A Európai Unió Tanácsának ajánlása a „Kompetenciafejlesztési Utakról”: Új lehetőségek felnőttek számára” fogalmaz meg elvárásokat  az alacsony iskolázottságú és alacsony szintű alapkészségekkel rendelkező felnőttek kompetenciafejlesztésére vonatkozóan fogalmaz a tagállamok irányában. Ennek értelmében felkéri a tagállamokat, hogy 2018 közepéig határozzák meg azokat az intézkedéseket, amelyek összhangban a nemzeti joggal, sajátosságokkal és rendelkezésre álló erőforrásokkal biztosítani tudják a „Kompetenciafejlesztési Utak” igénybevételét az alapkészségeik tekintetében alacsony szinten álló, többnyire középfokú végzettséggel (EKKR/MKKR 3. és 4. szint, de különösképpen érettségi bizonyítvánnyal) nem rendelkező felnőttek számára. A „Kompetenciafejlesztési utak” magukban foglalják az olvasás-, írás-, számolás- és a digitális kompetenciák alapvető szintjeinek elsajátítását, és/vagy más, a munkaerőpiac és a társadalmi részvétel szempontjából releváns készségek, tudás és kompetenciák megszerzését személyre szabott tanulási lehetőségek formájában.

Az ajánlás szerint a kompetenciafejlesztési utakat három fontos lépésben kell kialakítani: (1) készségfelmérés, (2) annak eredményeire építő személyre szabott, rugalmas, minőségi tanulási ajánlat, (3) és a megszerzett készségek érvényesítése és elismerése (validálás). Az ily módon megtervezett és személyre szabott kompetenciafejlesztési utak biztosítják, hogy az egyén folyamatosan egy EKKR 3. vagy 4. szintű képesítés megszerzése felé halad, míg - ideális esetben - sikeresen azt meg nem szerzi. Ezzel az eredménnyel, jó eséllyel nő foglalkoztathatósága, és nagyobb a valószínűsége, hogy a továbbiakban aktívabban tud élni az egész életen át tartó tanulás lehetőségeivel.

Ennek a célnak az elérése érdekében számos tanulmány születik, illetve a tagállamok áttekintik a meglévő rendszereiket, és javaslatokat dolgoznak ki további fejlesztésekre. A most csatolt tanulmány tájékozódási szempontokat nyújt a pályaorientáció, a karrierutak magyarországi kiépítésének fejlesztésére.

Jelen értékelésnek kettős célja van. Elsődleges célja egy külső nézőpontból megvizsgálni azokat a fejlesztéseket, amelyek kifejezetten az ELGPN 2012 és 2015 közötti főbb elvei, szakpolitikái és gyakorlatai alkalmazásának a tesztelésével és az ezekről készült visszajelzésekkel kapcsolatosak, amelyeket arra terveztek, hogy alátámasszák és támogassák a magyar fejlesztési projektet. Másrészről azt reméljük, hogy ez a jelentés jó alapot fog szolgáltatni a magyar pályaorientációs rendszer jövőbeli fejlesztési fázisainak a megtervezésénél.
Ez a jelentés 2015 októberében jött létre, néhány kulcsfontosságú dokumentum rövid áttekintése, illetve angol nyelven történő elektronikus levelezést követően. A tanulmány támaszkodik Török Réka, TÁMOP 2.2.2-12/1, 2012-2015 programvezető, valamint Dr. Kispéter Erika, a Warwick Egyetem tudományos munkatársának felbecsülhetetlen segítségére és támogatására. Az is nagyban segítette a munka sikerességét, hogy 2011 áprilisa és 2015 júniusa között, az Európai Pályatanácsadási Szakpolitikai Hálózat (European Lifelong Guidance Policy Network, ELGPN) “szaktanácsadójaként” számos informácót sikerült megkapni magyar szakemberektől, köztük is kitüntett mértékben Borbély-Pecze Tibortól.