Az EQAVET Keretrendszer alapján történő önértékelés megvalósítása szakképző intézményekben
Az EQAVET többletértéket biztosító jellemzője, hogy ösztönzi az önértékelés szisztematikus megvalósítását, így elősegíti a szakképzés minőségének folyamatos javulását, fejlesztését. Ugyanakkor maga a Keretrendszer és a részét képező indikatív jellemzők és indikátorok minőségértékelési referenciaeszközként is alkalmazhatóak. A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal szervezeti keretein belül működő EQAVET Szakképzési Minőségbiztosítási Nemzeti Referencia Pont (EQAVET NRP) szakértői kidolgoztak egy módszertant az EQAVET Keretrendszer alapján történő önértékelés elvégzésére szakképző intézményekben, amelyet a mai blogbejegyzésünkben ismertetünk.
A módszertan szerint az EQAVET Keretrendszer alapján történő önértékelést az alábbi folyamat (szakaszok, lépések) mentén célszerű megvalósítani:
Az önértékelés megvalósítását alapos előkészítésnek és pontos tervezésnek kell megelőznie. Az előkészítő szakaszban tájékoztatni kell a nevelő/oktatói testületet az önértékelés céljáról, az elvárt eredményről és az elvégzendő feladatokról; ki kell jelölni az intézményi önértékelő team tagjait, akik vezetik, irányítják az önértékelést, és fel kell készíteni az önértékelésben résztvevő munkatársakat az önértékelés eszközeinek és módszertanának az alkalmazására, amelynek keretében közösen értelmezik az EQAVET Keretrendszer indikatív jellemzőit és vonatkozó indikátorait; továbbá vezetői támogatással el kell készíteni az önértékelés részletes munkatervét.
Az önértékelés megvalósításának folyamatában az intézmény az EQAVET Keretrendszer 23, intézményi szintre vonatkozó indikatív jellemzőjét, mint elvárásrendszert figyelembe véve feltárja és tényszerűen leírja az adott területen a működési gyakorlatát, majd ezek elemzése, értékelése alapján rögzíti az erősségeket és azonosítja a problémákat, a fejlesztendő területeket.
- Az önértékelés első lépésében össze kell gyűjteni mindazokat az információkat, adatokat és tényeket, amelyek felhasználásával közösen, konszenzusos elven le tudják írni az indikatív jellemzőnek megfelelő intézményi működést és a működés során elért eredményeket. Meg kell határozni azt is, hogy az intézményen belül kitől és honnan lehet a szükséges és megfelelő információt beszerezni, mely dokumentumokat kell áttekinteni. A végső cél az, hogy a szakképző intézmények által kialakított és működtetett rendszer minden szempontból kielégítse az EQAVET Keretrendszer indikatív jellemzőiben megfogalmazott elvárásokat. Ezért fontos, hogy minden indikatív jellemzőre legyen az intézmény működésében válasz.
Az intézményi működési gyakorlat leírása akkor megfelelő, ha az tényszerű, azaz a gyakorlat bemutatásánál kitér a következő kérdésekre: Ki?, Mit?, Mikor?, Hol?, Hogyan?, Miért?, továbbá, az adott indikatív jellemzőre vonatkozik, nem elveket, célokat, szándékokat fogalmaz meg, hanem konkrét gyakorlatot, valós információkon, gyakorlatban végzett tevékenységeken alapul.
- A szakképző intézményeknek az EQAVET indikatív jellemzők alapján végzett önértékelésük során azt is át kell tekinteniük, hogy melyek azok az indikátorok, amelyek a vizsgált indikatív jellemző (folyamat, eljárás, tevékenység stb.) megvalósulásának eredményességéről, hatékonyságáról információt, adatot szolgáltatnak. Ezért a második lépésben az intézmények az egyes indikatív jellemzőkhöz leírt működési gyakorlathoz hozzárendelik azon EQAVET és egyéb, az intézményben használt indikátorokat, amelyek segítik az adott működési gyakorlat értékelését.
- Az önértékelés során bemutatott intézményi működési gyakorlat értékelésénél – harmadik lépés – az intézmények az indikatív jellemzőkben megfogalmazott elvárásoknak való megfelelést és az adott területhez kapcsolódó indikátorok eredményeit vizsgálják. Az egyes indikatív jellemzők teljesülését százalékosan kell megadni, négy értékelési kategória alkalmazásával, majd szövegesen, részletesen is indokolni szükséges az adott megállapítást. Ezen elemzés és értékelés alapján meg kell határozni az intézmény erősségeit és hiányosságait, fejlesztendő területeit az EQAVET Keretrendszernek való megfelelés tekintetében. Erősségként értékelhetőek azok a működési gyakorlatok, amelyek legalább 80%-ban teljesítik az indikatív jellemző elvárásait, és azt az eredmények, indikátorok is alátámasztják. Amennyiben valamilyen (részleges vagy teljes) hiányosság tapasztalható az adott indikatív jellemzőhöz kapcsolódó terület működésében, szabályozásában, úgy az fejlesztendő terület lesz.
- A negyedik lépésben az intézményi működés, gyakorlat EQAVET Keretrendszernek való megfelelőségében feltárt hiányosságok, problémák listázására kerül sor, az indikatív jellemzők struktúrájában. Ebből a listából látható, hogy milyen fejlesztésekre van szükség, hol szükséges a beavatkozás, milyen területeken kell a továbbiakban szabályozott működést kialakítani annak érdekében, hogy az intézményi működés megfeleljen az EQAVET indikatív jellemzőiben megfogalmazott szakképzés-specifikus elvárásoknak.
A problémák, hiányosságok feltárását és listázását követően az önértékelés alapján kijelölt, szükséges fejlesztések megvalósítása (követő szakasz) a folyamat szerves részét képezi. A minőségfejlesztés további lépéseit – úgy, mint a problémák okainak az elemzését, a problémalista vezetői és munkatársi bevonással történő priorizálását, a megvalósítandó fejlesztések kijelölését, a fejlesztési célok meghatározását, az intézkedési tervek készítését és azok végrehajtását, a fejlesztő tevékenység eredményességének az értékelését – az EQAVET minőségbiztosítási ciklus logikájának és lépéseinek megfelelően be kell építeni az intézményi gyakorlatba.
A szakképző intézmény az EQAVET Keretrendszer szerint a fentiekben részletezett módszertan alkalmazásával elkészített önértékelését használni tudja a minőségbiztosítási / minőségirányítási rendszerének fejlesztéséhez, amelynek célja az indikatív jellemzőkben megfogalmazott működési gyakorlat kialakítása, működtetése.
Az önértékelés elvégzéséhez segítséget nyújt az önértékelési munkasablon, amelyre a mellékletben mutatunk be egy példát.
A kidolgozott és 15 magyar szakképző intézmény által a gyakorlatban kipróbált önértékelési módszertan részletes leírása, intézményi jó gyakorlatokkal illusztrálva, a "Gyakorlati(as) útmutató szakképző intézmények számára az EQAVET+ Keretrendszer alapján történő önértékelés elvégzéséhez" című szakmai kiadványunkban található, amely elérhető az EQAVET NRP honlapján (www.eqavet.nive.hu).
