Kép: Adobe Stock 638012138

Az autizmus megjelenését tekintve nagyon sokszínű. Ennek oka, hogy az egyes autizmussal élő személyek különböző mértékben és esetleg különböző módon térnek el egymástól és a neurotipikusoktól egy-egy, az eltérésben érintett idegrendszeri funkció esetében. Emiatt felvetődött, hogy ne is autizmus spektrumról, hanem konstellációról beszéljünk, ahogy az a lenti ábrán látható.

Az egyes körcikkeket megfeleltethetjük az autizmus egyes jellemzőivel:

Erősségek és érdeklődés

Erősségek több területen jelentkeznek. Gyakran előforduló erősségek a logikai vagy vizuális gondolkodás, a kitartás, a részletek észrevétele, a jó műszaki érzék, tényekre és adatokra vonatkozó jó memória. Az érdeklődésnek általában vannak speciális területei, amik jól körülírhatók és a személy rengeteg időt tölt az ezzel való foglalkozással (például az útvonalhálózatok, a második világháború, bizonyos animék, a rokoni kapcsolatok a családban, stb.). Az autizmussal élők 20%-ának átlag feletti képessége van az olvasás, matematika, művészet, műszaki tudományok, zene vagy emlékezet területei közül egy vagy több tekintetében. Az „autista agy” nem habituálódik egy-egy ingerhez, nem szokja meg, aminek hátránya például, hogy nem szokik hozzá egy háttérzajhoz, az folyamatosan zavaró lehet a számára. Előnye viszont, hogy monoton tevékenységeket nem un meg, ugyanaz a dolog, például a reggeli tejbegríz újra és újra ugyanazt az örömérzetet képes kiváltani.

Kommunikáció

• Az autizmussal élők számára sokszor nem egyértelműek a társas normák, nem értik például, hogy függ össze a tisztelet mértéke azzal, hogy valakit tegezünk vagy magázunk; hogy a köszönés közvetíti a másik számára, hogy fontos nekünk, észrevettük őt és így tovább. Sokan tökéletesen megfigyelik és elsajátítják, milyen helyzetben hogyan kell illedelmesen és jól nevelten viselkedni, azonban mivel ezek az interakciók nem feltétlenül tűnnek értelmesnek, vagy nem okoznak örömet a számukra, csak az elvárásoknak való erős megfelelés és beilleszkedés iránti igény miatt tartják be őket. Ők lesznek azok az autizmussal élők, akik különbözőségüket akár tökéletesen maszkolják, akik ebbe rengeteg energiát fektetnek, mert nem szeretnének „kilógni”. A maszkolás sikeres is, ők azok, akiknek aztán azt mondja a környezet, hogy „te biztosan nem vagy autista, egyáltalán nem vagy olyan”. A maszkolás azonban hosszabb távon autisztikus kiégéshez vezethet, egy súlyos depresszióhoz hasonló állapothoz, ahol akár az ágyból való kikelés is hosszú időn keresztül gondot okozhat. 

• Az autizmussal élők nem könnyen és automatikusan gondolnak bele, hogy beszélgetőpartnerükre egy-egy közlés hogyan hat, milyen érzést vált ki, ezért általában nagyon egyenesen és őszintén fogalmaznak – ennek előnyeivel és hátrányaival. Gyakran nem kedvelik a csevegést, van, hogy nehézséget okoz számukra az irónia észlelése. Általában a beszédet lassabban értik meg, a gesztusokat és metakommunikációt nehezen veszik figyelembe a hallottak értelmezéséhez és sokan közülük kevésbé is használnak gesztusokat vagy mimikai mozzanatokat mondandójuk alátámasztására. Előfordul, hogy könnyebben vagy szívesebben beszélnek idegen nyelven, például angolul, mint magyarul.Társas interakciók

A sokszemélyes társas interakciók általában nehézséget okoznak, mivel itt egyszerre kellene több ember érzéseit és gondolatait észlelni, figyelembe venni. Társaságra sokszor az egymás mellett levés formájában vágynak, nem pedig aktív interakcióként. Sokakra jellemző, hogy nehezen figyelnek, ha közben szemkontaktust is létesítenek beszélgetőpartnerükkel, van, akinek a szemkontaktus kimondottan kellemetlen érzés. Gyakori, hogy könnyebben vagy szívesebben kommunikálnak telekommunikációs csatornákon, mint élőben.

Szabadidő és játéktevékenység

Szabadidejüket az autizmussal élők néha nehezen szervezik meg, előfordul, hogy unatkoznak és nem tudják, mibe fogjanak. Speciális érdeklődésükkel, szenvedélyükkel szívesen töltenek akár rengeteg időt. Különösen gyerekként kedvelik az ismétlődő tevékenységeket, például autók sorba rendezését, ugyanannak a rajzfilm-epizódnak a megnézését újra és újra – hiszen a habituáció hiánya miatt az nem válik unalmassá.

Szenzoros feldolgozás

Általában jellemző, hogy egy-egy érzékszervi csatornán az ingereket az átlagosnál enyhébben vagy erősebben érzik (pl. csökkent fájdalomérzet, belső testi érzet, mint az éhség; fokozott érzékenység hangingerekre). Az ingerek előbb-utóbb túlterhelik az idegrendszert, mivel egyrészt az autista agy nehezen szűri ki a zajból a fontos ingereket, másrészt nem habituálódik. Általában feltérképezhető érzékszervi csatornánként, hogy mik a kellemetlen ingerek, amik stresszt okoznak az autizmussal élő számára, és mik a kellemes ingerek, amik viszont fel tudják tölteni, meg tudják nyugtatni. Az úgynevezett „stimming” viselkedések is általában valamilyen szenzoros érzetet kiváltó cselekedetek, amik segítik a lenyugvást (például körbe járkálás, egy fidget spinner pörgetése, prizma fényeinek nézése, egy szókapcsolat ismételgetése, stb.)

Gondolkodás

A gondolkodási képességek általában egyenetlenek – például kiváló téri gondolkodás mellett kevésbé jó a logikai készség, vagy nagyon erős verbális gondolkodási képességek mellett rosszak a matematikai képességek. A gondolkodásban általában rugalmatlanságok vannak jelen – ha a személy megértett egy szabályt, attól nagyon nehezen tér el, ha eltervezett valamit egy módon, annak már úgy kell megtörténnie, stb. Az autizmussal élők sokszor nagyon hosszan tudnak valamire figyelni, észrevesznek olyan részleteket, mintázatokat, amit mások nem, vagy nagyon nehezen, ugyanakkor nehezen váltanak tevékenységet, nehezen terelik el gondolataikat másik irányba.

Érzelmek átélése és kifejezése

Az autizmussal élőket nagyon el tudják árasztani saját és mások érzelmei, az a képességük pedig nehezen alakul, hogy a saját és mások érzéseit felismerjék és kezelni tudják. Ez részben összefüggésben lehet a csökkent belső testi érzetekkel, mivel sok esetben az érzelmek testi „lenyomatai” mentén tájékozódunk arról, hogy aktuálisan milyen érzelmi állapotban is vagyunk (érezzük, hogy összeszorul a gyomrunk, tehát szorongunk, hevesen ver a szívünk és elönt minket a forróság, tehát dühösek vagyunk, stb). Az autisták sokszor nehezen értik, miért úgy éreznek és viselkednek a nem-autisták egy-egy helyzetben, ami kölcsönös, mivel a nem autisták sem szokták érteni az autistákat: az eltérő idegrendszerekkel más a „logikus” érzés és viselkedés azonos szituációban.

Az autizmus spektrum színeit tehát az adja, hogy az egyes autizmussal élők ezen jellemzők szempontjából máshol helyezkednek el a skálákon. Az egyes területekhez kötve bemutattam, mik az „autista agy” erősségei és nehézségei. A következő cikkben az ADHD-s működésmódot mutatom be.

ATTWOOD, T. (2015) Az Asperger-szindróma kézikönyve – Szülőknek, pedagógusoknak, szakembereknek. Animus Kiadó.

ATTWOOD, T. (2018) Különös gyerekek - Kalauz az Asperger szindrómáról szülőknek és nevelőknek. Animus Kiadó.

BOGDASHINA, O. (2008) Valódi színek. Autisták Országos Szövetsége, Budapest.

GRANDIN, T. (2015) The way I see it: a personal look at autism and Asperger’s. Updated edition. Arlington, TX: Future Horizons. 

KAPP S., K., Gillespie-Lynch K., Sherman L.E., és mtsai (2013) Deficit, difference, or both? Autism and neurodiversity In. Developmental Psychology, 49(1), pp. 59-71. (URL: https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/22545843/). Utolsó letöltés: 2023. 11. 17.

SAINSBURY, C. (2011) Marslakó a játszótéren – Hogyan értsük meg az Asperger-szin08drómás iskolásokat? Autisták Országos Szövetsége, Budapest.