A Kormány 2019-ben a Szakképzés 4.0 stratégiában megfogalmazta a szakképzés átalakítása kapcsán elkötelezettségét az Európai Szakképzési Minőségbiztosítási Referencia Keretrendszer (EQAVET) alapú minőségirányítási rendszer bevezetése mellett. Jogszabályokban is megjelentek a szakképzési minőségirányítás bevezetésének szabályai, a Parlament elfogadta az új, 2019. évi LXXX. törvényt a szakképzésről és a Kormány kiadta a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Kormányrendeletet.

Az ábrán látható az átfogó intézményi minőségirányítási rendszer (MIR) felépítése. A minőségirányítási rendszer teljes körű kialakítására két éven belül kerül sor.

A bevezetésre kerülő MIR az intézmények által kétévente elvégzendő önértékelésen alapul, amelyhez azonos szempontok alapján külső értékelés kapcsolódik. A külső értékelést az ágazati irányítás háttérintézménye fogja végezni, négyévente. Az önértékelés, a külső értékelés és az oktatói értékelés elvárásrendszere és mérőeszközei az EQAVET indikatív jellemzőit és az EQAVET indikátorokat tartalmazzák. A szakképző intézmények az ágazati irányítás módszertani támogatásával 2022. augusztus 31-ig készítik el a minőségirányítási rendszerüket.

A szakképzés minőségirányítási rendszere (MIR) az alábbi elemekből épül fel:

• Minőségpolitika: tartalmazza az intézmény küldetését és jövőképét, a stratégiai célrendszert, meghatározza a minőségirányítási rendszer szervezeti kereteit, a minőségirányítás működtetését, az intézmény szabályozott folyamatait a vezetési-irányítási, szakmai-képzési, támogató és erőforrás területeken.
• Önértékelés: a miniszter által kiadásra kerülő önértékelési kézikönyv tartalmazza az elvárásrendszert, a mérendő indikátorokat, a partneri mérések mérőeszközeit, az önértékelés módszertani javaslatát.
• Külső értékelés: a miniszter által kiadásra kerülő kézikönyv tartalmazza az önértékeléssel azonos elvárásrendszert, a külső értékelés módszertani leírását. A külső értékelés a szakképző intézményt és vezetőjének a munkáját értékeli.
• Oktatói értékelés: a miniszter által kiadott módszertani javaslat alapján a szakképzésben dolgozó oktatók teljesítményértékelését a szakképző intézmény vezetője végzi háromévente. A külső értékelés az oktatók munkáját nem értékeli, de megvizsgálja az intézmény oktatói értékelési rendszerének a működtetését.

A bevezetés legelső lépéseként elkészült az oktatói teljesítményértékelés szempontrendszere, amely a 2020. július 1-jével a szakképzésben az oktatókat érintő jogviszonyváltáshoz (közalkalmazotti törvény hatálya alól a munka törvénykönyve hatálya alá kerülnek) kapcsolódó béremelés alapjául szolgál. Az értékelési feladatokat az intézmény vezetője végzi, támaszkodva a gyűjtött adatokra, vezetőtársai munkájára – szükség esetén szakértőt is bevonva. Az oktatók teljesítménye és annak objektív differenciált értékelése vezetői felelősség. Az új oktatói értékelés szempontjai az „EQAVET” és a „Hay-rendszer” alapján készültek.

A Hay-rendszer egy munkakör-értékelési rendszer, amelyet Edward N. Hay (USA) fejlesztett ki, és  Magyarországon a nagyvállalatok a 90-es évek eleje óta alkalmazzák. Az értékelési folyamat során a munkakör szervezeti értékét a munkaköri profilok alapján – az összehasonlíthatóság céljából pontozásos rendszerrel – határozzák meg.

Az oktatói értékelési rendszer alkalmazása

A Szakképzés 4.0 stratégia alapján „Az egyik legfontosabb feladat, hogy a szakterületük legfrissebb technológiáit is ismerő elméleti és gyakorlati oktatók tanítsanak a képzésben.” Az új értékelési szempontrendszer alapjául szolgál a pedagógusminősítés helyébe lépő – szakképzésben alkalmazandó – oktatói értékelési rendszernek. A szakképzési ágazati irányítás az oktató értékelésében elkötelezett a minőségi szempontok érvényesülésének.  A meghatározott értékelési területek és szempontok elvárásokként fogalmazódnak meg a szakképzésben dolgozó oktatókra vonatkozóan. Nem lehet minőségi képzési rendszert működtetni elkötelezett, felkészült oktatók nélkül.

A megújuló szakképzés minőségi követelményei miatt fontos, hogy a jogviszonyváltás során ezen szabályok szerint kerüljön sor az oktatók besorolására; a most elvégzendő teljesítményértékelésnek a jelenleg hozzáférhető adatok, eredmények alapján kell elkészülnie. A jogviszonyváltáshoz kapcsolódó béremelésnek az oktatók teljesítményértékelésén kell alapulnia. A munkabér megállapításának alapja az oktatók teljesítményértékelése, azonban az egyes értékelési területek nem azonos súllyal fognak szerepelni. A súlyszorzókat a szakképzés-fejlesztés ágazati szakmapolitikai céljai, a regionális szakképzési célok és a helyi munkaerőpiaci helyzet alapján intézményen belül egységesen határozzák meg. 

Az oktatói értékelési rendszer a szakképző intézmény minden oktatói munkakörére alkalmazható (közismereti és szakmai oktatók, pszichológus, könyvtáros tanár, fejlesztő pedagógus, kollégiumi tanár). A szakképző intézmény vezetőinek értékelésére a vezetői kompetenciákra, feladatokra vonatkozó külön vezetői értékelési rendszer készül.

Az oktatói teljesítményértékelési rendszer tíz értékelési területből áll:

• Az 1-3. értékelési területek az adott munkakör értékelésére vonatkoznak.
• A 4-10. értékelési területek a munkakört betöltő oktató szakmai kompetenciáinak, teljesítményének az értékelését mutatják.

Az értékelési szempontok az értékelési terület lebontását jelentik, amelyek az összes területtel és azon belül a szempontokkal együtt a teljes oktatói tevékenységet lefedik. Az értékelés során nem kell szempontonként értékelni, hanem a szempontok figyelembevételével az egész értékelési területre kell 1-6 ponttal értékelni az oktató teljesítményét, kompetenciáit. Nem minden oktatói munkakörben releváns minden szempont, ezektől a szempontoktól eltekintve a teljes érétkelési területet kell pontozni.

A magyarázat az értékelési területek szempontjai alapján segíti az adott értékelési szempont szakképző intézményi értelmezését.

Az indikátorok oszlopban szempontonként megtalálhatók azok az információforrások, amelyek az alapját jelentik az oktatói értékelésnek. Az első besorolásnál ezek közül a rendelkezésre álló információforrásokat kell felhasználni.

Az értékelési terület pontszáma 1-től 6 pontig terjed, amely az oktató kompetenciáinak, teljesítményének elért szintjét jelenti.

A folyamatos foglalkoztatásban lévő oktatókat, illetve munkakörüket minden értékelési területre vonatkozóan értékelni kell. Az újonnan belépő oktatók esetében csak a munkakör értékelhető, a szakmai kompetenciáik nem, így az ő esetükben az 1-3. értékelési területeket kell csak figyelembe venni, számukra az értékelés munkabérre vonatkozó alkalmazása csak a munkakör értékelése alapján valósul meg.

Az oktató megismerheti értékelésének eredményét, és egyeztethet arról a szakképző intézmény vezetőjével.

Az oktatói értékelési rendszer megtalálható az Innovatív Képzéstámogató Központ Zrt. honlapján.