkifejezésre, tartalmak megosztására és a személyre szabott kommunikációra. Minden felhasználónak arca és hangja van, amelyet rengetegen láthatnak, illetve hallhatnak, valamint megoszthatnak.

A közösségi média könnyen elérhető a manipuláció és a propaganda számára

A közösségi média ugyanakkor a hírek automatikus terjesztéséhez, a propagandához és a manipulációhoz is könnyen elérhető felületként szolgál. Az Oxfordi Egyetemen 48 ország vizsgálatával kutatást végeztek a közösségi média szervezett manipulációjáról. Minden egyes országban legalább egy olyan eset előfordult, amikor egy politikai párt vagy kormányzati szerv szervezetten manipulálta a közösségi médiát.

A politikai pártok jellemzően a választási kampány ideje alatt vetik be a dezinformációt; ez bizalmatlanságot, polarizációt szül, és aláássa a demokratikus folyamatok integritását. Korábban is számtalan példa akadt a manipulációra és dezinformációra, a közösségi médián keresztül azonban emberek tömegei érhetők el nagyon rövid időn belül. Ne feledjük, hogy a hozzászólások többsége a Facebook-használók igen kis hányadától érkezik, amint az egy, a „hangos kisebbségről” végzett osztrák kutatásból kiderül. Erre a fejleményre az egyik lehetséges megoldást jelenthetik a tényellenőrzők (fact checkers), amelyekből már most is több mint 100 aktív csoport található Európában, a hagyományos orgánumok szerkesztőségeiben, a nem kormányzati szervezeteknél és a civil társadalomban — adja hírül egy tanulmányában az Újságírás-tudományi Reuters Intézet (Reuters Institute for the Study of Journalism).

A médiaműveltség fontos téma a felnőttoktatásban

A túlzott információáradat, az online megfélemlítés és zaklatás minden korú embert érint. Ez megrémíti, elhallgattatja és manipulálja őket. Ezért én a mellett a médiaműveltség mellett teszem le a voksom, amely az emberek aktív szerepvállalásához vezet.

A médiaműveltség azt jelenti, hogy „médiatípustól függetlenül kompetens módon tudunk kommunikálni, és elérjük, megértjük, valamint elemezni, értékelni és használni tudjuk azokat a hatásos képeket, szavakat és hangokat, amelyek kortárs tömegtájékoztatási kultúránkat alkotják” — írja Tessa Jolls és Michele Johnsen a Hastings Law Journalban.

Az embereknek fel kell tudniuk mérni és tudniuk kell kezelni az álhírek, az internetes zaklatás, a radikalizálódás, a kiberbiztonságot érintő fenyegetések és a csalások jelentette állandó veszélyeket, ahogy az az Európai Bizottságnak a digitális oktatási cselekvési tervről szóló közleményében áll.

Media literacy relies on critical thinking

A médiaműveltség alapja a kritikai gondolkodás

Véleményem szerint a médiaműveltség szorosan összefügg a kritikai és önálló gondolkodás képességével, a szélsőséges üzenetek elutasításával, valamint azzal, hogy képesek vagyunk önmagunk és saját cselekedeteink értékelésére. Az Európai Bizottság háttérdokumentumában  ezt a fajta ellenálló képességet sajnálatos módon főként csak a fiatalokhoz kapcsolja, noha valójában minden korú ember érintett.

Az Európa Tanács Európai Audiovizuális Megfigyelő Intézete által készített, az EU 28 tagállamára kiterjedő médiaműveltségi elemzés szerint a „kritikai gondolkodás” egyértelműen vezető szerepet kap mind az 547 megvizsgált projektben, és a következőképp jellemezhető:

Annak megértése, hogy hogyan működik a médiaipar és hogyan keletkeznek a médiaüzenetek; a tartalom-előállítók motivációjának felmérése, hogy tájékozottan dönthessünk a tartalom kiválasztásáról és felhasználásáról; a különböző típusú médiatartalmak felismerése, továbbá a tartalom értékelése annak helytállósága, megbízhatósága és értéke szempontjából; az internethasználat biztonsági kockázatainak felismerése és kezelése.

A médiaműveltséghez hozzátartozik a kritikai gondolkodás

A kritikai gondolkodás széles körben elfogadott oktatási cél, és biztosítanunk kell, hogy ez ne csak üres szólam legyen. A kritikai gondolkodás az oktatási rendszer minden ágazatában releváns, legyen szó gyerekekről, fiatalokról vagy felnőttekről.

Számos definíciója létezik azonban, amelyekben a fogalom mögött meghúzódó különféle értelmezések öltenek testet. Tekinthetjük-e a kritikai gondolkodást egyfajta általános megközelítésnek vagy inkább tantárgyspecifikus? Milyen készségekre és képességekre van szükség a kritikai gondolkodáshoz? Ez csak néhány kérdés azzal a szemlélettel kapcsolatban, amelynek igen nagy jelentősége van az oktatásban. Egy, a Stanford Filozófiai Enciklopédiában (Stanford Encyclopedia of Philosophy) megjelent cikk alapjaiban és újszerűen tekinti át a kritikai gondolkodás kérdését.

Az oktatási szektorban létfontosságú, hogy a tanulási folyamat során hogyan sajátítható el alaposan és hosszú távra szólóan a médiaműveltség a kritikai gondolkodás segítségével. A médiaműveltségnek több köze van az oktatáshoz, mint a médiához. A médiát felhasználó tanítás nem azonos a médiaműveltséggel, az tanítás a médiáról. Valamilyen médiatípus létrehozása szintén nem azonos a médiaműveltséggel, habár a médiaműveltségbe a média-előállítás is beletartozik; a médiaműveltség nem a média szapulásáról szól, de a média kritikája szerves részét képezi. A médiaműveltség azt jelenti, hogy kritikusan gondolkodunk.

Véleményem szerint a cél az, hogy olyan aktív szerepet vállaló és felelős embereket műveljünk ki, akik fel tudják ismerni, meg tudják előzni és meg tudják akadályozni a félretájékoztatást. A különféle médiatípusok által közvetített üzeneteket differenciáltan kell értelmezni, az embereknek tudniuk kell ellenőrizni, ki mit mond és miért, a hangsúlyt a médiaüzenetek különböző formáinak kontextusára helyezve.

Végül, a médiaműveltség a demokráciák folytonosságának és további fejlődésének biztosítása szempontjából is fontos kérdés. Egy erős demokrácia a független média által szolgáltatott minőségi híreken és információkon, a véleménypluralizmuson és azon alapul, hogy képesek vagyunk-e egy széles körű konszenzus kialakítására.

Gerhard Bisovsky az osztrák Felnőttoktatási Központok (Volkshochschulen) Szövetségének főtitkára. 1996-tól 2012-ig a Bécsi Felnőttoktatási Központ Meidling igazgatója, 2009-től 2012-ig a bécsi oktatási orientációs és tanácsadási hálózat igazgatója volt. 2012-től 2017-ig az Európai Felnőttképzési Társaság (EAEA) igazgatóságának volt tagja. A Die Österreichische Volkshochschule  magazin főszerkesztője.

Elérhetőség: gerhard.bisovsky@vhs.or.at