Ez a cikk fordítás. Az eredeti blogbejegyzést Pia Schnelle töltötte fel angolul.

Mivel a természeti katasztrófák száma világszerte riasztó mértékben növekszik, a klímaváltozás okainak mostanra már világosnak kell lenniük, hiszen a hőmérséklet folyamatosan emelkedik, és mára 1,1°C fokkal meghaladja az iparosodás előtti szintet. A hőmérséklet emelkedésének katasztrofális hatásait Európa-szerte tapasztalhatjuk erdőtüzek, árvizek, hőhullámok és aszályok formájában.

Ennek fényében az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (Intergovernmental Panel on Climate Change, IPCC) legutóbbi, 2023 márciusában kiadott jelentése tartalmazza a klímaváltozással kapcsolatos jelenlegi ismereteinket, valamint arra vonatkozó javaslatokat is megfogalmaz, hogy miként csökkenthető világszinten az üvegházhatású gázok kibocsátása. Ugyanez a jelentés említi és tárgyalja az „éghajlati műveltség” szükségességét is.

Mit értünk éghajlati műveltségen? 

Az éghajlati műveltség az arra való képességet jelenti, hogy az egyén helyesebben értékelje és jobban megértse az éghajlatváltozással kapcsolatos információkat, továbbá tisztábban lássa az éghajlatváltozás jelentette veszélyeket. Emellett arra irányul, hogy az emberek pontosabb képet kapjanak arról, miként tudnak fenntarthatóbb módon viselkedni. Az IPCC-re hivatkozva elmondhatjuk, hogy az éghajlati műveltség növelésének kulcsa az oktatás. 

A fenntarthatóbb jövő kialakításával kapcsolatos tudás előmozdítása érdekében valamennyi szinten – legyen az regionális, nemzeti vagy nemzetközi – minden eddiginél nagyobb szükség van az át- és továbbképzésre. 2023-at az EU a készségek európai évének nyilvánította, és ezzel rámutatott, hogy a sikeres európai zöld átálláshoz megfelelően képzett állampolgárokra van szükség. Az éghajlati kérdések tekintetében művelt állampolgárnak lenni tehát nem csupán azt jelenti, hogy tudatában vagyunk, milyen hatással vagyunk mi, emberek a természetre és az élővilágra, hanem azt is, hogy olyan készségeket sajátítunk el, amelyek segítenek csökkenteni a környezeti károkat. 

Összefonódva: a felnőttkori tanulás és a zöld átállás 

Mindez rávilágít arra, milyen fontos a környezetszennyezés káros hatásai elleni küzdelemben az élethosszig tartó tanulás és oktatás. Éppen ezért az oktatás nem érhet véget az iskolával, hanem a felnőtteknek is folyamatosan részt kell venniük benne annak érdekében, hogy minden korosztály tagjai rendelkezzenek a fenntarthatóbb és zöldebb jövő kialakításához szükséges készségekkel. Ez a célkitűzés egyáltalán nem újdonság a felnőttoktatásban és -képzésben, hiszen a szektorban működő számos szervezet fogott már bele olyan kezdeményezésekbe és programokba, amelyek többek között a környezettudatos viselkedést, a fenntartható élelmiszer-termelést vagy a természeti katasztrófák elleni védekezést támogatják. 

A felnőttoktatás és -képzés zöld átállást előmozdító képességét nemrégiben empirikus módon bizonyította egy tanulmány, amely azt vizsgálta, hogy vajon a felnőttoktatási programokban való részvétel elősegíti-e az emberek fenntarthatósággal kapcsolatos készségeinek fejlődését, a környezettudatosságot, a környezetbarát viselkedés elsajátítását és a fenntarthatósággal kapcsolatos empátiát. A felnőttoktatási programokban részt vevők és részt nem vevők csoportjainak összehasonlításakor a tanulmány megállapította, hogy a zöld felnőttoktatási és -képzési kezdeményezésekben részt vevő felnőttek lényegesen magasabb szintet értek el a fenntarthatósággal kapcsolatos tudatosság, értékek, empátia és cselekvés terén. Ezek az eredmények megerősítik, hogy a felnőttoktatási szervezeteknek és az élethosszig tartó tanulás terén tevékenykedő oktatási szolgáltatóknak fontos napirendre tűzniük az éghajlati műveltség és a zöld készségek fejlesztésére összpontosító projekteket.

Az Európai Felnőttképzési Szövetség a felnőttoktatásról és a zöld átállásról szóló vitaanyagában a környezetbarátabb világ megteremtésére irányuló erőfeszítések két fő irányvonalával foglalkozik. Az első a tanulók tanterveit, programjait, projektjeit és az egyéb felnőttoktatási kezdeményezeseket célozza meg. A fenntarthatóságot helyezi előtérbe, és a civil társadalmat is bevonja a zöld átállásba. A másik irányvonal célja, hogy az élethosszig tartó tanulással és felnőttoktatással foglalkozó szervezetek belső folyamatait érzékenyebbé tegye a klímaváltozással kapcsolatos kérdésekre. Ez a holisztikus szemlélet a fenntarthatóbb külső tanulási környezet kialakítására, valamint a problémának a felnőttoktatási és -képzési közösségen belüli kezelésére történő felhívásra adott válasz. 

Tesszük a dolgunkat: a felnőttoktatás és -képzés fenntartható bevált gyakorlatai 

Sok értékes megközelítés létezik már a klímaváltozás kezelésére, valamint a felnőttoktatás és -képzés zöld átállásának előmozdítására. Az egyik példa erre a Zöld lépés projekt, ez a több európai szervezet által indított együttműködési kezdeményezés, amely a külső és a belső zöld átállást egyaránt ösztönzi. A felnőttoktatási programok részvevői számára a cél a tanulók környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos készségeinek erősítése és a környezetbarát viselkedés elsajátításának ösztönzése. A felnőttoktatási szervezetek „belülről” történő zöldítése érdekében a projekt célja, hogy a tanulási központokban és felnőttoktatási szervezetekben olyan oktatási módszereket és tanterveket támogasson, amelyek felvértezik a tanulókat – különösen a migráns tanulókat – a zöld munkához és a fenntarthatóbb életmódhoz szükséges készségekkel.  

Az Európai Erdészeti Intézet Fiatal vezetők programja – Mediterrán térség egy másik, nem formális megközelítés, amely a mediterrán térség fiatal felnőttjeinek nyújt mélyreható ismereteket a mediterrán ökoszisztémáról, és ezzel megnyitja az utat a fenntartható vállalkozások és a biodiverzitás megőrzése előtt. A program az egymástól való tanulásra is épít, mivel a képzésben részt vevő fiatal felnőttek olyan készségekkel rendelkeznek, amelyeknek köszönhetően vezetővé tudnak válni ezen a területen, és megszerzett tudásukat a program résztvevőin kívül másoknak is átadhatják.

Egy másik bevált gyakorlat Németországból származik. Egy német nonprofit szervezet, a Die Agronauten a fenntartható élelmiszer-termelést és a zöld gazdálkodási kultúrát helyezi a középpontba, és külön hangsúlyozza a regionális jelleget. A szervezetnek hangsúlyos az oktatási profilja, hiszen tagjai nemcsak hogy rendszeresen tartanak egyetemi előadásokat, illetve részt vesznek a fenntartható, regionális mezőgazdaságot és ellátási láncot népszerűsítő AgriKultur Festival nevű rendezvényen, hanem öt különböző nyelven kínálnak oktatási célú körbevezetéseket is, hogy a civil társadalom többet tudhasson meg a zöld gazdálkodásról és a fenntartható élelmiszer-termelésről.

Az ilyen, a felnőttoktatási és -képzési közösségben már bevált gyakorlatok értékes példaként szolgálnak arra, hogyan lehet a zöld átállást a felnőttoktatás és az élethosszig tartó tanulás terén, illetve azokon keresztül előmozdítani. Ami a jövőt illeti, továbbra is alapvető fontosságú lesz, hogy a felnőttoktatási programok prioritásként kezeljék a környezeti nevelést, a zöld gyakorlatokat pedig beépítsék a tanterveikbe és a működésükbe, hogy fenntarthatóbb és igazságosabb jövőt teremtsenek számunkra és a jövő nemzedékei számára. 

Az EPALE oldalán a témában elérhető további információforrások

https://epale.ec.europa.eu/en/blog/critical-and-systemic-thinking-are-key-green-transition 

https://epale.ec.europa.eu/en/blog/everyone-must-be-equipped-sustainable-development 

https://epale.ec.europa.eu/en/resource-centre/content/adult-learning-and-green-transition 

Fotók ebben a bejegyzésben

A nyitókép Markus Spiske fotója az Unsplash oldaláról

A második kép Providence Doucet fotója az Unsplash oldaláról