Az MI-készségek tanítása: hét tipp felnőttoktatási szakembereknek
Olvasási idő: kb. 5 perc
Ez a cikk fordítás. Az eredeti blogbejegyzést EPALE Österreich töltötte fel németül. Az eredeti, német nyelvű cikk szerzője: Karin Lamprecht / CONEDU
A mesterséges intelligencia (MI) sok éve felkapott téma a médiában, a ChatGPT 2022. őszi megjelenése óta pedig immár a nagyközönséghez is eljutott. Az olyan MI-eszközöket, mint a beszéd- és képgenerátorok, már nemcsak az informatikusok és a technológiai szakemberek használják, hanem az élet bármely területén előfordulnak, így természetesen az oktatásban is. Azt, hogy az MI sokáig része marad az életünknek, az mmb Intézet legújabb trendvizsgálata is megerősítette.
Készségek a mesterséges intelligenciát használó jövőhöz
Milyen készségekre és képességekre van szükség a mesterséges intelligenciával való munkavégzéshez? Ezt a témát járja körül az „MI-műveltség” című fejezet. Az AIComp projekt keretében kidolgoztak egy átfogó, empirikusan megalapozott kompetenciamodellt. Ez három kompetenciaterületen belül tizenkét részterületből áll, amelyek a személyes készségekre, a társadalmi környezetre és az MI-vel való munkavégzésre, illetve az MI segítségével történő és azt célzó tervezésre összpontosítanak.
Máris érkeztek javaslatok a felnőttoktatóknak szóló MI-kompetenciakeretre is – többek között az Európai Bizottságtól és a paradoxlearning nemzetközi e-tanulási szolgáltatótól. Az európai AL4AI projekt keretében 2024 végére ki fognak dolgozni egy kifejezetten a felnőttoktatókat megszólító önszabályzó kurzust. is.
E kompetenciamodellek közös alaptétele, hogy a tanárok – különösen a felnőttoktatásban – különleges felelősséggel viseltetnek a tanulóik iránt. A felnőttoktatókat arra kérik, hogy magyarázzák el az MI-vel járó lehetőségeket és kockázatokat, és bátorítsák a tanulóikat az új technológiák értő és felelős használatára.
Hét konkrét didaktikai tipp
Az alábbi gyűjtés áttekintést ad a felnőttoktatóknak szóló didaktikai tippekről, amelyek az MI-készségek tanításában hivatottak segíteni őket.
1. tipp: Közelítsen holisztikusan az MI-technológiához
A technológiai kurzusok gyakran alkalmazásközpontú nézőpontból közelítik meg a kérdést („hogyan működik?”). Wolfgang König (Network Q 4.0) iránytűként a Dagstuhl háromszög használatát javasolja (német nyelven). Az alkalmazásközpontú nézőpont mellett a technológiai („hogyan működik?”) és a társadalmi-kulturális („hogyan működik?”) szempontokat is figyelembe kell venni. Ha például valaki a ChatGPT közvetítésével szeretne tanulni, annak először nagy vonalakban el kell magyarázni, hogyan működik az eszköz (technológiai szempont). Az eszközt ezután ki kell próbálni a gyakorlatban (alkalmazásközpontú nézőpont). Ez megfelelő alapot biztosít annak megvitatásához, hogyan változtatja meg az MI-alapú chatrobotok használata a tanulást (társadalmi-kulturális szempont).
2. tipp: Személyes módon vezesse fel a témát
Különösen a heterogén csoportokra igaz, hogy érdemes már az elején megbeszélni a mesterséges intelligenciával kapcsolatos feltételezéseket és véleményeket. Nele Hirsch (eBildungslabor) erre dolgozta ki az „ismerkedési kártyacsere” módszert (német nyelven), amelyben minden résztvevő kap egy kártyát egy állítással, és ezzel kezdik a beszélgetést (például: „Nagyon szeretem kipróbálni a különböző MI-eszközöket” vagy „Amíg nem teljesen egyértelmű az MI-eszközök használata, addig oktatási környezetben be kell tiltanunk őket”). Ezzel elindul egy vita, amely aztán alapul szolgálhat a tartalommal kapcsolatos további munkához.
3. tipp: Tegye kézzelfoghatóvá az MI-t
Azoknak a tanulóknak, akiknek még kevés tapasztalatuk volt az MI-eszközökkel, érdemes élőben kipróbálniuk a mesterséges intelligencia működését. A beugratós kérdések használata például jó módszer arra, hogy meglássuk a különbséget az emberi válasz és a gép által generált válasz között.
Az MI átfogó alkalmazási lehetőségeit jól lehet szemléltetni például az NRW által működtetett, mesterséges intelligenciával kapcsolatos kompetenciák platformjának „MI-világok” menüpontjával. Az interaktív térképen látható, hol alkalmazzák az MI-technológiákat a mindennapi életben és a munka világában – például a termékek dinamikus árképzéssel történő értékesítésében. Ez érdekes kiindulópontot nyújt a szakmai fejlesztési programokon zajló további vitákhoz.
4. tipp: Mutassa be az MI pszichológiai hatásait
Az MI-rendszerek használatakor néhány pszichológiai hatást is figyelembe kell venni – ilyen például a „hátborzongató völgy” effektus: Eszerint minél jobban hasonlít az emberre egy mesterséges alak, annál pozitívabbnak érzékeljük – egy bizonyos pontig, amikor ez a hatás a visszájára fordul. Ezt a hatást kézzelfoghatóvá lehet tenni például a Sophia nevű humanoid robot fényképének bemutatásával és annak megvitatásával, milyen benyomást tesz a résztvevőkre (kellemes vagy inkább zavaró?).
Az olyan pszichológiai hatások, mint „a kompetencia csapdája” (német nyelven) szintén jelen vannak, ezért foglalkozni kell velük: mivel az MI-rendszerek nyelvi úton nem jelzik a bizonytalanságot, az emberek hajlamosak kompetensnek ítélni azokat, ami félretájékoztatáshoz vezethet. Különösen fontos ezért a tanárok részéről az érzékeny nyelvhasználat annak egyértelművé tételéhez, hogy az MI-rendszerek nem gondolkodnak önállóan (megnevezésük: „MI-rendszerek” vagy „MI-eszközök”, nem pedig „a mesterséges intelligencia/ő/ők”; „a következő eredmény jött az én inputomra válaszul” ahelyett, hogy „a ChatGPT azt ajánlotta nekem”). (Forrás: e-bildungslabor.de) A robotok sztereotipikus ábrázolása helyett szemléltetésre alkalmasak például a Better Images of AI oldalról vett képek.
5. tipp: Igyekezzen a lehető legvilágosabban kommunikálni a műszaki jellegű, funkcionális ismereteket
A felnőttoktatók rövid, de pontos oktatófilmek segítségével is bemutathatják az MI nyelvi modellek működését (pl. a youknow e-tanulási szolgáltató videóival, német nyelven). A kísérletező kedvű tanulók számára a Tensorflow szolgáltató lehetőséget ad egy interaktív neurális hálózat kipróbálására.
A műszaki jellegű, funkcionális ismereteket azonban nemcsak digitálisan lehet tanítani, hanem teljesen analóg módon is az AI Unplugged oldalról vett gyakorlatokkal: ezeket iskolai tanórákhoz fejlesztették ki, de felnőttoktatásra is alkalmasak.
6. tipp: Használjon kvízeket az (ön)ellenőrzéshez
A felnőttoktatók rövid kvízeket is használhatnak, hogy előhívják a résztvevők előzetes ismereteit a mesterséges intelligencia témájában, vagy az (ön)ellenőrzés révén megszilárdítsák a tudásukat. A felnőttoktatásban is használható iskolai anyagok két példája a VEGA által készített kvíz (német nyelven) és az App Camps által biztosított „tanulási csemegék”.
7. tipp: Mutasson példát a kritikus és átgondolt gyakorlatra
Általánosságban elmondható, hogy az oktatási eseményeken érdemes reflektíven közelíteni a mesterséges intelligenciához. Birgit Aschemann és Gunter Schüßler ebben az erwachsenenbildung.at oldalon megjelent cikkükben (német nyelven) elmagyarázzák, mely módszerek segíthetik elő a kritikus gondolkodást.
Az eBildungslabor részéről Nele Hirsch által megfogalmazott 12 gondolatébresztő impulzus szintén alkalmas az interaktív, véleménycserére irányuló közös gondolkodásra a tanulmányi programokban.
Ha diákjaival együtt szívesen belebújna az MI-szakértők cipőjébe, hogy segítse a polgárok kérdéseinek megválaszolását, ezt is megteheti az „MI-iránytű” kártyajátékkal, amelynek szerzője az Alexander von Humboldt Intézet az Internetért és a Társadalomért.
További információk:
Az eredeti, német nyelvű cikk szerzője: Karin Lamprecht/CONEDU
Az eredeti, német nyelvű cikket szerkesztette: Birgit Aschemann/CONEDU
Fordította az EPALE Ausztria
Kép: Mesterséges intelligencia segítségével készítette a CONEDU az Adobe Firefly használatával, utasítás: „Mehrere erwachsene Teilnehmende in einem Seminarraum, leger gekleidet, unterhalten sich paarweise und halten kleine Kärtchen mit Text in den Händen”
