Ez a cikk fordítás. Az eredeti blogbejegyzést Sally REYNOLDS töltötte fel angolul.

Nagyon keveseket kell emlékeztetni arra, hogy 2024 a választások szempontjából erős év lesz: a TIME magazin becslése szerint minden eddiginél több választópolgár járul majd az urnákhoz összesen legalább 64 országban, valamint az Európai Unióban. Ez a példátlan helyzet alapjaiban teszi majd próbára a demokratikus folyamatot, és sokan tartanak attól, hogy a veszélyes félretájékoztatás és dezinformáció jelentős hatással lehet a választások lebonyolítására, és ezek nemcsak az eredményeket befolyásolhatják, hanem azt is, milyennek látják az emberek a választási folyamat integritását. Ez a félelem vezetett az olyan kampányok elindítására vonatkozó felhíváshoz, amelyek segíthetnek eligazodni a potenciális választópolgároknak a választási folyamatról, a jelöltekről, a kampányaikról, valamint az általuk támogatott témákról és képviselt álláspontokról szóló információk áradatában. Az európai parlamenti választások tekintetében ráadásul még több olyan választópolgár lesz, aki először járul majd az urnákhoz, mivel egyes uniós tagállamok úgy döntöttek, hogy az európai parlamenti választásokon 16 vagy 17 évre szállítják le a választójogi korhatárt, ami miatt a fiatalok választásra való felkészülésének elősegítésére irányuló felhívás most még inkább időszerű lett az oktatási ágazat számára.

Állampolgári ismeretek oktatása és politikai műveltség

Itt Európában többféle kifejezést használunk azokra a készségekre, amelyekre az embereknek a választási folyamatban való aktív részvételhez szükségük van. Sokan az állampolgári ismeretek oktatása terminust használják a leginkább. Ezen a területen számos kezdeményezést indítottak kapcsolódó segédanyagokkal és tevékenységekkel. Az Európai Felnőttképzési Szövetség már 2019-ben fontos témaként ismerte el az állampolgári ismeretek oktatását a témáról szóló háttéranyagában. Ebben megállapítja, hogy „a felnőttoktatás az állampolgári ismeretek oktatásának kidolgozásán keresztül alapvető szerepet játszik az aktív polgári szerepvállalásban, mivel teret és lehetőségeket biztosít az egyéni és közös felelősségérzet kialakítására, az állampolgári szerepvállalás előmozdítására, a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemre és a kritikai gondolkodás fejlesztésére”, miközben a felnőttoktatásban részt vevő nemzeti ügynökségek – mint például az írországi Aontas – aktívan támogatják a globális állampolgári ismeretek oktatását segítő kezdeményezéseket. 

Egy másik gyakran használt kifejezés a politikai műveltség, amelynek esetében a hangsúly inkább a demokratikus politikai rendszer működésének és az állampolgárok ebben a folyamatban betöltött szerepének megértésére helyeződik. A ShoutOutUK jó példa az olyan szervezetre, amely kifejezetten a politikai műveltség ezen eszméje mentén dolgozik, és az oktatáson keresztül biztosítja, hogy az állampolgárok megértsék, miként működik a kormányuk, valamint hogy a fiatalok a hangjuk hallatására szolgáló saját ifjúsági platformjukon és különböző programjaikon keresztül beleszólhassanak az országuk irányításába. Szintén ebben a szellemben, az Európai Bizottság Kreatív Európa programja keretében támogatott EDUmake projekt nemrégiben ugyanezzel a céllal tette közzé az EDUbox Politics című kiadványt, hogy segítse a fiatalokat a demokratikus folyamatok jobb megismerésében. A kiadványhoz két segédanyag is kapcsolódik: az eszmékről szóló EDUbox Ideology és a politikai meggyőzés eszközeit tárgyaló EDUbox Persuasion.

A médiaműveltség szerepe – és a kapcsolódó nehézségek

Tekintettel arra, milyen fontos a hagyományos és a közösségi média a demokratikus választási folyamat minden elemében, nem meglepő módon sokan arra kérik a médiaműveltséggel foglalkozó szakembereket, hogy vállaljanak szerepet az állampolgárok kritikusabb szemléletének kialakításában a választásokra való felkészülést illetően. Egyértelmű, hogy azzal, ha segítenek az állampolgároknak kritikusabban szemlélni a média által közvetített üzeneteket, amelyekkel a választások előtt nap, mint nap bombázzák őket, a hatékony médiaműveltségi kampányok szerepet játszhatnak az olyan, potenciálisan káros információk ellensúlyozásában, amelyeket a választási folyamat résztvevői osztanak meg abból a célból, hogy megpróbálják rávenni a potenciális szavazókat a valamelyik oldal melletti voksolásra. 

A választások előtt azonban számos nehézséggel kell szembenéznie annak, aki sikeres médiaműveltségi kampányt szeretne folytatni. 

Bizalom: a megelőző figyelemfelhívás nem várt következménye 

Az első és legfontosabb kérdés a bizalom. Egy médiaműveltségi kampány akkor lehet sikeres, ha el tudja kerülni, hogy a kampány célközönsége bizalmatlanná váljon a média iránt. Ez az egyik olyan veszély, amelyet gyakran összekapcsolnak a félretájékoztatással és dezinformációval szembeni ellenálló képesség kialakításának eszközeként használt megelőző figyelemfelhívás általánosan támogatott módszerével, amely az embereket előre megismerteti a félrevezetés érdekében használt különböző technikákkal. Ily módon a célközönség tisztában lehet az ilyen stratégiákkal, és e módszer hívei szerint az emberek így jobban fel tudnak készülni a dezinformációnak való ellenállásra. Sok gyakorló szakember azonban azzal érvel, hogy ha az ilyen módszer végeredményeként csökken az emberek bizalma valamennyi médiatípus iránt, akkor megkérdőjelezhetők a megelőző figyelemfelhívás előnyei. 

A médiaműveltség hatása – legyünk realisták

A második nehézség az ilyen médiaműveltségi kampányok mélységének és hatókörének kérdéséhez kapcsolódik. A médiaműveltséggel foglalkozó szakértők többsége egyetért abban, hogy a valódi médiaműveltséghez szükséges kritikai készségek fejlesztése egész életen át tartó tanulási folyamat, amely ideális esetben már akkor elkezdődik, amikor a gyermek még csak ismerkedik a médiával, és a médiatér alakulásával életünk minden szakaszában folytatódik. Ez azt jelenti, hogy reálisan kell megítélnünk a választásokkal összefüggésben indított médiaműveltségi kampányok hatását, és arra kell törekednünk, hogy az ilyen kampányokat a folyamatban lévő, mélyebb ismereteket adó médiaműveltségi kampányok keretei közé helyezzük akár az ebben a munkában már részt vevő médiaműveltségi szakemberek bevonásával, akár közvetlenül a már bevált, bizonyított szakértelmet felmutató közösségekhez, szolgáltatásokhoz és segédanyagokhoz kapcsolva őket. 

A megfelelő hangnem megtalálása

Harmadszor, nagyon oda kell figyelni arra, hogy milyen hangnemben folytatjuk le az ilyen kampányokat. Ez nemcsak azt jelenti, hogy nem szabad az emberek orra alá dörgölni a tévedésüket, hanem azt is, hogy olyan stílusban kell átadni az akár rövid és nagyon célzott üzeneteket, hogy semmiképpen se legyenek lekezelőek. 

Az egyensúly megtalálása a tartalomban

Az ilyen kampányok esetében további nehézséget jelent a tartalom. A médiaműveltség előmozdítóinak nem feladatuk az ilyen kampányok segítségével a választásokat megelőzően szavazásra buzdítani az embereket, vagy az állami szervek által a választások népszerűsítésére használt csatornákra felhívni a figyelmet. Ez nemcsak azért van így, mert a választójogot leginkább azok hirdetik, akik közvetlenül részt vesznek a demokratikus választások irányításában és lebonyolításában, hanem azért is, mert az állam által ellenőrzött kommunikációs csatornákért felelős emberek nem mindig járnak el tisztességesen vagy az összes állampolgár érdekében az általuk megosztott üzenetek és információk tekintetében. A médiaműveltségi kampányokat továbbá a lehető legnagyobb mértékben lokalizálni kell mind a kampányban használt nyelvezet, mind a célközönség problémái és normái tekintetében. 

Lépést kell tartani az új dezinformációs tendenciákkal

Végezetül a médiaműveltségi kampányok indítóinak jelenleg egy folyamatosan változó technikai környezettel kell megküzdeniük, ami miatt egyre nehezebb előre jelezni, hogy milyen típusú dezinformációk fognak felbukkanni a választások előtt, ami önmagában is nehézséget jelent. Ezek közül jelenleg a legfontosabbak a mesterséges intelligencia alkalmazásával és a „mélykamu” (deepfake) egyre nagyobb mértékű elterjedésével kapcsolatosak, amelyek megnehezítik annak felismerését, hogy milyen jellegű dezinformációs kampányok várhatók az elkövetkező hónapokban. 

A #BeElectionSmart kampány

A digitális médiaműveltséggel foglalkozó, mind a 27 tagállamot lefedő 14 EDMO-központban dolgozó szakemberek EDMOeu közössége úgy döntött, hogy a júniusi európai parlamenti választások előtt elindít egy hathetes kampányt. A #BeElectionSmart elnevezésű kampány megalkotói nagyon is tudatában vannak az előttük álló nehézségeknek, és keményen dolgoznak azon, hogy megtalálják a kampány lebonyolításának leghatékonyabb módját.  A #BeElectionSmart kampányt azért hoztuk létre, mert szilárdan hiszünk abban, hogy az állampolgároknak ki kell fejleszteniük saját kritikai kompetenciájukat annak megértése érdekében, milyen hatást gyakorol a média a választásokkal kapcsolatos meggyőződéseikre és az azokból fakadó cselekedeteikre. 

Ez a kampány az EDMO-közösségen belül rendelkezésre álló segédanyagokhoz és eszközökhöz fog kapcsolódni, amelyek segítenek a hírek és információk tényellenőrzésében. A kampányt az európai uniós választásokkal foglalkozó EDMO-munkacsoport által beazonosított narratívák alapján hetente érkező új információk alakítják majd, ami biztosítja, hogy a lehető legaktuálisabb legyen, és megfeleljen a célcsoportokat érintő sajátos nemzeti és regionális problémáknak. A kampányt olyan, a médiaműveltség területén már aktívan tevékenykedő szervezetek fogják lefordítani, lokalizálni és népszerűsíteni az EDMO 14, az összes tagállamra kiterjedő központjában, amelyek képzést, segédanyagokat és eszközöket biztosítanak az állampolgárok valamennyi korosztálya számára a médiaműveltséghez tartozó készségeik és kompetenciáik fejlesztése érdekében. 

A népszerűsítésért és támogatásért felelős EDMOeu csapat reményei szerint a kampány fontos szerepet fog játszani abban, hogy a 2024-es európai választások jobban szolgálhassák az uniós polgárok demokratikus célkitűzéseit.