Vállalati e-learning fejlesztések
Szerző: Dali Zsófia, e-learning fejlesztő
Az e-learning mint képzési forma hosszú ideje jelen van a vállalatok életében. Megjelenésekor azt jósolták, hogy ez a lehetőség ki fogja szorítani a személyes oktatást, de mára jól kialakult egyensúlya van a személyes és az online képzéseknek.
Vállalati környezetben e-learning alatt mindig olyan tananyagot értünk, amit a tanuló egyedül tud elvégezni, oktatói segítség nélkül. Az idejét saját magának oszthatja be, bármikor visszatérhet a tananyaghoz, és akár részletekben is elvégezheti azt. A tudásellenőrzés is az e-learning tananyag részét képezi, ehhez sincs szükség oktatói segítségre. A formában rejlő rugalmasság tette népszerűvé az e-learningeket.
A vállalatoknak előnyt jelent, hogy nem kell a dolgozóikat egyszerre kivonni a munkafolyamatokból, illetve egy képzés kidolgozásával nagyobb csoportokat is oktathatnak. A munkavállalóknak előnyt jelent, hogy a saját tempójukban haladhatnak, visszatérhetnek korábbi tananyagegységekhez, ami segíti az egyéni megértést.
Az előnyök ellenére az e-learning azonban nem használható univerzálisan mindenféle tudás átadására.
Milyen témák alkalmasak az e-learningben való feldolgozáshoz?
Elsősorban olyan területeket érdemes keresni, amik jól körülhatárolhatók, viszonylag egyértelmű folyamatokat írnak le, jól meghatározott definíciókkal dolgoznak, és elsősorban lexikális ismereteket fednek le. Gyakorlati kérdéseket is be lehet mutatni e-learningek segítségével, de itt érdemes lehet valamilyen utánkövetést is biztosítani a tanulóknak, hogy valós helyzetekben is közelebb kerüljenek a témákhoz.
A céges szintű folyamatok, szoftverek, jogszabályi keretek bemutatása tipikusan olyan témakörök, amelyek alkalmasak arra, hogy online tananyagként mutassák be. Klasszikusnak számít ezen kívül a munka és tűzvédelmi, az adat- és információbiztonsági képzések e-learning formájú oktatása. Utóbbiak különösen népszerűek, hiszen rendszeresen kell őket nagy számú közönségnek oktatni.
Új területe az online képzéseknek a különböző érzékenyítő tréningek online térben való megjelenése is. Nemzetközi szinten egyre nagyobb figyelem kerül a sokszínűség és befogadás (diversity and inclusion), a tudattalan elfogultság (unconscious bias) oktatására.
Összefoglalásként elmondható, hogy azok a tudásterületek népszerűek, ahol viszonylag széles célcsoportnak kell jól használható, praktikus alapokat adni egy téma megértéséhez. Illetve a könnyen standardizálható folyamatok, leírható szabályok bemutatására is célszerű választás az e-learningek fejlesztése.
Mire nem alkalmas az e-learning?
A kérdésre a legnépszerűbb válasz a „soft skills” témák lefedése. Ez azonban csak részben igaz. A különböző szociális, kommunikációs, vezetői készségek elsajátításhoz is jó elméleti alapozást adhat egy rövid e-learning kurzus, azonban tényleg igaz, hogy itt a személyesen végzett gyakorlatok, közös beszélgetések sokkal hatékonyabb és összetettebb tanulási élményt adnak.
Ezen a területen a virtuális valóság szemüvegek megjelenése jelenthet majd változást. Egyre több cég foglalkozik ugyanis az ilyen eszközök munkahelyi hasznosításával, aminek célterülete részben a tréningek virtuális térben való megvalósítása.
Visszatérve az e-learning feldolgozásra nem alkalmas témákra, összefoglalóan elmondhatjuk, hogy a nem egyértelműen leírható, egyéni tapasztalatokra és készségekre építő területek esetén érdemes az e-learningeket kiegészítő eszközként a személyes oktatással együtt használni. Ez a soft skill képzések mellett a komplex folyamatok feldolgozását, egyéni döntéseket igénylő területeken történő képzést is jelenti.
Hogyan zajlik egy e-learning fejlesztés?
Ha megvan a feldolgozandó téma, akkor első lépésként a célcsoport és a tanulási célok meghatározása a legfontosabb feladat.
- Kinek szánjuk a tananyagok?
- Vannak-e már előzetes ismereteik a témáról, vagy teljesen új a résztvevők számára?
- Mikor fogják a megszerzett tudást alkalmazni?
- Mi motiválja őket a tanulásra?
- Milyen változást várunk a résztvevőktől a képzés elvégzése után?
A fenti kérdésekre adott válaszok fogják meghatározni a teljes tananyagfejlesztési folyamatot. A képzés ezeknek az igényeknek kell hogy megfeleljen. Teljesen más módszertant és tartalmat kíván egy új belépőkből álló célcsoport, mint egy teljes vállalatra kiterjedő tananyag. Más mennyiségű anyagot kell feldolgozzunk, ha általános ismereteket szeretnénk átadni, vagy szeretnénk szakértőket képezni. Ahogy az üzleti célok között az ügyfélközpontúság kiemelkedően fontos, a vállalati e-learning fejlesztésben a célcsoport igényei kerülnek a központba. Ez határozza meg a nyelvezetet, a terjedelmet, a szöveges és audiovizuális anyagok arányát, tulajdonképpen mindent.
Az alapozás után a téma szakértői megkezdhetik a tananyag összeállítását. Ők egy nyers anyagon dolgoznak, amiből az instructional designer (oktatási tervező vagy más néven tananyag fejlesztő) és az e-learning fejlesztő csapat dolgozza majd ki az előre meghatározott célok mentén az online kurzust.
A közös munka folyamán az e-learning fejlesztő csapat és a szakértők együtt dolgoznak. Az instructional designer feladata a nyersanyag strukturálása, a szöveg egyszerűsítése, a célcsoport számára érthetővé tétele, a szöveges tartalom megértését segítő vizualizációk kitalálása, a tudásfelmérő feladatok kialakítása. Az e-learning fejlesztők ezeket a vázakat és ötleteket valósítják meg e-learning szerkesztő alkalmazások (például Articulate, Adobe Captivate, Lectora programok) segítségével. A szakértők eközben segítik a fejlesztő csapatokat a szövegek pontosításával, a vizuális tartalmak ellenőrzésével.
Az e-learning akkor lesz sikereres, ha a célcsoport számára könnyen használható. Ez a használhatóság egyszerre fontos a technikai és tartalmi szinten. Az tananyagfejlesztők feladata, hogy a lehető legegyszerűbb struktúrába rendezzék az elsajátítandó tananyagot, felhívják a figyelmet a tartalmi részek közötti összefüggésekre, és a szakértők által fogalmazott bonyolult tartalmakat közérthető, egyszerű szöveggé és ábrákká alakítsák.
Az e-learning fejlesztés eszközei
Vállalati környezetben a legtöbb esetben már bevezetésre került valamilyen képzési keretrendszer (Learning Management System, LMS), ami keretet biztosít a munkavállalói képzések adminisztrálására. Az ilyen rendszerekben nyomon lehet követni a dolgozók osztálytermi képzéseit, de az e-learningek futtatására és adminisztrálására is alkalmas.
Maga a keretrendszer a legkomplexebb eszköz, ami az e-learningek működtetéséhez szükséges, azonban számos verziója létezik a piacon. Az egyik legismertebb képzési keretrendszer a Moodle, amivel a vállalati környezeten kívül is sokan dolgoznak, de népszerű rendszerek még a Cornerstone, SuccessFators, Docebo.
Az e-learning fejlesztéséhez használt alkalmazások, mint az Articulate és az Adobe Captivate (a hazai oktatási intézmények számára elérhető még a KRÉTA Digitális Kollaborációs tér – szerk.) a saját rendszerükben biztosítanak az e-learning futtatására alkalmas felületet, így akár a fejlesztő program önmaga is elegendő lehet az induláshoz.
Az alap technikai eszközök mellett fontosak a tananyagfejlesztést támogató eszközök. A tanulási élményt segíti például a gamifikáció, azaz a játékosítás. A gamifikáció összefoglal olyan apró elemeket, amelyeket a játékok használnak a motiválásra, a figyelem fenttartására, az izgalom növelésére. Itt egész apró részletekre is gondolhatunk, mint az előrehaladás jelzése, a pontgyűjtés lehetősége, de akár komplexebb területre is, mint a történetmesélés (storytelling), ami a tananyagnak egy tartalmi keretet adhat karakterek és egy cselekményszál bemutatásával. Az, hogy a gamifikáció milyen szinten kerüljön bele egy e-learningbe, mindenképpen a célközönségtől függ, a számukra érdekes és motiváló részleteket érdemes feltérképezni és alkalmazni a fejlesztés során.
Összefoglalásként elmondhatjuk, hogy az e-learning tananyagok nem kizárólag a digitális formátumnak köszönhetik elterjedtségüket. Sikerük a célcsoport igényeinek megismerésében és szem előtt tartásában rejlik. Ha sikerül a résztvevők szemszögéből látnunk a tananyagot, akkor élvezetes, könnyen fogyasztható, motiváló képzéseket rakhatunk össze viszonylag egyszerű technikai keretek mentén is.
