EPALE podcast – Digitális készségekkel a polgárok szerepvállalásának erősítéséért
Ez a cikk fordítás. Az eredeti bejegyzést a Lifelong Learning Platform töltötte fel angolul.
Az egész életen át tartó tanulás platformja az EPALE közreműködésével beszélgetésre hívta Sylvia Liutit (nemi egyenlőségi szakértő és a FORMA.Azione srl társalapítója) és Pálvölgyi Pétert (az ALL DIGITAL vezérigazgatója). A téma a digitális készségek jelenkori társadalmakban betöltött szerepe volt.
A beszélgetés elején a digitális átállás kínálta lehetőségekre, valamint az oktatási szolgáltatókra és a tanulókra gyakorolt hatására összpontosítottak a felek. Kiemelt figyelmet fordítottak a gyorsan változó környezetben való eligazodás nehézségeire és az e konkrét területet jellemző befogadási problémákra. Az Eurostat szerint a 16–74 év közötti európai felnőttek mindössze 54%-a rendelkezik digitális alapkészségekkel, és egyértelmű, hogy még sok munka vár ránk, ha el kívánjuk érni a digitális évtized céljait. A készségek európai éve egyúttal lehetőséget kínál annak kidomborítására, hogy a digitális készségek és a transzverzális kompetenciák meghatározó szerepet játszanak a polgárok aktív társadalmi szerepvállalásának lehetővé tételében.
A szakértők megvitatták, milyen kockázatokkal jár, ha kizárólag a munkaerőpiaci részvételhez vezető átjáróként tekintünk az oktatásra, ugyanakkor elismerték, hogy a gyors ütemű technológiai fejlődés mellett nélkülözhetetlenné vált a hozzáállással és a gondolkodásmóddal kapcsolatos képzés a munkakör betöltéséhez szükséges tárgyi készségek elsajátítása előtt.
Arról is szó esett, hogy a felnőttek digitális oktatásban és képzésben való részvétele a médiaműveltségi területeken (nem is beszélve az IKT-ről) rendkívül kiegyensúlyozatlan a nők és a férfiak között. Az oktatásban érdekelteknek a digitális készségekre és a digitális átállásra irányuló, újonnan felélénkült figyelmet kihasználva fel kell tenniük a kérdést, hogy milyen lehetőségeket szalasztunk el a valóban kiegyensúlyozott ágazat megteremtésére.
A beszélgetés spontán módon alakult, mindeközben a felek leszögezték, hogy a készségek középpontba állítása felbecsülhetetlen jelentőségű alapot ad, amelyre időtálló oktatás építhető.
Digitālās prasmes pilsoņu iespēju nodrošināšanai?
Pamatojoties uz “Future of Jobs Report 2023” (World Economic Forum) uzņēmēju aptaujas rezultātiem, galvenās prasmes, kas darbiniekam pašlaik ir vajadzīgas, lai labi veiktu galvenos darba pamatpienākumus ar stabilu perspektīvu ir kognitīvās prasmes – analītiskā domāšana un radošā domāšana, tālāk seko pašefektivitātes praksmes, kas ir - noturība, elastība, veiklība, motivācija, pašapziņa, zinātkāre, mūžizglītība, uzticamība, uzmanība uz detaļām; tad seko prasmes, kas vērstas uz citiem, tas ir – empātija, aktīva klausīšanās, līderība un sociālā ietekme, tad seko vadības prasme – kontroles prasme, bet tehnoloģiskā pratība ir tikai 11 vietā. Laikā, kad darba devēji saskata starpnozaru prasmju („SOFT SKILLS”) attīstības nepieciešamību, pilsoņi izvēlas nozaru (“Hard skills”) un tehnoloģiju prasmju apguvi.