Az erősségeket nem elég elméletben ismernünk, azokat alkalmazni, használni is szükséges ahhoz, hogy pozitív hatást gyakoroljanak a környezetünkre, fejlődésünkre, vagy iskolai, munkahelyi hatékonyságunkra.

Az erősségek használatának jelentősége

Az erősségek egyik fontos jellemzője, hogy képesek vagyunk azokra reflektálni, beépíteni a terveinkbe és ez alapján cselekedni (Park, Peterson és Seligman, 2004). A saját erősségekről való tudás azok alkalmazásának, használatának a természetes előfeltétele, így akik tudatában vannak a saját erősségeiknek, azok nagyobb valószínűséggel fogják ezeket a mindennapokban alkalmazni, ez pedig az optimális teljesítmény egyik alappillére (Peterson és Seligman, 2004). Megfigyelhető az a tendencia, hogy ha az emberek a gyengeségeikre fókuszálnak a fejlesztés, fejlődés érdekében, akkor az erősségek megnyilvánulása annyira természetesnek és magától értetődőnek tűnhet, ami miatt nehézkessé válik a személyiségben rejlő erősségek azonosítása (Biswas-Diener, Kashdan és Minhas, 2011). Ezt a jelenséget erősség-vakságnak nevezi a szakirodalom (Niemiec, 2014). Éppen ezért különösen hasznosak a korábbiakban bemutatott, az erősségek rendszerezésére szolgáló elméletek, mivel egy értelmezési rendszert és fogalomkészletet biztosítanak az erősségek meghatározására, ez pedig erősségekkel való egyéni és szervezeti szintű munka alapját képezi.

Optimális erősséghasználat

Az erősségek működésével kapcsolatban fontos jelenség azok alul- vagy túlhasználata (Niemiec, 2018). Az alulhasználat során az egyébként pozitív hatású vonásainkat nem fejezzük ki, és olyan helyzetekben nem használjuk, ahol az megfelelő lenne. Az alulhasználat nem csak a legkevésbé kiemelkedő erősségeinkre utal, hanem arra is, hogy az egyébként ránk jellemző kiemelkedő erősségeket nem alkalmazzuk egy szituációban. Az alulhasználat fő oka (és majd a túlhasználaté is) tehát nem az adott erősség abszolút mértéke vagy hiánya, hanem a kontextuális és a személyiségbeli tényezők interakciójában és össze nem illésében keresendő.

Ugyanígy előfordulhat az erősségek túlzott használata is, amely szintén negatív hatással lehet az egyénre és/vagy a környezetére. Az alulhasználathoz hasonlóan itt is a szituáció és az egyéni válaszok össze nem illéséből fakad a probléma, általában a kontextus vagy az emberek szándékainak/motivációnak a félreértelmezésével jár együtt. Tipikus példája ennek az, amikor rossz szituációban alkalmazunk túlzott mértékben egy erősséget, és így például a bátorságból vakmerőség, vagy az őszinteségből tapintatlanság lesz. Freidlin és munkatársai (2017) rávilágítottak arra, hogy az erősségek alul- és túlhasználata létező jelenség, ami összefüggésbe hozható az élettel való elégedettség alacsonyabb szintjével és a magasabb depresszióval, míg az optimális erősséghasználat élettel való nagyobb elégedettséggel és kisebb mértékű depresszióval jár együtt.

Niemiec (2019) az erősséghasználat megnyilvánulásait egy kontinuum mentén képzelte el. A kontinuum közepén található az optimális használat, ami az adott szituációnak megfelelő erősséghasználatot jelenti, a balra és jobbra történő elmozdulások pedig az alul- és túlműködés irányát jelzik. Ez a megközelítés azért nagyon lényeges, mert az erősségek használatát, így az azok fejlesztésére irányuló intervenciókat is egy olyan szituatív kontextusba helyezi, mely elősegíti az optimális használat kialakítását, ezáltal pedig stabil szemléleti keretet nyújt a beavatkozások számára.

Erősségek és flow

A tanulási tapasztalatok pozitivitása szempontjából alapvető fontosságú a bevonódás megteremtése, a Csíkszentmihályi (2001) által leírt flow élmény kialakítása. Ehhez az szükséges, hogy a feladat nehézsége, a kihívás mértéke és a személy aktuális képességei összhangban legyenek egymással: a feladatnak kissé meg kell haladnia az egyén képességeit ahhoz, hogy a fejlődés beinduljon, ugyanakkor épp csak annyira kell nehéznek lennie, hogy a tanulónak még esélye legyen kellő erőfeszítéssel, vagy némi külső támogatással véghez vinnie azt, ezáltal sikerélményt elérnie. A flow a sikerélmény, a hatékonyságérzés alapjait rakja le, ezáltal pedig olyan belső motiváló erővé válik, amely a későbbi gyakorlás és fejlődés hajtóerejét jelenti. Az újra és újra átélt flow-élmény egy adott tevékenység során biztosítja azokat a hosszú távon megmaradó eredményeket, melyek a későbbi sikeresség alapjait jelentik: a kreatív tevékenységet, a mentális jóllétet, a pszichológiai erőforrásokat.

A tevékenységek során átélt flow-élmény a belső motiváció növelésével hosszú távon támogathatja a tehetség kibontakozását, a kreatív teljesítményt, a lelki egészséget és a pszichés jóllétet (Peterson, 2006), ezzel pedig azt a pszichés potenciált erősíti, mely átsegítheti a fiatalt a nehézségeken, az akadályokon, illetve alapot jelent a serdülőkor kihívásaival való küzdelemben is (Csiikszentmihalyi, Rathunde, & Whalen, 2010). A flow elősegítésének egyik alapfeltétele, hogy ismerjük a személy képességeit, erősségeit, mert ezekhez igazodva tudjuk megteremteni az optimális terhelés jellegét.

Erősséghasználat munkahelyi környezetben

Az erősségek munkahelyi alkalmazásának a hatását több kutatás helyezte a fókuszba. Hone és munkatársai (2015) több mint 5000 új-zélandi munkavállaló bevonásával végeztek országosan reprezentatív vizsgálatot. Az eredményeik szerint, ha a munkavállalók jelentős mértékű erősséghasználatról számolnak be, 18-szor nagyobb valószínűséggel érik el a pszichológiai virágzás állapotát azon a társaikhoz képest, akik esetében alacsony az erősséghasználat szintje. Van Woerkom, Oerlemans és Bakker (2016) vizsgálatukban heti szinten követték, hogy a munkavállalók a munkájuk során milyen mértékben alkalmazzák az erősségeiket. Az erősséghasználat megnövekedett énhatékonysággal járt együtt és facilitáló hatással volt a munkahelyi elköteleződésre és a proaktív munkamódra. Ezek szerint a dolgozók pozitívabbak, energikusabbak és aktívabbak, amikor kihasználják erősségeiket. Bakker és munkatársai (2019) hasonló jellegű vizsgálatában a résztvevők 30 munkanapon keresztül naplózták az erősséghasználatukat. Az eredmények alapján a napi erősséghasználat pozitív érzésekhez és munkában való elköteleződéshez vezet, a dolgozók az egyéni erősségeik felhasználásával proaktív módon növelhetik munkájuk iránti elkötelezettségüket. 

Mindezek az eredmények arra hívják fel a figyelmet, hogy az erősségek megismerése mellett azok optimális szintű használata nemcsak elősegíti a flow élmények átélését, hanem növeli a munkahelyi elégedettséget és elkötelezettséget, valamint pozitív hatást gyakorol a teljesítményre is.

Olvassa el a Karaktererősségek az iskolában című témahét további cikkeit!

Az erősségek meghatározása és jellemzői

Az erősségekkel folytatott munka jellemzői

Gyakorlatok az erősségek megismerésére

Gyakorlatok az erősségek használatára

• Bakker, A. B., Hetland, J., Olsen, O. K., Espevik, R. (2019): Daily strengths use and employee well‐being: The moderating role of personality. Journal of Occupational and Organizational Psychology, 92(1). 144-168.
• Biswas-Diener, R., Kashdan, T. B. & Minhas, G. (2011). A dynamic approach to psychological strength development and intervention. Journal of Positive Psychology, 6(2), 106–118

• Csíkszentmihályi, M. (2001): Flow. Az áramlat – a tökéletes élmény pszichológiája. Budapest: Akadémiai Kiadó
• Csíkszentmihályi Mihály, Rathunde, K., & Whalen, S. (2010): Tehetséges gyerekek: Flow az iskolában. Budapest: Nyitott Könyvműhely.
• Freidlin P., Littman-Ovadia H.  & Niemiec R. M. (2017). Positive psychopathology: Social anxiety via character  strengths  underuse  and  overuse. Personality and Individual Differences,108, 50–54
• Hone, L. C., Jarden, A., Duncan, S., Schofield, G. M. (2015): Flourishing in New Zealand workers: Associations with lifestyle behaviors, physical health, psychosocial, and work-related indicators. Journal of Occupational and Environmental Medicine, 57(9). 973–983.
• Niemiec, R. M. (2014). Mindfulness and character strengths: A practical guide to flourishing. Boston: Hogrefe
• Niemiec, R. M. (2018). Character strengths interventions: A field guide for practitioners. Hogrefe Publishing.
• Niemiec, R.  M.  (2019).  Finding the golden mean: the overuse, underuse, and optimal use of character strengths. Counselling Psychology Quarterly, 32(3–4), 453–471.
• Park, N., Peterson, C., Seligman, M. E. (2004): Strengths of character and well-being. Journal of Social and Clinical Psychology, 23(5). 603–619.
• Peterson, C. & Seligman, M. E. P. (2004). Character strengths and virtues: A handbook and classification. American Psychological Association – Oxford University Press.
• Peterson, C. (2006). A primer in positive psychology. Oxford University Press.
• Van Woerkom, M., Oerlemans, W., Bakker, A. B. (2016): Strengths use and work engagement: A weekly diary study. European Journal of Work and Organizational Psychology, 25(3). 384–397.