Az erősségek megismerése és felismerése után el tudjuk kezdeni az erősségfejlesztés következő fázisát, ami már arról szól, hogy egyrészt hogyan tudjuk új helyzetekben és újszerű módon alkalmazni ezeket a készségeket, másrészt pedig arról, hogy hogyan tudjuk másokban is felismerni az erősségeket.

Erősségek használata új módon

Az erősségek új módon való használatának hosszútávú hatása van a boldogságra és csökkenti a depresszív tüneteket (Gander és mtsai, 2013), ezért érdemes őket kipróbálni. Az egyik ehhez kapcsolódó gyakorlat lehet az, ahol először a diákok kiválasztanak egyet az öt fő erősségük közül, majd ezt az erősséget a következő egy hétben valamilyen újszerű módon, szokatlan formában kell használniuk. Dolgozhatnak a diákok párban és segíthetnek egymásnak kitalálni, hogyan tudják iskolai környezetben másképpen használni a kiválasztott erősséget. Ha a tanulóknak nehezen találnak az erősséghasználatra új módokat, példákkal lehet segíteni ezt a folyamatot (Shankland és Rosset, 2017). Ha valakinek a kitartás a fő erőssége, például kitűzhet minden napra egy új célt, végiggondolva a lehetséges akadályokat, vagy a tanulás szeretete, mint fő erősség esetén minden napra valami új dolog megtanulását és valakivel történő megosztását (Niemiec, 2018) tervezheti. Az élményeket, tapasztalatokat, mint minden hasonló beavatkozás esetében, érdemes csoportosan is megbeszélni.

Erősségek/gyengeségek használata az élet különböző területein

Más változata lehet a gyakorlatnak, ha a diákok kiválasztanak egy erősséget, akár a fő erősségeik közül, akár pedig egy fejlesztendő területet, és meghatároznak néhány színteret (pl. család, baráti kapcsolat), ahol azt tudatosan alkalmazni kívánják. Végig kell gondolniuk és leírniuk, hogy hogyan használták azt, hogyan nyilvánult meg eddig az adott erősség a kiválasztott területeken. A múltbeli erősséghasználatra történő reflektálást követően új stratégiákat, új erősséghasználati módokat dolgozhatnak ki, ezáltal tudatosabban figyelhetnek ezekre az élet különböző területein.

Erősség-megfigyelés

Az intervenciókban egyre gyakrabban jelenik meg az erősség-megfigyelés gyakorlata (Quinlan és mtsai, 2015), ahol a fókusz nem magán az erősség használatán van, hanem azon, hogy az egyén motivált és képes legyen másokban is felfedezni az erősségeket. Az erősség-megfigyelést tehát a saját és mások erősségeinek a meghatározási és megfigyelési képességeként lehet definiálni (Linley és mtsai, 2010).

1. Titkos megfigyelés

A titkos erősség-megfigyelés gyakorlata egyszerű módja a módszer iskolai kontextusban történő használatának. Ezt a gyakorlatot akkor érdemes elvégezni, amikor a diákoknak már van egy alapvető tudásuk a karaktererősségekről. A gyakorlat során minden diák kap egy titkos partnert az osztályból, akit egy héten keresztül kell megfigyelnie. A tanulóknak le kell jegyezniük, hogy a partnerük milyen erősségeket használt, azokat hogyan használta, és volt-e valamilyen pozitív kimenetele az erősség használatának. A hét végén megosztják társukkal az észrevételeiket, valamint reflektálnak arra, hogy milyen volt megfigyelni másokat az erősségeiken keresztül és visszajelzéseket kapni a saját erősségeikről. Ez a gyakorlat segít az erősségek felismerésében és tudatosításában, valamint lehetővé teszi az erősségalapú nyelvezet gyakorlását (Linkins és mtsai, 2015).

2. Erősségek a főhősök életében

A karaktererősségekkel végzett intervenciók egy jó lehetősége, amikor a meglévő gyakorlatokat építjük be különböző tanórákon a tanulási folyamatba. White és Waters (2015) az erősség-megfigyelési gyakorlatot integrálta angol tanórákba egy ausztrál középiskolában. Amikor a diákok már megismerték a VIA erősségek és erények rendszerét, irodalmi műveket kellett a karaktererősségek perspektívájából elemezniük, azaz feltárni a főhősök különböző erősségeit, és ezek megnyilvánulását. Ez a gyakorlat egyrészt segítette a diákokat a karakterekkel való azonosulásban, illetve abban, hogy tudatosítsák az erősségek különböző megnyilvánulását mind az irodalmi művek szereplőiben, mind saját magukban.

3. Tanulók erősségeinek gyűjtése a tanárok által

Nemcsak a diákok, hanem a tanárok esetében is előnyös az erősség megfigyelésének és felismerésének a képességét fejleszteni. Erre kiindulási lehetőség, hogy az erősségek általános megismerése után először a karaktererősségek lencséjén keresztül olvasnak el egy könyvet vagy néznek meg egy filmet. Ezt a képességet aztán jól lehet használni abban, hogy tudatosan keressék, illetve megnevezzék a tanulók erősségeit, kiemelkedő képességeit vagy megfelelő megnyilvánulásait. Erről visszajelzést adhatnak a tanulóknak, a szülőknek, tanártársaiknak. Ha az erősségek felismerése és megfigyelése beépül a napi tanítási rutinba, hamarabb fel lehet ismerni, ha egy diák túl- vagy alulhasználja valamelyik erősségét (Lottman és mtsai, 2017).

4. Erősség-visszajelzések a kollégáknak

Az egymásnak, tanártársaknak adott erősségalapú visszajelzés is nagyon jó hatású, a pozitív érzelmeken és a kapcsolatokon keresztül erősíti a munkavállalói jóllétet. Mindemellett, ha a tanároknak fejlődik az erősség-megfigyelési képességük, az pozitívan hat az általuk végzett intervenciók eredményességére is (Quinlan és mtsai, 2018). Az itt bemutatott alapvető és egyszerű erősségfókuszú intervenciókat az iskolai élet jellegzetes eseményeihez és a tanítási folyamathoz is jól lehet illeszteni: például témahetek, projektek, nyelvi feladatok kiindulási pontját jelenthetik, a dicséret és a visszajelzés alapját képezhetik, illetve a feladat- és tevékenységválasztáshoz, a differenciáláshoz is támpontot nyújthatnak. Ezért fontosnak tartjuk, hogy a kezdeti, alkalmi kipróbálás után lehetőség szerint az iskolai feltételekhez illeszkedve minél több területen jelenjenek meg, hiszen akkor lehet tartós eredményekre számítani, ha a hatások is tartósan jelen vannak.

Erősségek – átkeretezve

Az egyéni jellemzők új perspektívából való látása és az erősségközpontú gondolkodásmód egyik klasszikus technikája az átkeretezés, a "reframing", ami a kognitív torzításainkat és automatizmusainkat segít új megvilágításba helyezni. Az átkeretezés célja, hogy olyan tudatos szemléletmódot adjon, ami segít komplexitásában értelmezni az eseményeket, és amely révén egy dolog az addigitól eltérő, ezáltal gazdagabb jelentést kap. Az erősségorientált átkeretezés célja, hogy az addig zavarónak és negatívnak címkézett viselkedéselem mögött meglássuk az egyes erősségeket, esetleg azok túl- vagy alulhasználatát.

A gyakorlat elvégzéséhez gondoljon egy nehezen kezelhető, nehezen érthető tanulójára, kollégájára, ismerősére. Fogalmazza meg néhány szóban azokat a tulajdonságokat, viselkedéselemeket, amelyek nehézséget jelentenek az Ön számára vele kapcsolatban. Gondolja végig, hogy az adott jellemző melyik karaktererősséghez hasonlít, melyikhez köthető, majd próbálja ennek segítségével leírni az adott tulajdonságot úgy, hogy annak fókuszában egy erősség, esetleg annak túl- vagy alulhasználata jelenik meg. Például ’túlérzékeny’ helyett legyen érzékeny, empatikus, intuitív, ’makacs’ helyett legyen kitartó, célorientált, eltökélt, ’impulzív’ helyett legyen spontán, őszinte, nyitott, "kockázatkereső" helyett kalandvágyó, bátor, vállalkozó szellemű.

Ezek a gyakorlatok abban segítenek, hogy az erősségek témáját beépítsük a mindennapos kommunikációba, az erősségorientált megközelítést az iskolai és munkahelyi kultúra részévé tegyük, ezáltal a kapcsolatok erősítés mellett lehetőséget és irányt nyújtunk a személyiségfejlődés, a tanulás, a kibontakozás folyamatában is.

Olvassa el a Karaktererősségek az iskolában című témahét további cikkeit!

Az erősségek meghatározása és jellemzői

Az erősségek használata és szerepe a munkavégzésben

Az erősségekkel folytatott munka jellemzői

Gyakorlatok az erősségek megismerésére

• Gander, F., Proyer, R. T., Ruch, W. & Wyss, T. (2013). Strength-based positive interventions: Further evi-dence for their potential in enhancing well-being and alleviating depression. Journal of Happiness Studies, 14(4), 1241–1259
• Linkins, M., Niemiec, R. M., Gillham, J. & Mayerson, D. (2015). Through the lens of strength: a framework for educating the heart. Journal of Positive Psychology, 10(1), 64–68.
• Linley, P. A., Nielsen, K. M., Wood, A. M., Gillett, R.  & Biswas-Diener, R. (2010).  Using signature strengths in pursuit of goals: Effects on goal progress, need satisfaction, and well-being, and implications for coaching psychologists. International Coaching Psychology Review,5(1), 8–17.
• Littman-Ovadia, H., Lavy, S. & Boiman-Meshita, M. (2017). When theory and research collide: Examining correlates of signature strengths use at work. Journal of Happiness Studies, 18(2), 527–548.
• Niemiec, R. M. (2018). Character strengths interventions: A field guide for practitioners. Hogrefe Publishing.
• Quinlan, D., Vella-Brodrick, D. A., Gray, A. & Swain, N. (2018). Teachers matter: Student outcomes follow-ing a strengths intervention are mediated by teacher strengths spotting. Journal of Happiness Studies, 20(8), 1–17
• Shankland, R. & Rosset, E. (2017). Review of brief school-based positive psychological interventions: A taster  for  teachers  and  educators. Educational Psychology Review, 29(2), 363–392
• White, M. A. & Waters, L. E. (2015). A case study of ‘the good school‘: examples of the use of Peterson’s  strengths-based  approach  with  students. The Journal of Positive Psychology, 10(1), 69–76.