Ez a cikk fordítás. Az eredeti hírt a Lifelong Learning Platform töltötte fel angolul.

Háttér

Több mint hat év telt el a göteborgi találkozó óta, amikor a szociális jogok európai pillérének elfogadása hivatalos lépést jelentett az Európai Unió felbecsülhetetlen értékű szociális dimenziójának elismerése, valamint a szociális jogok kontinensszerte történő megőrzésének és megerősítésének szándéka felé. Az első alapelv kimondja, hogy:

Mindenkinek joga van a minőségi és befogadó oktatáshoz, képzéshez és egész életen át tartó tanuláshoz annak érdekében, hogy elsajátítsa, szinten tartsa és továbbfejlessze azokat a készségeket, amelyek birtokában teljes mértékben részt tud venni a társadalom életében, és sikeresen alkalmazkodni tud a munkaerőpiaci változásokhoz.

A konferencia

Az EU Tanácsának belga elnöksége 2024. április 15–16-án hívta össze a szociális jogok európai pilléréről szóló magas szintű konferenciát, hogy számba vegye a cselekvési terv révén elért eredményeket, valamint hogy a zöld és a digitális átállás fényében még inkább kiemelje annak kulcsfontosságú dimenzióit. A legmagasabb szintű döntéshozók egyetértettek abban, hogy a pillér továbbra is nemzeti és uniós szinten foglalkozik majd a foglalkoztatással, a készségekkel és a szociális problémákkal. A konferencia végén elfogadták a szociális jogok európai pillérének jövőjéről szóló nyilatkozatot, amelyet a konferencia helyszínéül szolgáló, Brüsszel közelében lévő város neve után „La Hulpe-i nyilatkozatnak” neveztek el.

A nyilatkozat

Ami az oktatást és a képzést illeti, a nyilatkozat méltatja az élethosszig tartó tanulás szerepét a társadalmakban, és elismeri, hogy „további intézkedésekre van szükség az egész életen át tartó tanulás szemléletének előmozdítása érdekében”, különösen a jelenlegi szakemberhiány fényében. A nyilatkozat azt is kiemeli, hogy „a szociális jogok európai pillérének 1. alapelvében meghatározott, a minőségi és befogadó oktatáshoz, képzéshez és egész életen át tartó tanuláshoz való jog alapvető fontosságú ahhoz, hogy minden dolgozó, munkanélküli és inaktív embernek segíthessünk, és e jog fenntartása intézkedéseket igényel”. Ez rámutat azokra a felbecsülhetetlen előnyökre, amelyeket az egész életen át tartó tanulás – és a felnőttoktatás – eredményez még a lakosság marginalizált szegmensei számára is, amivel lehetővé válik a társadalomban való aktív részvételük. 

Az aláírók hangsúlyozták továbbá „az innovatív és minőségi oktatás és képzés fontosságát mindenki számára. Üdvözöljük a készségek európai éve által megteremtett lendületet, és elkötelezzük magunkat amellett, hogy a készségeket továbbra is szakpolitikai prioritásként kezeljük, és aktualizáljuk a készségfejlesztési programot”. 

A nyilatkozat felszólít továbbá a társadalmi partnerek és a kollektív tárgyalások szerepének megerősítésére, valamint elismeri a civil társadalom jelentős szerepét, különösen a társadalmi kirekesztés és az egyenlőtlenségek kezelésében. . 

A jövő

A konferencia egyik legfontosabb tanulsága, hogy 2025-ben felül kell vizsgálni a szociális jogok európai pilléréhez kapcsolódó cselekvési tervet; ez a nyilatkozatban foglaltaknak megfelelően további intézkedéseket tesz lehetővé a 2030-ig szóló, a foglalkoztatás, a készségek és a szegénység csökkentése terén kitűzött uniós és nemzeti célok elérése érdekében. A pillér végrehajtása az EU tagállamaiban általában kedvező fogadtatásra talál, és ez a konferencia, valamint az azt követő nyilatkozat emlékeztet bennünket arra, hogy Európa számára feltétlenül ki kell alakítani egy olyan szociális modellt, amellyel gondoskodni lehet a polgárairól, és – az egész életen át tartó tanulás révén is – ki lehet elégíteni az igényeiket.