Európai készségkörkép: melyek a legkeresettebb XXI. századi készségek?

Ez a cikk fordítás. Az eredeti blogbejegyzést Anita LĪCE töltötte fel angolul.
Kedves EPALE-közösség!
Engedjék meg, hogy megosszak Önökkel egy új jelentést, amely választ ad a „melyek a legkeresettebb XXI. századi készségek?” kérdésre. A jelentés a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika (STEM) területén végzetteknél szükséges készségekre összpontosít, de emellett valamennyi szakterület diplomásai tekintetében releváns.
A jelentés egy olyan kutatáson alapul, amely a jövőbeli készségek legfrissebb, nemzetközi keretrendszereinek metaanalízisét, valamint egy 29 ország 300 munkáltatójának részvételével lebonyolított felmérést foglalt magában.

A XXI. századi készségek munkáltatói felmérésben használt listáját tíz közelmúltbeli (2018 és 2022 között publikált), kutatáson alapuló, a jövő és a munkaerőpiac szempontjából releváns készségeket leíró keretrendszerei metaanalízisének elvégzésével állították össze. A készségeket tartalmazó, kiválasztott keretrendszerek mindegyikét nemzetközi szervezetek dolgozták ki, köztük az Európai Bizottság és uniós ügynökségek, az OECD, a Világgazdasági Fórum, valamint a McKinsey & Company tanácsadó cég.
29 ország 300 munkáltatója vett részt annak értékelésében, hogy a listán szereplő készségek közül melyek a legfontosabbak a STEM-diplomások számára a munkahelyi felvételi folyamat során. A munkáltatók azt is értékelték, hogy az egyetemek milyen teljesítményt nyújtanak e készségek fejlesztése terén. Ennek révén sikerült meghatározni az egyetemi tantervek korszerűsítéséhez szükséges kiemelt cselekvési területeket.
A legfontosabb eredmények
- A munkáltatók különösen nagyra értékelik az önmenedzselési, szociális, érzelmi, szemléletbeli és kognitív készségeket.
- A munkáltatók kifejezetten pozitív értékeléseit figyelembe véve megállapítható, hogy a listán szereplő valamennyi XXI. századi készség nagyon fontos a munkaerőpiacon, és ezeket a STEM-diplomások esetében rendkívüli módon megbecsülik.
A munkáltatók egyetértenek abban, hogy az önmenedzselési készségek, a kritikai gondolkodáshoz és a problémamegoldáshoz szükséges készségek, valamint a kommunikációs és együttműködési készségek rendkívül fontosak. A leginkább értékelt további készségek közé tartozik az állandó fejlődés szemlélete és a tanulási készség, a felelősségvállalás, az alkalmazkodó- és stressztűrő képesség, a kreativitás, az információs és adatműveltség, a pozitív hozzáállás és a tudatosság, valamint az érzelmi intelligencia és a vezetői készségek.
Ami az egyetemeknek a foglalkoztathatósághoz kulcsfontosságú készségek fejlesztése terén nyújtott teljesítményét illeti, a munkáltatóktól a fontosság értékelése során a legmagasabb pontszámot kapott készségek viszonylag nehezebben sajátíthatók el az európai egyetemeken. A munkáltatók az egyetemek fejlesztési képességét illetően az érzelmi intelligencia, a pozitív hozzáállás és a tudatosság, a vezetői készségek, az alkalmazkodóképesség és rugalmasság, az önmenedzselés, a kreativitás, a fenntarthatósággal kapcsolatos kompetencia, a globális szemlélet és a felelősségvállalási készségek terén a legszkeptikusabbak.
- A fontosság–teljesítmény elemzése segített meghatározni azokat a készségterületeket, amelyek a STEM-diplomások munkaerőpiacra való felkészítése tekintetében azonnali figyelmet igényelnek, és amelyeket a legmagasabb prioritással kell kezelni. Ezek a következők:
1. önmenedzselés, céltudatosság, kitartás;
2. alkalmazkodóképesség, rugalmasság és stressztűrés;
3. kreativitás, kíváncsiság, nyitott gondolkodás, a lehetőségek felismerése;
4. felelősségvállalás és becsületesség;
5. érzelmi intelligencia és empátia;
6. jóllét, pozitív hozzáállás és tudatosság.
Ezek az eredmények rámutatnak az egyetemek előtt álló kihívásra: hogyan lehet biztosítani mind a keresett szakmai készségek elsajátítását, mind a hallgatók személyes fejlődésének elősegítését. Ezt úgy lehetne elérni, ha segítenénk a hallgatókat abban, hogy önreflexióra tegyenek szert, felkészüljenek a változó körülményekre és kezelni tudják a nem mindennapi helyzeteket kreatív megoldások keresése és másokkal való együttműködés révén. A XXI. századi készségek fejlesztésének eszközei nemcsak a tantervben és az oktatási módszertanban jelenhetnek meg, hanem a hallgatók személyes fejlődését elősegítő teljes egyetemi ökoszisztémában, beleértve az egyetem környezetét, az átfogó támogatási rendszert és a tanórán kívüli lehetőségeket.
A jelentés kidolgozásában rajtam kívül Inga Lapina, Līga Kamola és Elīna Gaile-Sarkane vett részt, és Orla Casey gondoskodott a szerkesztésről. A kérdőív terjesztésében nagy segítséget nyújtott a Vállalkozói és Elkötelezett Egyetemek Akkreditációs Tanácsa (ACEEU), a Lett Információ- és Kommunikációtechnológiai Szövetség (LIKTA), a Lett Villamosmérnöki és Elektronikai Ipari Szövetség (LETERA), a Lett Élettudományi Ipari Szövetség (LAKIFA), a lettországi Gépipari és Fémfeldolgozó-ipari Szövetség (MASOC), a LEEA és a Lettországi Munkáltatók Szövetsége.