Ez a cikk fordítás. Az eredeti blogbejegyzést EBSN CBS Editor töltötte fel angolul.

Miért kell bevonni a tanulókat?

A tanulási programokban való részvétel ösztönzése régóta vitatott téma a felnőttképzési szakpolitikában és a gyakorlatban is. Különösen fontos ez az olyan felnőtteknél, akik híján vannak az alapvető olvasási, írási, számolási készségeknek, illetve a digitális alapkészségeknek. Az Eurostat 2022-es felmérése szerint a 25–64 év közötti uniós lakosság 11,9%-a vett részt oktatásban vagy képzésben a felmérést megelőző 4 hétben. Ez az eredmény 2,8 százalékos emelkedést jelent a 2020-ra vonatkozó adatokhoz képest, és a 2019-esnél (a Covid19-világjárvány előttinél) is magasabb. A felnőtteknek nagyon különböző motivációik lehetnek a tanulásra. „Az alacsony végzettségű felnőttek többnyire a munkaerőpiaci eredményeik javítása érdekében vesznek részt képzésen. Többségük (49%) azért választja a munkához kapcsolódó képzésen való részvételt, hogy jobban végezze a munkáját, és/vagy javítsa a karrierkilátásait. További 7% egy (új) állás megszerzése érdekében kezdi meg a képzést, 2% pedig azért, hogy kisebb eséllyel veszítse el a munkahelyét.” (OECD 2019, 9. o.). 

Ugyanilyen mértékű figyelmet érdemel azonban a másik kihívás is, nevezetesen a tanulók bevonása. Még ha a felnőttoktatási szolgáltatóknak sikerül is résztvevőket toborozniuk, a hosszú távú motiváltságuk fenntartása könnyen nehézséget okozhat. Még sürgetőbb ez a probléma, ha figyelembe vesszük, hogy a felnőttképzés területén is gyors ütemben zajlik a digitális átállás, mind a tananyagok és eszközök, mind a környezet tekintetében. 

Ugyanilyen mértékű figyelmet érdemel azonban a másik kihívás is, nevezetesen a tanulók bevonása. Még ha a felnőttoktatási és -képzési szolgáltatóknak sikerül is résztvevőket toborozniuk, a hosszú távú motiváltságuk fenntartása könnyen nehézséget okozhat. Még sürgetőbb ez a probléma, ha figyelembe vesszük, hogy a felnőttképzés területén is gyors ütemben zajlik a digitális átállás, mind a tananyagok és eszközök, mind a környezet tekintetében. 

Miért digitális?

A Covid19-világjárvány csak felgyorsította a digitalizáció folyamatát, és rávilágított arra az igényre, hogy a felnőttek esetében jobb stratégiákra van szükség az oktatás felépítését illetően annál, mint hogy egyszerűen csak feltöltik az anyagokat az online tanterembe, és a tanulókat arra kérik, hogy jelenjenek meg az online foglalkozásokon. Az oktatási és képzési ágazat átalakulásában nagy hangsúlyt kapnak az országos, illetve uniós szintű szakpolitikai kezdeményezések és az általuk a digitális átállásra vonatkozóan kitűzött referenciaértékek (lásd például a 2021–2027-re szóló digitális oktatási cselekvési tervet vagy a felnőttkori tanulásra vonatkozó, 2030-ig tartó új európai cselekvési program 5. kiemelt területét: a zöld és digitális átállást). 

Ebben a cikkben azokat a szempontokat vizsgáljuk, amelyek mentén a felnőttoktatók úgy tudják felépíteni a digitális tanulási kínálatukat, hogy azzal segítsék a tanulók motivációjának megőrzését az online környezetben.

Kihívások és stratégiák

Fontos megjegyezni, hogy a tanulók megtartása egy összetett cselekvéssor eredménye, amelynek része lehet az oktatás felépítése, a tantervfejlesztés, a részvétel ösztönzése stb., ami nemcsak a megfelelő digitális eszköz alkalmazását jelenti, hanem a felnőtteknek szóló tanulási tapasztalat megtervezésének teljes folyamatát. Ezt az összetettséget tükrözik a felnőttképzési szakemberek által gyakran hivatkozott általános keretek. Knowles (1980) felnőttképzési elméletében hat elvet sorol fel ezen összetettség leképezésére: a tanulók ismeretigényét, az énképet, az előzetes tapasztalatokat, a tanulási hajlandóságot, a tanulási orientációt és a tanulási motivációt. A tanulók motivációját számos tényező befolyásolja.Fontos megjegyezni, hogy a tanulók megtartása egy összetett cselekvéssor eredménye, amelynek része lehet az oktatás felépítése, a tantervfejlesztés, a részvétel ösztönzése stb., ami nemcsak a megfelelő digitális eszköz alkalmazását jelenti, hanem a felnőtteknek szóló tanulási tapasztalat megtervezésének teljes folyamatát. Ezt az összetettséget tükrözik a felnőttképzési szakemberek által gyakran hivatkozott általános keretek. Knowles (1980) felnőttképzési elméletében hat elvet sorol fel ezen összetettség leképezésére: a tanulók ismeretigényét, az énképet, az előzetes tapasztalatokat, a tanulási hajlandóságot, a tanulási orientációt és a tanulási motivációt. A tanulók motivációját számos tényező befolyásolja.

Egy, az USA-ban végzett 2019-es tanulmány szerint az online főiskolai hallgatók a tanulmányaikkal kapcsolatban a következő problémákat tapasztalták: az osztálytársakkal és az oktatóval való közvetlen kapcsolat hiánya, következetlen vagy elégtelen kommunikáció az oktatóval, valamint motivációval, figyelemmel vagy koncentrációval kapcsolatos nehézségek. Ugyanez a tanulmány utal Kahu és mtsai (2015) vizsgálatára, aki meghatározta a tanulók bevonását kedvezően befolyásoló fő tényezőket az online környezetben: a téma iránti személyes érdeklődés, a kurzus tartalmának hozzáigazítása az életükhöz, a feladatok témájának megválasztása az érdeklődésüknek megfelelően. 

A felnőtt tanulók írni-olvasni tudást és számolási készséget fejlesztő programokban való részvételét és kitartását vizsgáló 2014-es A felnőtt tanulók írni-olvasni tudást és számolási készséget fejlesztő programokban való részvételét és kitartását vizsgáló 2014-es 

A felnőtt tanulók írni-olvasni tudást és számolási készséget fejlesztő programokban való részvételét és kitartását vizsgáló 2014-es szakirodalmi áttekintésazt jelzi, hogy a felnőttek számos akadállyal szembesülnek, amikor részt szeretnének venni egy tanulmányi programban:  azt jelzi, hogy a felnőttek számos akadállyal szembesülnek, amikor részt szeretnének venni egy tanulmányi programban:  azt jelzi, hogy a felnőttek számos akadállyal szembesülnek, amikor részt szeretnének venni egy tanulmányi programban: 

• a szituációs korlátok a tanulás költségeihez, a tanulás helyszínéhez, a gyermekfelügyeleti lehetőségekhez, az idő és a támogatás hiányához, a munka jellegű kötelezettségekhez, a tanulói előmenetel időigényességéhez kapcsolódnak.
• az intézményi korlátok az információhoz való elégtelen hozzáféréshez, a szolgáltatási szint és hatókör korlátozottságához, a formális értékelési stílushoz, a kényelmetlen órarendhez, a tanulói támogatás elégtelenségéhez vagy hiányához, a következetlen és elégtelen finanszírozási támogatáshoz, a tanulókra és a minőségi tanulási tapasztalatokra jutó hangsúly hiányához kapcsolódnak.
• a diszpozicionális akadályok a tanulók attitűdjéhez és önmagukkal kapcsolatos meggyőződéseihez, az alacsony önbecsüléshez, a korábbi tanulási tapasztalatokhoz stb. kapcsolódnak.

Az ilyen akadályok leküzdéséhez a tanulmány különböző tanulástervezési megközelítéseket javasol, amelyeket az alábbiak szerint lehet összefoglalni: 

Az ilyen akadályok leküzdéséhez a tanulmány különböző tanulástervezési megközelítéseket javasol, amelyeket az alábbiak szerint lehet összefoglalni: Az ilyen akadályok leküzdéséhez a tanulmány különböző tanulástervezési megközelítéseket javasol, amelyeket az alábbiak szerint lehet összefoglalni: 

• tanulóközpontú felépítés, ami azt jelenti, hogy a tanulók „igényeit, erősségeit, képességeit, hátterét és korábbi tapasztalatait megértik és figyelembe veszik, és a tanulás hozzá van igazítva a tanuló céljaihoz, motivációihoz és érdeklődéséhez”,
• rugalmas kialakítás a megvalósítási módot (pl. vegyes tanulás és munkaalapú tanulás) és a képzési programok tartalmát tekintve (pl. beépített tanulás, társas és informális tanulás).

Kurzustervezés online tanulás esetén

A tanulás megtervezésének számos olyan eszköze van, amely a tanulók bevonását helyezi a középpontba. Ebben a szakaszban két fő kerettel foglalkozunk. A felnőtt tanulók online kurzusokba való nagyobb mértékű bevonását vizsgáló kutatási tanulmány 2019-ben a következő szempontokat ajánlotta az online képzési programot összeállító oktatók figyelmébe. A cikk ezeket a szempontokat a bevonás kritikus összetevőinek nevezi, és három területre választja szét:

Személyes tényező

• választási lehetőség biztosítása a feladatok kiosztásakor, a tanuló személyes érdeklődéséhez kapcsolódva;
• a tanuló saját személyes viszonyítási pontjainak és környezetének aktiválása;
• az aktív gondolkodás ösztönzése a tanulók körében.

Szempontok a digitális eszközökhöz

A leghasznosabb eszközök a fenti összetevők biztosításához a megosztott platform szerkesztését lehetővé tevő eszközök, a bemutatkozásokhoz használható közös prezentációs eszközök, valamint bármilyen kollaboratív konferenciaszervező szoftver, amely lehetővé teszi a melléktermek létrehozását.A leghasznosabb eszközök a fenti összetevők biztosításához a megosztott platform szerkesztését lehetővé tevő eszközök, a bemutatkozásokhoz használható közös prezentációs eszközök, valamint bármilyen kollaboratív konferenciaszervező szoftver, amely lehetővé teszi a melléktermek létrehozását.

Társas interakciók

• a közösség építése együttműködési eszközökkel;
• az oktatók és a tanulók közötti kapcsolat biztosítása;
• a társak közötti kapcsolat biztosítása.

Szempontok a digitális eszközökhöz

A virtuális konferenciaszervező szoftverek nagyon jól használhatóak e tekintetben. A Covid19-világjárvány alatt a jelenléti alapú képzési programokat érintő korlátozások folytán mára jó néhány eszköz használata lett széles körben elterjedt. Érdemes lehet olyan videokonferencia-szoftvert választani a virtuális találkozókhoz, amely a szoftverbe beépített részvételi eszközökkel (pl. reakció kifejezése, közvetlen beszélgetés, videofilterek alkalmazása) lehetővé teszi az interaktív tevékenységeket.A virtuális konferenciaszervező szoftverek nagyon jól használhatóak e tekintetben. A Covid19-világjárvány alatt a jelenléti alapú képzési programokat érintő korlátozások folytán mára jó néhány eszköz használata lett széles körben elterjedt. Érdemes lehet olyan videokonferencia-szoftvert választani a virtuális találkozókhoz, amely a szoftverbe beépített részvételi eszközökkel (pl. reakció kifejezése, közvetlen beszélgetés, videofilterek alkalmazása) lehetővé teszi az interaktív tevékenységeket.

Problémaalapú tanulási környezet

• a tanuló közvetlen szükségleteihez kapcsolódó, a való világból vett problémák kezelése;
• a tanulás indokának pontos meghatározása;
• a tevékenységek folyamatos összehangolása a kurzus tartalmával.

Szempontok a digitális eszközökhöz

Ezek az összetevők elsősorban a feladatok megtervezését érintik, ennek megfelelően itt eszközök széles körét lehet használni. A feladatok kiadásakor és közzétételekor feltétlenül szükség van egy olyan tanulásszervezési rendszerre, amely tartalmi felépítését tekintve világos, könnyen áttekinthető, hogy a tanulók el tudjanak igazodni a feladatok és szakaszok között. Ezek az összetevők elsősorban a feladatok megtervezését érintik, ennek megfelelően itt eszközök széles körét lehet használni. A feladatok kiadásakor és közzétételekor feltétlenül szükség van egy olyan tanulásszervezési rendszerre, amely tartalmi felépítését tekintve világos, könnyen áttekinthető, hogy a tanulók el tudjanak igazodni a feladatok és szakaszok között. 

Bár a cikk eredetileg nem említ digitális eszközöket vagy alkalmazásokat a fenti összetevők biztosítása mellett, az online programok esetében ezeket mindenképpen mérlegelni kell, mivel a segítségükkel a tanulási élmény sokkal inkább interaktív, közösségi jellegű és kézzelfogható lesz. A felnőttképzési programoknak szánt digitális eszközök listájáért látogasson el a LinkedIn kapcsolódó oldalára. 

Hogyan válasszunk digitális eszközöket?

A konkrét digitális eszközök megválasztása ijesztő feladatnak tűnhet, mivel sok esetben az oktatóknak és a kurzustervezőknek szempontok széles körét kell figyelembe venniük. Ehhez gondos mérlegelésre van szükség. Az ISTE kezdeményezése, a Skillrise hasznos keretet biztosít, amely „végigvezeti a felnőttoktatókat és vezetőket az ahhoz szükséges lépéseken, hogy tájékozott döntéseket tudjanak hozni a felnőttképzést támogató oktatástechnológia megválasztásáról és használatáról, hogy az hatékony, befogadó és eredményes legyen. A keretben vázolt lépések közé tartoznak a következők: biztosít, amely „végigvezeti a felnőttoktatókat és vezetőket az ahhoz szükséges lépéseken, hogy tájékozott döntéseket tudjanak hozni a felnőttképzést támogató oktatástechnológia megválasztásáról és használatáról, hogy az hatékony, befogadó és eredményes legyen. A keretben vázolt lépések közé tartoznak a következők:biztosít, amely „végigvezeti a felnőttoktatókat és vezetőket az ahhoz szükséges lépéseken, hogy tájékozott döntéseket tudjanak hozni a felnőttképzést támogató oktatástechnológia megválasztásáról és használatáról, hogy az hatékony, befogadó és eredményes legyen. A keretben vázolt lépések közé tartoznak a következők:

• Jövőkép és felkészültség – Hogyan döntsük el, hogy a szervezet felkészült-e a technológiába való befektetésre?
• A csoport kapacitása és fejlesztése – Hogyan biztosítsuk a személyzet megfelelő készségeit és gondolkodásmódját?
• Kutatás és tervezés – Honnan tudjuk, mire van igazából szükségük a tanulóknak, hogy a megfelelő technológiát választhassuk?
• Beszerzés és megvalósítás – Hogyan döntsünk okosan az új technológia beszerzéséről és bevezetéséről?
• Kommunikáció és szakmai képzési hálózatok – Hogyan ismertessük meg az új kínálatunkat, és miként segítsük a személyzetet a szakmai hálózataik kibővítésében?”

Esettanulmány egy digitális eszközről – Perculus

A Perculus egy innovatív digitális eszköz, amely a tanulók bevonását célozza az online képzési programokban. Interaktív funkciói révén lehetővé teszi a tanulók nagymértékű bevonását mind a konzultációba, mind az órai tevékenységekbe. Videokonferencia-eszközt is biztosít melléktermekkel, ahol az oktatók további tevékenységeket építhetnek be az interakció és a tanulói részvétel érdekében. A Perculus egy innovatív digitális eszköz, amely a tanulók bevonását célozza az online képzési programokban. Interaktív funkciói révén lehetővé teszi a tanulók nagymértékű bevonását mind a konzultációba, mind az órai tevékenységekbe. Videokonferencia-eszközt is biztosít melléktermekkel, ahol az oktatók további tevékenységeket építhetnek be az interakció és a tanulói részvétel érdekében.

 Az alábbiakban felsoroltuk azokat a fő funkciókat, amelyek támogatják a tanulók bevonását:

Az alábbiakban felsoroltuk azokat a fő funkciókat, amelyek támogatják a tanulók bevonását:

• jégtörő játékok: lehetővé teszi a résztvevők bevonását azzal, hogy a foglalkozások kezdetén lehetőség nyílik a játékra.
• felmérés és értékelés: beépített elemző eszköz ad visszajelzést a tanulási tevékenységekről, amelyet fel lehet használni a továbbfejlesztéshez. 
• rugalmas óratervezés: az intuitív óratervező lehetővé teszi az oktatók számára a foglalkozások szerkesztését, kiigazítását vagy akár újratervezését, ahogy haladnak a tanítással.
• hibrid megközelítés: a tanórákat online és jelenléti tevékenységekre is át lehet ültetni, ami a tanár számára lehetővé teszi az eszköz széles körű használatát.

Erre a hivatkozásra kattintva ki is lehet próbálni az eszközt egy ingyenes tesztfoglalkozás formájában. A Perculus ezenkívül egy hasznos blogot is megosztott, amely összefoglalja azt a hét sikeres tanítási stratégiát, amelyet eredményesen lehet alkalmazni az online képzési programokban. , amelyet eredményesen lehet alkalmazni az online képzési programokban. 

Zárógondolatok

A felnőttképzés digitális átalakulásának felgyorsulásával egyre fontosabbá válik a tanulók online környezetben való lehető legnagyobb mértékű bevonása. A felnőtt tanulók motiválása sokrétű feladat, különösen abban az esetben, ha az alapkészségek és a digitális jártasság terén kihívásokkal küzdenek. Az Eurostat statisztikái alátámasztják, hogy a felnőttek egyre nagyobb arányban vesznek részt oktatásban és képzésben, ami elsősorban a jobb munkalehetőségek és karrierkilátások keresésének köszönhető. Az elkötelezettség hosszú távú fenntartása azonban stratégiai megfontolásokat igényel, különösen a Covid19-világjárvány utáni digitális oktatás gyorsan változó közegében.A felnőttképzés digitális átalakulásának felgyorsulásával egyre fontosabbá válik a tanulók online környezetben való lehető legnagyobb mértékű bevonása. A felnőtt tanulók motiválása sokrétű feladat, különösen abban az esetben, ha az alapkészségek és a digitális jártasság terén kihívásokkal küzdenek. Az Eurostat statisztikái alátámasztják, hogy a felnőttek egyre nagyobb arányban vesznek részt oktatásban és képzésben, ami elsősorban a jobb munkalehetőségek és karrierkilátások keresésének köszönhető. Az elkötelezettség hosszú távú fenntartása azonban stratégiai megfontolásokat igényel, különösen a Covid19-világjárvány utáni digitális oktatás gyorsan változó közegében.

Kettős kihívásról van szó: az egyik a tanulók megtartása, a másik a digitális eszközök hatékony integrálása.Kettős kihívásról van szó: az egyik a tanulók megtartása, a másik a digitális eszközök hatékony integrálása.

A tanulók megtartása, amit különféle tényezők befolyásolnak, így például a személyes érdeklődés, a kurzus relevanciája és a támogató tanulási környezet, holisztikus szemléletmódot igényel. Az akadályok, köztük a szituációs, intézményi és diszpozicionális szempontok kezelése árnyalt oktatástervezést tesz szükségessé.A tanulók megtartása, amit különféle tényezők befolyásolnak, így például a személyes érdeklődés, a kurzus relevanciája és a támogató tanulási környezet, holisztikus szemléletmódot igényel. Az akadályok, köztük a szituációs, intézményi és diszpozicionális szempontok kezelése árnyalt oktatástervezést tesz szükségessé.

A digitális eszközök terén a cikk a hatékony bevonás három kritikus összetevőjét emeli ki: a személyes tényezőket, a társas interakciót és a problémaalapú tanulási környezetet. A választás, a személyre szabás és a közösségépítés fontosságának hangsúlyozása mellett a cikk mérlegelendő szempontokat is tartalmaz az oktatók számára, beleértve a digitális eszközök kiválasztásának kérdését is. A Perculus-esettanulmány egy olyan innovatív eszközt mutat be, amelyet úgy terveztek meg, hogy interaktív funkciókkal, értékelési képességekkel és rugalmas hibrid megközelítéssel segítse elő a tanulók részvételét. A digitális környezet átalakulásával elengedhetetlenné válik az eszközök gondos mérlegelése a Skillrise-hoz hasonló keretek mentén, biztosítva, hogy a technológia inkább segítse, mintsem akadályozza a felnőttoktatás folyamatát. A digitális eszközök terén a cikk a hatékony bevonás három kritikus összetevőjét emeli ki: a személyes tényezőket, a társas interakciót és a problémaalapú tanulási környezetet. A választás, a személyre szabás és a közösségépítés fontosságának hangsúlyozása mellett a cikk mérlegelendő szempontokat is tartalmaz az oktatók számára, beleértve a digitális eszközök kiválasztásának kérdését is. A Perculus-esettanulmány egy olyan innovatív eszközt mutat be, amelyet úgy terveztek meg, hogy interaktív funkciókkal, értékelési képességekkel és rugalmas hibrid megközelítéssel segítse elő a tanulók részvételét. A digitális környezet átalakulásával elengedhetetlenné válik az eszközök gondos mérlegelése a Skillrise-hoz hasonló keretek mentén, biztosítva, hogy a technológia inkább segítse, mintsem akadályozza a felnőttoktatás folyamatát. 

Összefoglalva, a felnőtt tanulók online környezetben való lehető legnagyobb mértékű bevonása egy dinamikus utazás, amely folyamatos alkalmazkodást, stratégiai tervezést és a felnőtt tanulók változó igényei iránti elkötelezettséget igényel a digitális korban.Összefoglalva, a felnőtt tanulók online környezetben való lehető legnagyobb mértékű bevonása egy dinamikus utazás, amely folyamatos alkalmazkodást, stratégiai tervezést és a felnőtt tanulók változó igényei iránti elkötelezettséget igényel a digitális korban.

Az EPALE platformon található további segédanyagokért tekintse meg az alábbi kapcsolódó tartalmakat:

• Nyitott oktatási segédanyagok: Sikeres digitális alapkészség-fejlesztő programok tervezése felnőtteknek
• Nyitott oktatási segédanyagok a tanulói motiváció és kitartás biztosításáról

A blogbejegyzés szerzője: Harangozó Tamás