Olvasási idő: 4-5 perc - olvasd, lájkold, kommentáld!

Eredeti nyelv: német

A 2019-es tudományos év témája a mesterséges intelligencia volt. Egy hajó bejárta Németországot, és minden korcsoport számára újszerű megközelítésben tálalta a témát. De nem csak az állami támogatásban részesülő tudományos kommunikáció napirendjén szerepelt a mesterséges intelligencia. A témához kapcsolódó könyvek, újságmellékletek, TV- és rádióműsorok azoknak a figyelmét is felhívták a mesterséges intelligenciára, akik korábban nem találkoztak vele a blogokon és egyéb digitális csatornákon. A mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségek megítélése szélesen ingadozik a tiszteletteljes főhajtás és a lekicsinylő legyintés között. „A mesterséges intelligenciát úgy képzelhetjük el, mint egy hároméves gyermeket” – írta a Spiegel 2019. december 3-án. Mi az, ami a témában az új év beköszönte után is érdekes marad a felnőttképzés szempontjából? Hiszen a mesterséges intelligenciáról elsősorban a robotok és az önvezető autók jutnak az eszünkbe, nem az oktatás.

A mesterséges intelligencia alkalmazása a felnőttképzésben

Alaposabban megvizsgálva a technológiai fejlesztések a felnőttek oktatását és tanulását is érintik. Nem arról van szó, hogy a tanfolyamvezetők és programtervezők szerepét néhány éven belül gépek veszik át. A munkaerőpiaci helyettesítés lehetőségével foglalkozó, folyamatban lévő kutatások azzal számolnak, hogy az emberi munkaerő a nem szabványos jellegű tanácsadásra jelentősen támaszkodó szakmák esetében nem veszíti el a jelentőségét. Nem fenyeget tehát az, hogy feleslegessé válik az emberi jelenlét a felnőttképzésben – mindössze a körülvevő és támogató eszközöket hatja majd át egyre jobban a mesterséges intelligencia.

Tegyük fel, hogy Roland egy elsősegélynyújtással foglalkozó továbbképzésen szeretne részt venni 2025-ben. Ha Roland nemcsak az általa kedvelt oktatási intézmény programfüzetét nézi át, hanem az interneten keres tanfolyamokat, kisebb-nagyobb mértékben az intelligens digitális segítség is megkönnyíti a dolgát. A neki megjelenített és javasolt ajánlatok nagymértékben függnek majd a korábbi internetes kereséseitől, valamint a helyre és az értékre vonatkozó preferenciáitól. Az, hogy ebben az esetben „csak” definiált algoritmusok dolgoznak-e, vagy már a mesterséges intelligencia is képbe kerül, az algoritmus tanulási képességén múlik. 2025-re a keresőeszközök az aktív öntanulásnak köszönhetően sokkal okosabbal lesznek, mint ma. A javaslatok megjelenítése vélhetőleg a hasonlóság és nem a produktív ellentétek elvén történik majd, jóllehet ez csak később derül ki.

Forgatókönyv 2025-re

Ha Roland egy vegyes tanuláson alapuló tanfolyamot választ, az osztálytermi és az online részben is találkozni fog a mesterséges intelligenciával. Kezdjük az első osztálytermi órával, ahol Rolandra ráijeszt a mesterséges intelligenciával vezérelt bábu, amikor az első helyesen kivitelezett újraélesztési kísérletek után köhögni kezd, majd köszönetet mond a segítségért. Doris, az előadó olyan tananyagokat hozott magával, amelyek kiválasztását éppúgy algoritmusok támogatták, mint Roland kereséseit, amikor a tanfolyamot kiválasztotta. Doris akár olyan eszközt is igénybe vehetett, amely megmutatja a számítógépes keresés minőségét (ilyen például a nyelvtanfolyamok esetében a Kansas).

A mesterséges intelligenciára épülő elemek az osztálytermi részhez képest a tanfolyam online részében vélhetően nagyobb hangsúlyt kapnak, mivel az elektronikus tanfolyamok kidolgozásában gyakrabban vesznek részt olyan szereplők, akik ki szeretnék használni a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségeket. Roland hamar megbarátkozik online tanárával, aki éjjel fél tizenkettőkor is tanácsokkal látja el, méltatlankodás nélkül. Csak akkor fedezi fel, hogy a tanár valójában egy chatbot, amikor lefelejti a kacsintó emojit egy humoros észrevételről, és a tanár nem érti a viccet. 2025-ben a mesterséges intelligencia még valószínűleg igen messze lesz attól, hogy humorral rendelkezzen, és ez olyan elterjedt funkció legyen, amely a tanulószoftverek szolgáltatói számára is elérhető.

A tanulás elemzésének lehetőségei, amelyek a tanulószoftvereket támogatják majd, nem annyira technikai, mint inkább erkölcsi és jogi problémákat vetnek fel. Roland tanulási magatartását ugyanis éberen nyomon követik majd, amennyiben ez jogilag megengedett lesz, és ehhez Roland is hozzájárul. Megfigyelik többek között a tanulással töltött időt, a tanulás terén elért eredményeket, az elkövetett hibákat és az interaktív viselkedést. A szoftver ennek alapján személyre szabott visszajelzést küld, amelynek segítségével Roland és Doris a következő osztálytermi órán megbeszélik a további tanulási lépéseket. Ez bizonyos fokig megkönnyíti Doris munkáját, Rolandban viszont vegyes érzéseket ébreszthet, valahol a szorongás és a hitetlen csodálkozás között.

Időközben a tanulási rendszer is folytatja a tanulást. A következő online órán olyan tanfolyamokat ajánl Rolandnak, amelyeket az algoritmus különösen alkalmasnak tart számára. A tanulószoftverekkel kapcsolatban a gépi tanulás egyik fő alkalmazási területe az intelligens javaslattétel. A javaslattételi rendszerek többsége vélhetően még mindig a kollaboratív vagy tartalmi hasonlóságokon alapszik majd. Ennek keretében a rendszer ellenőrzi, hogy Roland a rendszerrel való mely interakciókat használta fel sikeresen tanulásra, illetve milyen tematikus preferenciák mellett tanult sikeresen. A későbbiekben ezekre a mintákra erősítenek rá. Lehetséges, hogy 2025-ig sikerül előrelépést elérni ehhez a mégiscsak meglehetősen primitív pedagógiai intervencióhoz képest.

A mesterséges intelligencia mint a felnőttoktatás tárgya

Eddig olyan forgatókönyvet tárgyaltunk, amely megmutatja, hogy a mesterséges intelligenciát a felnőttoktatási tevékenységek mely területein alkalmazták vagy alkalmazzák majd sikerrel. Létezik azonban egy második szint is, amelyik legalább ekkora jelentőséggel bír: a mesterséges intelligencia mint a felnőttoktatás tartalma vagy tárgya.

Tekintettel a mesterséges intelligencia kínálta lenyűgöző (hasznos és egyben kockázatos) lehetőségekre, a felnőtteknek rendelkezniük kell a mesterséges intelligenciára vonatkozó alapvető ismeretekkel ahhoz, hogy eligazodjanak a mesterséges intelligenciával támogatott élet- és munkakörnyezetben, valamint hogy megalapozott érvekkel tudjanak fellépni a mesterséges intelligencia potenciálisan veszélyes valóságával szemben.

„A jövő intelligenciája” című könyvében Michael Brendel felnőttoktató széles körű társadalmi párbeszédre hív fel a mesterséges intelligenciáról. Ez testreszabott szerep volna a felnőttoktatás számára, amennyiben képessé válik megszólalni a témában, kompetensen részt véve a programok tervezésében és a párbeszéd irányításában.

Ehhez mindenekelőtt közelebbről meg kell ismerkedni a témával, például a Finnországból származó „A mesterséges intelligencia elemei” című ingyenes online tanfolyam segítségével. Az adatvédelmi nyilatkozatból kiderül, hogy a rendszer mely lépéseinket követi nyomon. Mert a rendszer maga is tanulni fog.

A szerzőről: Dr. Peter Brandt a bonni Deutsches Institut für Erwachsenenbildung [Német Felnőttképzési Intézet] – Leibniz-Zentrum für Lebenslanges Lernen e.V. [Leibniz Központ az Egész Életen Át Tartó Tanulásért] „Tudásátadás” osztályának a vezetője.