Ugrás a tartalomra
Blog
Blog

Pályakövetés a szakképzésben és az EQAVET Keretrendszerben

A szakképzésben végzettek pályájának, azaz a végzés utáni munkaerő-piaci helyzetének nyomon követése kulcsfontosságú a magas minőségi színvonalú és a munkaerő-piaci igények változására rugalmasan reagálni képes szakképzés kialakításában A pályakövetés különböző szinteken (országos, regionális, intézményi), különböző módszerekkel végezhető, és így különböző célokat szolgálhat a végfelhasználók igényei szerint. Fontos információszerzési forrás lehet a munkaerő-piacról, a munkaerő-piaci igényekről, a végzettek elhelyezkedési esélyeiről, és valós, konkrét adat-alapon történő visszajelzést ad a képzések minőségéről és eredményességéről.

A pályakövetés fogalma és jelentősége

A szakképzésben végzettek pályájának, azaz a végzés utáni munkaerő-piaci helyzetének nyomon követése kulcsfontosságú a magas minőségi színvonalú és a munkaerő-piaci igények változására rugalmasan reagálni képes szakképzés kialakításában A pályakövetés különböző szinteken (országos, regionális, intézményi), különböző módszerekkel végezhető, és így különböző célokat szolgálhat a végfelhasználók igényei szerint. Fontos információszerzési forrás lehet a munkaerő-piacról, a munkaerő-piaci igényekről, a végzettek elhelyezkedési esélyeiről, és valós, konkrét adat-alapon történő visszajelzést ad a képzések minőségéről és eredményességéről.

Az intézményi szintű pályakövetés a végzés után egy adott időpontban végzett egyszeri, de rendszeresen (évente) megismételt felméréseket jelent, amelynek során az intézmények egyrészt a végzettek munkaerő-piaci helyzetét mérik fel, azaz, hogy a tanulmányaikat befejező tanulók hogyan boldogulnak a munka világában, másrészt a végzettek és az őket alkalmazó munkáltatók képzéssel való elégedettségét is értékelik. Az intézményi szintű pályakövetés eredményei az intézményi minőségfejlesztéshez nyújtanak adatokat, információkat, amelyek segíthetik az iskolákat a helyi munkaerő-piaci igényekhez jobban alkalmazkodó képzési kínálat és tartalom fejlesztésében, valamint ehhez kapcsolódóan a végzettek foglalkoztathatóságának javításában, azonban az eredmények felhasználhatóak az iskola pedagógiai-szakmai fejlesztési, továbbá pályaorientációs és marketing tevékenységeiben is.

 

A pályakövetés helye az Európai Unió szakképzés-fejlesztési szakmapolitikájában

Az elmúlt években a pályakövetési vizsgálatok és rendszerek fejlesztésének támogatása a szakképzési szakma-politika kiemelt területévé vált az Európai Unióban is.

A Rigai Szakképzési Nyilatkozat (2015) kiemeli a folyamatos információs és visszacsatolási hurkok létrehozását és alkalmazását a szakképzésben, amelyek kiterjednek a koherens adatgyűjtési és adatelemzési rendszerekre, a monitoring rendszerekre, és mindazon mechanizmusokra, amelyek a szakképzésben végzettek foglalkoztathatóságára, munkaerő-piaci belépésére és szakmai előmenetelére vonatkozó adatokat fontos bemenetként használják a szakképzési szakmapolitika és a szakképzés minőségének a fejlesztéséhez. Ezeket a rendszereket és mechanizmusokat az Európai Szakképzési Minőségbiztosítási Referencia Keretrendszerrel (a továbbiakban: EQAVET Keretrendszer) összhangban, a szakképzési minőségbiztosítási rendszerek részeként kell kialakítani.

A foglalkoztathatóság és a versenyképesség javítását célzó Új európai készségfejlesztési programban (2016) is hangsúlyos elem a pályakövetés fejlesztése a szakképzésben (2.3. prioritás: A készségekkel kapcsolatos információgyűjtés és tájékoztatás fejlesztése a jobb pályaválasztás elősegítése érdekében).

A pályakövetés jelentőségének és szerepének egyértelmű felértékelődését mutatja a jelenlegi uniós szakmapolitikában, a 2017-ben elfogadott Tanácsi Ajánlás a végzettek pályakövetéséről. A dokumentum hangsúlyozza, hogy a foglalkoztathatóság és a termelékenység megfelelő tudás, készség- és kompetenciakínálat révén történő növeléséhez elengedhetetlen, hogy a végzettek szakmai pályafutásáról jó minőségű információk álljanak rendelkezésre. Ezen információk értékét hangsúlyozza az EQAVET is, a szakképzés vonatkozásában.

A pályakövetésből származó adatok gyűjtése, elemzése és felhasználása szükséges a tanulók megalapozott továbbtanulási döntéseinek segítéséhez éppúgy, mint a szakmapolitika-fejlesztés és az oktatási-képzési programok tervezésének a támogatásához.

 

Az EQAVET Keretrendszer és a pályakövetés kapcsolata

Az EQAVET-alapú minőségbiztosítási rendszerek működtetése során a szakképző intézmények rendszeresen gyűjtenek adatokat a végzettek pályájának alakulásáról, szakmai előmeneteléről. A tagállami fejlesztések számára referenciaként szolgáló EQAVET Keretrendszerben ugyanis a végzettek pályakövetése több ponton releváns és fontos szempontként jelenik meg, az EQAVET minőségbiztosítási és minőségfejlesztési ciklus közös minőségi kritériumai és az azokat részletező indikatív jellemzők, valamint az EQAVET indikátorok kontextusában.

Az alábbiakban néhány példát mutatunk be az EQAVET Keretrendszer szakképző intézményi szintre vonatkozó indikatív jellemzői és a pályakövetés kapcsolatára:

EQAVET indikatív jellemző szakképző intézmény szinten

Az EQAVET indikatív jellemző kapcsolata a pályakövetéssel

Tervezés:

Egyértelműen meghatározzák a célokat és figyelemmel kísérik azokat, és a képzéseket úgy alakítják ki és tervezik meg, hogy elérjék ezeket a célokat.

Az intézményi értékelések eredményeit – beleértve a szakképzésben végzettek pályakövetési felméréséből származó eredményeket is – figyelembe kell venni és fel kell használni a képzési kínálat megtervezésekor, a tantervek kialakításakor, a képzések tartalmi felülvizsgálatakor, az intézményi alapdokumentumok átdolgozásakor, annak érdekében, hogy a képzések az intézmény által kitűzött célok megvalósulását szolgálják.

Megvalósítás:

A szakképző intézmények képzési programjai lehetővé teszik a tanulók számára, hogy elérjék az elvárt tanulási eredményeket.

A pályakövetés során az intézmény felméri a tanulmányaikat sikeresen elvégzők és a sikeres szakmai vizsgát tett tanulók számát/arányát. Az elvárt tanulási eredmények teljesülése a vizsga sikeres letételével teljesítettnek tekinthető.

Értékelés:

Az értékelés magában foglalja az adatok gyűjtését és felhasználását, továbbá megfelelő és hatékony mechanizmusokat tartalmaz a belső és a külső érdekelt felek bevonására.

A szakképzésben végzettek pályájának nyomon követése általában az intézményi önértékelés keretében, annak részeként valósul meg. A pályakövetés eredményei, az azok elemzése alapján tett megállapítások az értékelés részét képezik.

A végzett tanulók pályakövetési felmérése adatgyűjtésen alapszik, amelyet az ezen adatokra alapozott elemzés, a következtetések levonása és az eredmények intézményi minőségfejlesztés céljára történő felhasználása követ.

A belső és a külső érdekelt feleket (ideértve a munkaerő-piaci szereplőket is) be kell vonni a folyamat különböző fázisaiba (adatgyűjtés, elemzés, értékelés, fejlesztések kijelölése).

Felülvizsgálat, fejlesztés:

A visszacsatolási és felülvizsgálati eljárások a szervezet stratégiai tanulási folyamatának részei, támogatják a jó minőségű szakképzési szolgáltatás kifejlesztését és javítják a tanulók, képzésben résztvevők esélyeit.

A pályakövetés eljárásrendje kidolgozott, része a minőségirányítási rendszer folyamatainak. A pályakövetés során a végzett tanulóktól gyűjtött adatokat az intézmények felhasználják a pedagógiai-szakmai munka, valamint a képzési tevékenység folyamatos fejlesztéséhez. Emellett a pályakövetési információk hasznosak lehetnek a pálya-/szakmaválasztás előtt álló tanulók és szüleik számára is, mert megmutatják, hogy milyenek az elhelyezkedési esélyek egy adott szakmában.

 

Az EQAVET Keretrendszer részét képező tíz szakképzési referenciaindikátor közül két – intézményi szinten is értelmezhető és előállítható – indikátor kapcsolódik közvetlenül a végzettek pályakövetéséhez. Ezek a pályakövetés szempontjából meghatározó indikátorok:

  • 5. indikátor: A szakképzésben végzettek elhelyezkedési aránya.

(5a) a szakképzésben végzettek elhelyezkedése meghatározott időpontban (6-12-36 hónappal) a képzés elvégzése után, (5b) a szakképzésben végzettek közül a foglalkoztatottak aránya meghatározott időpontban a képzés elvégzése után.

  • 6. indikátor: A megszerzett készségek alkalmazása a munkahelyen.

(6a) az egyének által gyakorolt foglalkozás, (12-36 hónappal) a szakképzés befejezését követően, (6b) az egyének és a munkaadók elégedettségének mértéke a megszerzett készségekkel, kompetenciákkal.

 

Az EQAVET nemzeti referenciapont – összhangban és igazodva az EU szakképzés-politikai prioritásához –, az EQAVET Keretrendszeren alapuló módszertani ajánlást dolgozott ki a szakképző intézmények számára az intézményi szintű pályakövetés megvalósításának támogatására, amelyet a holnapi blogbejegyzésünkben ismertetünk. 

 

Olvassa el az EQAVET - pályakövetés a szakképzésben témahét további cikkeit!

Marton József: Rövidtávú pályakövetési módszertan a szakképző intézmények számára

Marton József: Együttműködés a szlovén és magyar EQAVET Nemzeti Referencia Pontok (NRP) között

Karvázy Eszter: Útmutató a pályakövetéshez – „Hogyan csináljuk jól”

 

Login (34)

Users have already commented on this article

Jelentkezzen be vagy Regisztráljon, hogy hozzá tudjon szólni.

Másik nyelvi verzió iránt érdeklődik?

A dokumentum más nyelveken is elérhető. Kérjük válasszon az alábbiak közül.

Want to write a blog post ?

Don't hesitate to do so! Click the link below and start posting a new article!

Legfrissebb beszélgetések

EPALE-közösség: Ossza meg sikeres munkahelyi felnőttkori tanulási projektjeit a közösséggel!

Szeretnénk, ha az EPALE-közösség tagjaként beszámolna a munkahelyi tanulás témakörében végrehajtott bármilyen sikeres projektről, kezdeményezésről vagy programról.

Több