Bevezetés

Általános, de igaz kijelentés, hogy a mesterséges intelligencia (MI) folyamatosan átalakítja a mindennapi életet, beleértve a munka világát is. Létezik egy olyan megközelítés, miszerint az MI a költségek (csökkentése), minőség (javítása) és kapacitás (növelése) hármas érdekdimenziója mentén működik, és fokozatosan kivált(hat)ja az emberi munkavégzést a munkaerőpiacon. Ezzel szemben az is megfogalmazódik, hogy az MI minden valószínűség szerint új munkahelyeket teremt, megerősítve ezzel az emberi munkaerő iránti igényt, amely új tudást és készségeket követel meg a munkavállalóktól. Talán soha nem volt még ennyire időszerű a folyamatos és élethosszig tartó tanulás (Life Long Learning: LLL).[1],[2]

Az MI és a robotok tömeges alkalmazásával végleg eltűnő munkakörök közvetlenül rontják az emberi munkavégzés munkarőpiaci kilátásait, növelve a második digitális-technológiai munkanélküliség (digi-technological unemployment: DTU) eljövetelének valószínűségét. A DTU azt jelenti, hogy az MI oly módon váltja ki az emberi munkavégzést, hogy az MI miatt elbocsátott munkavállalók egyáltalán nem tudnak belépni (mint pályakezdők) vagy visszatérni (mint munkanélküliek) a hagyományos munkaerőpiacra. A klasszikus aktív munkaerőpiaci eszközök (például átképzés, stb.) nem képesek betölteni az eredeti szerepüket.

Példaként hozzuk a sötét gyárat (dark factory): Az automatizálásban, robotikában, mesterséges intelligenciában és gépi tanulásban végbement fejlődés az önállóan működő és önkiszolgáló gyártósorokhoz és raktárakhoz vezetett. Ezeket nevezik sötét gyáraknak, ahol hús-vér emberek már nem dolgoznak, csak robotok. A Machine Design a digitális ellátási láncok kialakítására szakosodott Tecsys Inc. iparért és fejlett technológiáért felelős alelnöke, Guy Courtin szerint a teljesen automatizált sötét gyárak előnye: „A robotok nem igényelnek szünetet, illetve nem fáradnak el. Az üzem akár 24 órában, heti 7 napon keresztül és a karbantartást leszámítva egész évben üzemeltethető. A robotoknak nincs szükségük fűtésre télen, vagy hűtésre nyáron. Továbbá, látnak a sötétben, a világítás nem előfeltétel. Bizonyos biztonsági intézkedések is figyelmen kívül hagyhatók, és még a mosdóba sem kell kimenniük, valamint sztrájkolni sem kezdenek.” Azok a munkák, amelyek veszélyesek, repetitívek, fárasztóak, húzhatják a legtöbb hasznot ebből a jelenségből.[3]

A másik emberi jogi megközelítés, hogy a MI és robotizáció végső soron aláássa a munkához való jog, mint alapvető emberi (szociális) jog érvényesülését. Ha nincs emberi munka, akkor okafogyottá válik munkához való jogról beszélni. Ez azért jelent problémát, mert a munkához való jog alapvetően két dimenziót foglal magában: 

a) egyrészt, az ember jogát a társadalom termelő- és szolgáltató tevékenységeiben való részvételre, vagyis senki ne kerüljön ki a munkaerőpiacról, ha pedig kikerült, akkor minél hamarabb kerüljön vissza, és 

b) másrészt ugyancsak az ember jogát a munkavégzésből származó tisztességes jövedelemhez, amely biztosítja – saját magának és családtagjainak – a megélhetéshez szükséges megfelelő szintű életszínvonalat. Amennyiben a robotok tömegesen és visszafordíthatatlanul kiszorítják az embert a munkaerőpiacról, akkor a munkához való jog tartalmi garanciái szűnnek meg. Ha ez az állapot bekövetkezik valamikor, akkor a társadalomnak gondoskodnia a megfelelő megélhetéshez szükséges jövedelemről. Ezzel összefüggésben felmerül a robotadó (robotax) és a feltétel nélküli alapjövedelem (unconditional basic income), mint lehetséges megoldás.[4]

1. Az AI hatása a munkaerőpiacra

1.1. A munkaerőpiac fokozatos átalakulása: rövid- és középtávú perspektíva

Napjainkra már kezd világossá és egyértelművé válni, hogy a MI fejlődésével egyre több munkafeladat sorolható azok közé, amelyek automatizálhatók. Ennek eredményeként bizonyos - és folyamatosan növekvő számban - munkakörök, feladatok és akár iparágak is eltűnhetnek. A jelenlegi előrejelzések szerint a MI uralta munkaerőpiacra való átállás nagyrészt az alacsonyan képzettséget igénylő, monoton ismétlődő munkaköröket szünteti meg. Annak érdekében, hogy a robotok ne vegyék el hirtelen az emberi munkát, a MI fejlődésével párhuzamosan létrejövő újabb munkakörök betöltéséhez szükség lesz a munkaerőpiacon jelen lévő munkaerő fejlesztésére" és "átképzésére.[5],[6]

A „MI és robotok minden munkát elvesznek” feltételezés gyakran ered a „munka automatizálhatóságának mennyiségi” aránytévesztéséből. Jelenlegi tudásunk szerint, belátható időn belül a MI és robotok még nem lesznek képesek létrehozni az ember nélküli munkaerőpiacot. Ennek egyik alapvető oka, hogy nincs rögzített mennyiségű elvégzendő munka. Igen, alapvetően a gépek képesek átvenni az emberek által végzett feladatokat, de az automatizálás munkát kiszorító hatásait két erő ellensúlyozza, amelyeket Daron Acemoglu közgazdász „termelékenységi hatásnak” (egy olyan körforgás, amelyben a MI és robotok alkalmazása munkavállalók helyett lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy olcsóbban termeljenek, ezáltal növelve a fogyasztók vásárlóerejét, ami aztán jövedelmezőbbé teszi a vállalatokat, és több munkahelyet teremt) és „visszahelyezési hatásnak” (az automatizálás új munkaköröket hoz létre) nevez. Acemoglu kutatása azt mutatja, hogy a foglalkoztatás növekedésének körülbelül fele 1980 és 2015 között olyan foglalkozásokban történt, ahol a munkakörök vagy a munkavállalók által végzett feladatok megváltoztak.[7],[8], [9]

Míg a mesterséges intelligenciáról és a munkanélküliségről, valamint a munkaerőpiacról szóló tanulmányok jelentős része azon az állásponton van, hogy az automatizálás képes helyettesíteni a munkavállalókat, érdemes arra is kitérni, hogy a MI hogyan teremthet munkahelyeket, illetve hogyan segíthet az álláskeresőknek elkerülni a munkanélküliséget. A Világgazdasági Fórum 2021-es jelentése szerint 2025-re 97 millió új munkahelyet teremt a mesterséges intelligencia. Ezek közül a munkavégzések közül sok valószínűleg nem a hagyományos teljes munkaidős foglalkoztatási modellt fogja követni. Ehelyett várhatóan több munkáltató bővíti majd távmunkavégzők számát, vagy a munkaerőigényeinek jelentős részét platformon keresztül oldja meg, illetve vállalkozókra bízza.[10]

Jelenleg több ok hozható fel, ami azt támasztja alá, hogy még nem értük el a kizárólagosan robotizált munkaerőpiac világát. Ezek közül emelek ki néhányat: 

1. A MI ritkán lesz képes helyettesíteni egy teljes szakmát, mert ez a legtöbb esetben sokkal nagyobb rugalmasságot és alkalmazkodóképességet igényel. 
2. Az új technológiák egyidejűleg nem csak megszüntetnek munkahelyeket, hanem új – sok esetben addig nem létező - munkahelyeket teremtenek. 
3. Attól, hogy technikailag lehetséges, hogy a MI egy egész szakmát helyettesítsen, még nem jelenti azt, hogy ez meg is fog történni, mert a) sok esetben az emberek továbbra is olcsóbban fogják elvégezni a munkát, mint a robotok; b) a jogi felelősség szabályozása még várat magára (pl. ki legyen felelős a MI tevékenységéért és az ebből eredő károkért, stb.).
4. Az új technológiák hozzájárul(hat)nak az egyenlőtlenségek növekedéséhez, mind a munkavállalók különböző csoportjai, mind a vállalkozások tulajdonosai között.
5. Egyelőre, megváltoztatják bizonyos képzettségek és készségek iránti keresletet, és hozzájárulnak a rugalmasabb, de bizonytalanabb atipikus „függő munkavégzés” irányába történő elmozduláshoz.[11] Ezeken kívül még számos érv létezik.

1.2. A robotok horizontális és vertikális dimenziói

A MI és a robotok munkaerőpiaci elterjedésének további két befolyásoló és átalakító dimenzióját érdemes kiemelni és röviden megvizsgálni: 1. horizontális dimenzió és 2. vertikális dimenzió.

1. A horizontális dimenzió (munkakörök kiváltása). Ez azt jelenti, hogy a mesterséges intelligencia egyre inkább átvesz feladatokat, munkaköröket és bizonyos esetben teljes szakmákat is a munkaerőpiacon. Továbbá, azt is jelenti, hogy folyamatosan egyre több munkavállaló és munkahely kerül veszélybe a munkaerőpiacon. Főleg a 3D-s (piszkos, veszélyes és nehéz), az alacsony képzettséget igénylő és a monoton jellegű munkák könnyen automatizálhatók. Ezen túlmenően például az ügyfélszolgálat/call center működtetésével, a dokumentumok osztályozásával, visszakeresésével és archiválásával kapcsolatos feladatok is egyre inkább az automatizáláson alapulnak, és egyre kevésbé lesz szükség az emberi munkavégzésre. Ugyanez igaz az okos üzemekre és raktárakra is, ahol az embereket olyan intelligens robotok váltják fel, amelyek képesek biztonságosan navigálni a térben, megtalálni és mozgatni a tárgyakat (például termékeket, alkatrészeket vagy szerszámokat), vagy összetett összeszerelési műveleteket végezni.[12]
2. A robotizáció vertikális dimenziója (robotgenerációk). A robotok között MI tartalmuk és ebből eredő alkalmazhatóságuk alapján különbségek vannak és az azonos fejlettségű robotok tartoznak egy generációhoz. A digitalizáció permanens fejlődése miatt – várhatóan – újabb és újabb robotgenerációk jönnek létre. További fontos jellemzőjük, hogy a robotgenerációk egymást kiegészítve (komplementer szerepben) vagy egymást felváltva is működhetnek. A robotgenerációk munkaerőpiaci hatása abban rejlik, hogy minél intelligensebb egy robot (minél magasabban helyezkedik el a robotgenerációk hierarchiájában) potenciálisan annál több munkakört képes kiváltani. A szakirodalomban a robotok sokféle generációját különböztetik meg. Mi ezekből csak a három fő generációt emeljük ki. Ezek a következők:

a) Ipari robotok (1.sz. kép). Ezeket nevezzük első generációs robotoknak. Ezek alapvetően egyszerű mechanikus karok, amelyek képesek precíz mozdulatokat végezni nagy sebességgel, sokszor egymás után (repetitíven) és hosszú ideig, megállás nélkül.

Kép: istockphoto

b) Kollaboratív (együttműködő) robotok vagy kobotok (2. sz. kép). A második generációs robotok algoritmus alapú mesterséges intelligenciával rendelkeznek. Számukra a legfontosabb éltető erőforrás az adat. Az ilyen robotokat érzékelőkkel szerelik fel, amelyek folyamatosan és nagy mennyiségben adatokat (Big Data) gyűjtenek számukra releváns külvilágról. Ezek az érzékelők lehetnek nyomásérzékelők, közelségérzékelők, tapintásérzékelők, radarok, szonárok, lidarok és látórendszerek. Az elnevezésük (kollaboratív) onnan ered, hogy ezek képesek a munkavállalókkal együtt dolgozni. Együttműködők abban az értelemben is, hogy programozhatók bizonyos feladatok elvégzésére, érzékelik és értékelik a változó munkakörnyezeti körülményeket (ember-gép viszonylatban) és bizonyos mértékig képesek tanulni a hibáikból. Például a Singrow: Cobot. az UR20: Cobot kis ipari terekhez, a Whiz: takarító cobot vagy Rita és Chippy: éttermi felszolgáló cobotok, stb. : 

Kép: gettyimages

c) Autonóm robotok (3. sz. kép). Az autonómia külső ellenőrzéstől vagy befolyástól való mentességet; függetlenséget jelent. Az autonóm mobil robotok világában ez azt jelenti, hogy a robot a küldetését nulla vagy minimális emberi közreműködéssel végzi. Például az űrszondák vagy modernebb példa az önvezető autó, stb.[13],[14]

Kép: gettyimages

1.3. Robotok és emberek „versenyfutása” a munkaerőpiacon 

Az már most tisztán látszik, hogy rövid időn belül kiugró növekedés várható az értékesített robotok piacán, amely a high-tech fejlesztéseket mindennapivá teszi, de jelenleg még úgy látszik, hogy az emberekre is szükség lesz. A Nemzetközi Robotikai Szövetség (International Federation of Robotics, IFR) 2017-es jelentése szerint egy ipari robot minimum az alábbiakban képes túlszárnyalni az embert: munkájáért nem vár fizetést, állandó, magas minőségű termékeket tud előállítani, nem fárad el, ezáltal akár 24/7-es beosztásban is végezheti munkáját, így tulajdonképpen a teljesítménye megegyezik 3 teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóval. Ebből adódóan a gyártás költségei csökkennek (például a Sony robotok segítségével 30 másodpercenként gyárt le egy PS5 játékkonzolt, miközben az emberek feladata abból áll, hogy a csupasz alaplapokat a gyártósorra helyezik, majd a folyamat végén becsomagolják a kész konzolokat), amelyeket még jobban redukál a jobb anyaggazdálkodás is. E nyilvánvaló előnyökön kívül több rejtett pozitívummal is jár az automatizáció. A legújabb fejlesztésű robotok kezelése és programozása viszonylag egyszerű, bárki elsajátíthatja. Míg a munkavégzők nagyrészt csak a saját munkakörükhöz tartozó munkát végzik, és betanításuk egy másik munkafolyamatra időigényes, addig a robotok gyorsan átprogramozhatók, ezáltal rövid időn belül egy számukra teljesen új feladatot is hatékonyan elvégeznek. Emellett a robotok, ezen belül is az úgynevezett könnyű robotok, sokkal kevesebb helyet foglalnak, így a vállalatok optimalizálni tudják helykihasználásukat is. Ezek az előnyök mind hozzájárulnak a termelési költségek csökkentéséhez, amely talán a robotok egyik legnagyobb erőssége. Mindezt több iparág is felismerte, ami a robotika gyors fejlődését hozta el.[15]

A robotok térnyerése megállíthatatlan, és ezzel együtt a munkavállalók félelmei egyértelműen érzékelhetők. Gyakran felmerül a kérdés, hogy vajon kialakulhat-e érdemi együttműködés robot és ember között. A jelenleg körvonalazódó legoptimistább válasz igen, de csak akkor, ha mindkét fél a saját erősségeivel járul hozzá a sikerhez, vagyis a robotok gyorsasága és precizitása társul az emberi kreativitással és intelligenciával. A fejlett robotok háromdimenziós térfelismerő rendszerüknek köszönhetően könnyen, szinte azonnal alkalmazkodnak az új munkaállomásokhoz és emberi munkatársakhoz. Például a kobotokat kifejezetten arra találták ki, hogy az emberekkel interakcióba lépjenek, és tőlük tanuljanak. Ha a karját mozgatva megmutatják neki, hogyan csinálja a feladatot, pár perc alatt el is sajátítja, szemben a hagyományos ipari robotokkal, amelyek 50–200 óra programozást igényelnek egy új feladat elvégzéséhez. Ezzel szemben, a második generációs kobotokhoz – sok esetben - már programozóra sincs szükség. Ráadásul kisebbek, könnyebbek, rugalmasabbak és mobilisabbak, és még sokkal olcsóbbak is a hagyományos ipari robotoknál. Bár általában lassabbak, de rugalmasabban használhatóak, ezért különböző interaktív (ember-gép) feladatokat is rájuk lehet bízni.[16]

2. A digitális technológiai munkanélküliség, mint egy lehetséges scenárió

A Massachusettsi Műszaki Egyetem (Massachusetts Institute of Technology: MIT), valamint a Bostoni Egyetem (Boston University) kutatói néhány éve[17] rámutattak a technológiai munkanélküliség lehetőségeit kutató tanulmányok egymással ellentétes jövőképeire. Egyik oldalon kongatják a vészharangot, amikor arról írnak, hogy az automatizáció a munkavégzés végét jelenti. E megközelítés alapja, hogy a rohamosan növekvő digitalizáció (az USA-ban, Európa és Ázsia bizonyos területein) hatására az következő évtizedekben számos munkakör eltűnik.[18],[19] Hogy csak egy példát említsünk: egy kínai gyár a munkavállalói 90 százalékát robotokra cserélte, ami háromszoros termelékenység növekedést eredményezett.[20] Másrészt vannak olyan közgazdászok, akik azt állítják, hogy a múltban is voltak technológiai forradalmak és ennek ellenére mégsem csökkent szignifikánsan a munkaerő iránti kereslet a munkaerőpiacon. Nem látnak olyan indokot, ami miatt a jelenleg folyó ipar 4.0 (néhányan már ipar 5.0-ról írnak) változásra másképpen kellene tekinteni. Kiindulási alapjuk az a feltételezés, hogy a technológia csak kiegészítője a képzett munkaerőnek, ezért a technológiai változás eredményezhet munkaerő szükséglet csökkenést, de nem zárhatja ki teljes mértékben az emberi munkavégzést,[21] sőt, akár több munkahelyet is teremthet.[22],[23]

Az automatizáció munkaerőpiacra gyakorolt vészjóslóbb következményeit ugyanakkor számos olyan cégvezető (pl. Bill Gates vagy Elon Musk) és matematikus/informatikus (pl. Moshe Vardi, Bart Selman) is kiemeli, akik éppen a robotizáció és az MI fejlesztések elméleti vagy gyakorlati szempontjaiból egyértelműen az élvonalba sorolhatóak. Vardi, Gates, Musk, Selman úgy vélekedik, hogy az MI olyan veszélyt jelent a világ gazdaságára és társadalmaira, amit nem szabad alábecsülni. Állítják, hogy közeleg az idő, amikor a gépek nagyon sok feladatban felülmúlják majd az embereket. Vardi egészen konkrétan azt fogalmazta meg, hogy 30 év múlva a világ népességének több mint a fele munkanélküli lesz a robotok miatt. Az amerikai Rice Egyetem (Rice University) számítástechnika professzora ragaszkodik ahhoz az elméletéhez, hogy az emberiségnek egzisztenciális kihívást jelentenek majd a robotok, akkor is, ha megkönnyítik az életet. Ezt a folyamatot nevezzük digitális technológiai munkanélküliségnek. Ez egy „egyirányú utca”, amikor az emberek az automatizáció miatt úgy kerülnek ki a munkaerőpiacról, hogy egyáltalán nincs esélyük a visszakerülésre. 

Ellentétben a hagyományos ipari forradalommal, az MI forradalma nem a fizikai képességekről szól majd – legalábbis Vardi szerint -, hanem arról, hogy az emberi ész és az MI intellektuális erőháborúját végül ki nyeri meg.[24] Például Kínában a Foxconn, Koreában a Samsung és az USA-ban az Amazon már most is használ precíziós robotokat munkavégzésre emberek helyett. Bart Selman, a Cornell Egyetem (Cornell University) számítástechnika professzora szerint a robotok és más rendszerek egyre inkább a hétköznapi élet részévé válnak, és az emberek elkezdenek megbízni bennük. A számítógépekben testet öltő mesterséges intelligencia pedig alapvetően kezdi ”hallani” és ”látni”, amit az emberek csinálnak.[25],[26]

3. Néhány példa a munkakörök kiváltására (robotok horizontális dimenziója)

A fentiekből kiolvasható, hogy bizonyos munkakörök teljességgel vagy részben automatizálhatók. Látjuk, hogy ilyen értelemben sok jelenlegi munkavégzés - a nem túl távoli jövőben - az emberek számára valóban meg fog szűnni. Természetesen nem látjuk előre a jövőt, de az biztos, hogy már napjainkban is egyre több robot dolgozik a munkaerőpiacon. A teljesség igénye nélkül néhány példát szeretnék kiemelni:[27]

Robot rendőrök. A kaliforniai Palo Altóban 2016-ban munkába állított gép (Knightscope[28]) az első robotzsaru a világon, amely hivatalosan szolgálatba állt. A robotzsaru járőrözési, és nem rendfenntartási, hanem csupán figyelő szemként funkcionál. A guruló berendezést számos távolságérzékelő szenzorral szerelték fel, így képes kikerülni a járókelőket vagy a parkolóban lévő autókat. A gép programja külön listákat vezet arról, milyen személyek és járművek tartózkodhatnak az általa őrzött területen,[29] és szükség esetén azonnal riasztja a cég központját. Az egység nagyfelbontású infrakamerával is rendelkezik, az emberekkel pedig beszédfelismerés segítségével képes kommunikálni, sőt felismeri a különböző zajokat is. A készülék olyan szoftvert kapott, amely percenként 300 rendszámot tud beolvasni.[30] A robot kinézetét úgy tervezték meg, hogy ne ijessze meg a gyermekeket és az időseket, ezért egy ijesztő gépezet helyett inkább egy bájosan guruló „rakéta” lett belőle. A segítségkérők például bátran odaszaladhatnak hozzá, és egy beépített vészjelző gombbal azonnal hívhatják a rendőrség központi egységét.[31] Ugyanakkor a fejlesztők hangsúlyozták, hogy a robotzsaru sosem helyettesítheti az igazit, ráadásul nem is elég ügyes és gyors például valakinek az üldözéséhez és elfogásához. További hiányosságai között szerepel, hogy nem tud lépcsőt mászni.[32] Az USA-ban mindazonáltal egyre többször vetnek be éles vészhelyzetekben is távirányított robotokat. Egy Los Angeles-i eset során így sikerült elkerülni, hogy rendőrök kockáztassák az életüket egy fegyveres rablóval szemben. A robotok segítségével a rendőrök munkája biztonságosabb és könnyebb lehet, arról nem is beszélve, hogy a gépekkel olyan útvonalakról is megközelíthetik a helyszínt (például a levegőből, ingoványos területről vagy keskeny résen keresztül), amelyekre korábban nem volt lehetőségük.[33]

Szállodaipar. A hotelek folyosóin szinte észrevétlenül surranhatnak el a robot szobaszolgálat munkatársai, akik hozzák a megrendelt ételt, a kivasalt inget, stb., vagy a londinerek akik a szobájukhoz kísérik a vendéget, könnyedén cipelve annak bőröndjeit. A robotok (mechanikus dolgozók) nem igazán szószátyárak, de teszik a dolgukat. Az őket alkalmazó szálloda vezetése mindenkit arra kér, hogy a Twitteren értékeljék, mennyire voltak elégedettek a robotok nyújtotta segítségével és szolgáltatással. Való igaz, hogy a kaliforniai Aloft Hotelben a 2014-ban kísérleti jelleggel munkába álló SaviOne robot[34](más néven: Botlrobot) kisegítők legalább annyira segítőkészek lehetnek, mint az emberi kollégáik. A hotelt üzemeltető Starwood szállodalánc 2016-ban – már nem kísérleti üzemmódban - munkába állította a robot alkalmazottak (pl. portásként, londinerként, vagy szobalányként/fiúként, stb.) egész seregét,[35] hogy kellemesebbé és gondtalanná tegyék a vendégek ott-tartózkodását. A robotok további előnye, hogy teljes diszkréció mellett végzik a munkájukat.[36] Ugyancsak a kaliforniai Healdsburgben működő Hotel Trio nem éppen hétköznapi módon járul hozzá a szálloda szolgáltatási palettájához. A szállodában ugyanis egy robotinas szolgálja fel a bort – a mai trendeknek megfelelően érintésmentesen. Rosé (nomen est omen) rendkívül segítőkész, pontos, precíz és megbízható, bármiféle emberi segítség nélkül képes használni a liftet és megtalálni a megfelelő szobát.[37]

Éttermi szolgáltatások. Távoli jövőnek tűnhet, de már számos robotétterem működik szerte a világban. Például Tokióban az Ogikubo vasútállomás mellett mindig sok a vendég a Susiro étteremben, ahol nehéz helyet találni, ennek ellenére az étteremben nincs személyzet. A másik példa: Sasebo városában működő vidámparkban található egy étterem, ahol több robot dolgozik, mint ember (ugyancsak ez a város ad otthont a világ első olyan szállodájának, melyben robotok dolgoznak). Ebben az étteremben egy robot okonomiyakit[38] készít, egy másik koktélokat, míg külön robot van arra is, hogy figyelmeztesse a vendégeket, ha az ott tölthető idejük végéhez közelednek. A szakácsoktól a pincérekig mindenki a mesterséges intelligencia szüleménye. Japánban rákényszerülnek erre a megoldásra is, mert nincs elég munkaerő.[39] Ez utóbbi aspektusról (munkaerő hiány pótlása robotokkal) nem szóltunk a fentiekben, pedig nagyon fontos. A világ iparilag fejlett országai közül több szenved demográfiai munkaerőhiánytól, vagyis kevesebb a munkaerőpiacra belépő új munkavállalók száma, mint aki kilép onnan (pl. betölti a nyugdíjkorhatárt). Ilyen esetben alapvetően két megoldási lehetőség van: 1. külső munkaerőpiaci (gazdasági) migráció és/vagy automatizáció (MI és robotok alkalmazása).

Mérnökök[40] egy másik csoportja Cambridge-ben megtanított egy robotot omlettet készíteni egészen a tojások feltörésétől az elkészült étel tányérra helyezéséig. A technológiai lépéseken túlmenően még azt is sikerült elérniük, hogy jó ízű ételt készítsen. A főzés nagyon érdekes probléma a robotika számára, mivel az emberek soha nem objektívek teljesen, ha ételről van szó. A kihívást az jelenti, hogy a számítógépes érzékelés és az ember-robot interakció komplex problémáit kell megoldani hozzá. A robotokat általában monoton és mennyiségi munkára terveik a főzés pedig egy minőségi munka, ráadásul az ízlés személyenként eltérő lehet.[41],[42] További kapcsolódó hír, miszerint a KFC bemutatta a jövő éttermét, ahol a legtöbb folyamatot automatizálták, hogy ne is legyen interakció eladó és vevő között. Miután a csirkét és a köreteket elkészítették a KFC alkalmazottai, a megrendelt ételeket egy tálcára helyezik, és egy futószalagra teszik. A szalagról robotkarok veszik le a tálcát, és teszik egy ajtóval ellátott fiókba, amelyet kívülről nyithatnak ki a KFC vendégei, miután bankkártyájukkal vagy arcfelismerő rendszer használatával kifizették a rendelés végösszegét. A KFC új étterme Moszkvában nyílt meg. Az étteremlánc szerint az ilyen üzletek jelentik a jövőt, az emberi kontaktus nélküli éttermek ugyanis sokkal higiénikusabbak.[43]

Felhőkarcoló tisztító robot. A Skyline Robotics ablakmosó robotot helyezett üzembe több nagyvárosban is. A robotizálás célja elsősorban az volt, hogy a munkaerőhiány problémáját kezelni tudják, mert a munkavállalók mintegy 74 százaléka 40 év feletti és a fiataloknak ez nem vonzó munkakör. Ez tipikus példa a 3D-s munkavégzésen belül a veszélyes munkavégzésre. Az Ozmo névre keresztelt robot előnye, hogy nem tart sem ebéd, sem cigarettaszünetet, mosdóba sem jár és el sem fárad, így egységnyi idő alatt sokkal több ablakot tud megtakarítani, mint az ember, és mindezt egy felhőkarcolón kívülről végzi.[44]

Mobillal irányítható önvezető traktor. 2022-ben a Las Vegas-i elektronikai kiállításon mutatta be önvezető móddal rendelkező traktorját a John Deere. A gyártó nem egy új traktort készített, hanem a 8R 410 nevű modelljét bővítette önvezető üzemmóddal: 12 sztereó kamerát szereltek a jármű első és hátsó részére. Egy mobillal irányítható, indítható, kezelhető. Egyetlen 8R traktorért és a hozzá tartozó ekéért 500 ezer dollárt, vagyis kb. 160 millió forintot kell fizetni.[45]

Kobot targoncák. A Jungheinrich önvezető targoncája emberi beavatkozás nélkül, a nap 24 órájában képes tenni a dolgát. Több ilyen intelligens targonca üzemel például a magyar Gyermelyi tésztagyárban, ahol naponta akár 300 kilométert is megtehetnek anélkül, hogy zavarnák egymást, vagy veszélyeztetnék az üzemben dolgozó emberek testi épségét. A fejlett szenzoroknak köszönhetően a targoncák tökéletesen képesek együtt dolgozni a „humán” kollégákkal, az ilyen területen dolgozókat pedig rövid képzéssel fel lehet készíteni a gépekkel való együttműködésre. [46]

A fentiekben inkább fizikai robotizált munkavégzésre hoztunk példát. Ugyanakkor az is biztosan kijelenthető, hogy a robotok a szolgáltatási szektorban - quasi fehérgalléros munkavégzőként - is megjelennek. Tehát téves az az elképzelés, hogy pusztán a fizikai munkák válthatók le automatizált rendszerekre. Mind gyakrabban találkozni ugyanis szellemi munkavégzésre alkalmas robottal is. Az alábbiakban, a teljesség igénye nélkül felsorolunk néhány, már jelenleg is létező példát.

Fordítórobotok. Eddig is számos online szolgáltatás létezett, mely mesterséges intelligencia segítségével fordította le a szövegeket, elég csak az ingyenes Google Translate-re vagy ChatGPT-re gondolni. Ezek a rendszerek általában hosszú programozás és emberi beavatkozás segítségével tanulták meg a nyelveket. Általában rendelkezésre állt számos szöveg, melyet már ember fordítók korábban átültettek egyik nyelvből a másikba. Ezeket átolvasva a gépek hamar megtanulhatják, milyen mondatokat hogyan kell fordítani. Amikor valamit elrontanak, a programozók megmutatják nekik, hol hibáztak, így legközelebb már „okosabbak” lesznek. Ehhez képest a Baszk Egyetem (Euskal Herriko Unibertsitatea) és a Facebook párizsi munkatársai által fejlesztett algoritmusok már egyedül is képesek nyelveket tanulni. A szakemberek szerint bár a két algoritmus gyengébben teljesített, mint a Google-fordító vagy az ember, de ígéretesnek tűnik a technológia. Főleg, ha azt nézzük, hogy mindkét algoritmus egy nap alatt képes volt megtanulni a fordításhoz szükséges nyelveket. A fejlesztéseknek köszönhetően egyre reálisabbnak tűnik, hogy a fordítórobotok olyan nyelveken is gyorsan megtanulhassanak, melyekről csak nagyon korlátozott számban érhetők el fordítók.[47]

Jogász robotok. Richard Susskind, a jogi innováció területének talán legismertebb szakértője szerint az exponenciálisan növekedő számítási kapacitás, a mesterséges intelligencia, és ezáltal a pertörténetek végtelen tömegének feldolgozhatósága a következő évtizedben elképzelhetetlen változást hoz a jogalkalmazásban és az igazságszolgáltatásban. Álláspontja szerint „az emberek nem ügyvédeket akarnak, hanem megoldást jogi problémáikra.” Susskind szerint egyre többen ismerik fel, hogy az automatizáció jelentősen javíthatja a jogászi munka hatékonyságát, ugyanakkor a szakma még igyekszik figyelmen kívül hagyni a digitalizáció okán az ügyvédekre leselkedő fenyegetést. Előrejelzése szerint a kvantumszámítógépek képességeinek köszönhetően iszonyatos mértékben fog fejlődni a múltbéli peranyagok és a hatályos jogszabályok feldolgozása, és ezáltal a mesterséges intelligencia a prediktív korszakába léphet. A kérdés fontosságát jelzi az amerikai jogászok között egyre mélyebben kibontakozó vita arról, hogy a mesterséges intelligencia a közeljövőben teljesen kiválthatja-e a jogászokat, vagy csak egy segédeszköz lesz, amely könnyebbé teszi a munkájukat, esetleg a jogász fogalma teljesen megváltozik és annak részét képezi majd a mesterséges intelligencia is. Más szakértők ugyan egyetértenek Susskind megállapításaival, de úgy vélik, hogy azokból téves következtetéseket von le. Például Mark Cohen[48] szerint az olyan fejlesztések, mint az ingyenes chatrobotok nagyon hasznosak, de nem alkalmasak arra, hogy pótolják az embereket. Álláspontja szerint a mesterséges intelligencia nem fogja teljes mértékben felváltani a jogászokat. A robot olyan jogi asszisztensi munkát végez, amelynél alacsony az ügyérték és egyszerűbbek az ügyek. Ezt a munkát jelenleg még ügyvédek végezik. A komplexebb eseteket a robotok teljesen egyedül nem tudják megoldani, inkább az ügyek lehetséges kimenetelének előrejelzésében és adatgyűjtésben fognak segíteni a jogászoknak.[49]

Összegzés

A robotok valószínűleg egyre jobban és jobban fogják tudni kezelni a bizonytalanságot az érzékelés, a döntéshozatal és a cselekvés során. Ugyanakkor azt reméljük, hogy a robotok csak azokat a munkákat fogják elvégezni, amelyeket az emberek átengednek számukra. Az is biztosnak tűnik, hogy a robotok meg fogják változtatni a hagyományos munkahelyeket, de most még talán van elég idő felkészülni a változásra: A technológiai fejlődés az elmúlt évtizedekben elképesztő gyorsaságú volt, és magabiztosan kijelenthető, hogy nincs megállás. Ezt el kell fogadni. Lehet, hogy emberek helyett robotok mellett kell dolgozni, de ez nem feltétlenül rossz dolog. Ugyanakkor, ha az emberek nem vigyáznak, akkor a tudás hamarabb elavul, mint szeretnék. Szerencsére még mindig az ember kezében van az irányítás, hogy lépéseket tegyen annak érdekében, hogy az automatizálás ne vegye át az irányítást a munkahelyeken, mielőtt felkészülnénk az új élethelyzetre.

Szerző: Hajdú József

Ugrás a következő fejezetre

Vissza a MOOC kezdőlapjára

Digitális segédanyagok:

1. https://www.youtube.com/watch?v=qDCW3PFANYI

2. https://www.youtube.com/watch?v=9J7G0Ea_-b0 

Válogatott irodalomjegyzék

Acemoglu, Daron – Restrepo, Pascual: „Artificial Intelligence, Automation and Work”, National Bureau of Economic Research, 2018, Working Paper No. 24196. 

Acemoglu, Daron – Restrepo, Pascual: „The Race Between Machine and Man: Implications of Technology for Growth, Factor Shares and Employment”, American Economic Review, 2018, 108/6. 1488–1542.

George Krasadakis (2018) How Artificial Intelligence Disrupts Employment and the Workforce - the Types of Jobs to be Impacted; https://medium.com/innovation-machine/artificial-intelligence-3c6d80072… (2024.11.23.)

Gregory, Terry – Salomon, Anna – Zierahn, Ulrich: „Racing With or Against the Machine? Evidence from Europe”. U.S.E. Research Institute Working Paper Series 18-07, 2018, 24–30.

Hajdú, József (2021) A mesterséges intelligencia hatása a munkaerőpiacra, avagy elveszik-e a robotok az ember munkáját INFOKOMMUNIKÁCIÓ ÉS JOG 17: 2 pp. 3-9.

Hajdú, József: Munka újragondolva - Lehetséges-e együttműködés ember és gép között? In: Kapitány-Fövény, Máté (szerk.) Holnap: Hogyan őrizzük meg lelki egészségünket a gyorsan változó jövőben? 13 trendkutató és 13 pszichológus párbeszéde a jövőről, Budapest, Magyarország HVG Könyvek (2023) pp. 153-169., 17 p.

International Federation of Robotics: „Executive Summary World Robotics 2017 Industrial Robots”, 2017.

International Federation of Robotics: „Executive Summary World Robotics 2018 Industrial Robots”, 2018.

James Pethokoukis: (2022) The Case against Mass Technological Unemployment. (And What Happens If I’m Wrong.), https://www.aei.org/articles/the-case-against-mass-technological-unempl… (letöltés: 2024.11.23.)

Jeremy Bowles: The computerisation of European jobs. Bruegel Institutte, 2014 http://bruegel.org/2014/07/the-computerisation-of-european-jobs/ (2024.11. 23.)

Kónya Ádám: (2023) Kiszámolták, hány ember veszítheti el a munkáját az MI miatt, https://haszon.hu/megkeresni/munka/mesterseges-intelligencia-munkakor (letöltés: 2024.11.23.)

Liu, Zhihao at al.: Robot learning towards smart robotic manufacturing; A reviewRobotics and Computer-Integrated Manufacturing, Volume 77, October 2022, 102360

Mándó Milán (2021) 5 munkahely, amit már robotizáltak. A szakácstól a targoncásig; https://minner.hu/5-munkahely-amit-mar-robotizaltak-a-szakacstol-a-targ… (2024.11.23.)

Robot Generations: 1st, 2nd, 3rd, and 4th Generations (2022) https://www.electricalterminology.com/robot-generations/ (letöltés: 2024.11.23.)

Susskind, Richard: Tomorrow’s Lawyers: An Introduction to Your Future. Oxford University Press, 2013.

Távoli jövő vagy a jelen zenéje a sötét gyár? (2023) https://autopro.hu/gyartosor/a-tavoli-jovo-vagy-a-jelen-zeneje-a-sotet-… (letöltés: 2024. 11. 23.)

Waldal, Espen: „Building a Robot Journalist”, Medium, 2016.

Hivatkozott források

[1] The Impact of Artificial Intelligence on Unemployment (2022) https://www.technology.org/2022/09/17/the-impact-of-artificial-intelligence-on-unemployment/ (letöltés: 2024.11.23.)

[2] How artificial intelligence is reshaping our lives (2018) https://www.technology.org/2018/04/19/how-artificial-intelligence-is-reshaping-our-lives/ (letöltés: 2024.11.23.)

[3] A távoli jövő vagy a jelen zenéje a sötét gyár? (2023) https://autopro.hu/gyartosor/a-tavoli-jovo-vagy-a-jelen-zeneje-a-sotet-gyar/952051 (letöltés: 2024. 11. 23.)

[4] Hajdú, József: Munka újragondolva - Lehetséges-e együttműködés ember és gép között? In: Kapitány-Fövény, Máté (szerk.) Holnap: Hogyan őrizzük meg lelki egészségünket a gyorsan változó jövőben? 13 trendkutató és 13 pszichológus párbeszéde a jövőről, Budapest, Magyarország HVG Könyvek (2023) pp. 153-169., 17 p.

[5] The Impact of Artificial Intelligence on Unemployment (2022) https://www.technology.org/2022/09/17/the-impact-of-artificial-intelligence-on-unemployment/ (letöltés: 2024.11.23.)

[6] Over 30 million U.S. workers will lose their jobs because of AI (2019) https://www.marketwatch.com/story/ai-is-set-to-replace-36-million-us-workers-2019-01-24 (letöltés: 2024.11.23.)

[7] Daron Acemoglu, Pascual Restrepo (2018) Artificial Intelligence, Automation and Work, NBER WORKING PAPER SERIES Working Paper 24196; http://www.nber.org/papers/w24196

[8] James Pethokoukis: (2022) The Case against Mass Technological Unemployment. (And What Happens If I’m Wrong.), https://www.aei.org/articles/the-case-against-mass-technological-unemployment-and-what-happens-if-im-wrong/ (letöltés: 2024.11.23.)

[9] Kónya Ádám: (2023) Kiszámolták, hány ember veszítheti el a munkáját az MI miatt, https://haszon.hu/megkeresni/munka/mesterseges-intelligencia-munkakor (letöltés: 2024.11.23.)

[10] The Impact of Artificial Intelligence on Unemployment (2022) https://www.technology.org/2022/09/17/the-impact-of-artificial-intelligence-on-unemployment/ (letöltés: 2024.11.23.)

[11] Will robots and AI cause mass unemployment? Not necessarily, but they do bring other threats, https://www.un.org/en/desa/will-robots-and-ai-cause-mass-unemployment-not-necessarily-they-do-bring-other (letöltés: 2024.11.23.)

[12] George Krasadakis (2018) How Artificial Intelligence Disrupts Employment and the Workforce - the Types of Jobs to be Impacted; https://medium.com/innovation-machine/artificial-intelligence-3c6d80072416 (2024.11.23.)

[13] Liu, Zhihao at al.: Robot learning towards smart robotic manufacturing; A reviewRobotics and Computer-Integrated Manufacturing, Volume 77, October 2022, 102360 

[14] Robot Generations: 1st, 2nd, 3rd, and 4th Generations (2022) https://www.electricalterminology.com/robot-generations/ (letöltés: 2024.11.23.)

[15] International Federation of Robotics: „Executive Summary World Robotics 2018 Industrial Robots”, 2018.

[16] Hajdú, József (2021) A mesterséges intelligencia hatása a munkaerőpiacra, avagy elveszik-e a robotok az ember munkáját INFOKOMMUNIKÁCIÓ ÉS JOG 17: 2 pp. 3-9.

[17] DARON ACEMOGLU, PASCUAL RESTREPO: Artificial Intelligence, Automation and Work, NBER Working Paper No. 24196, Issued in January 2018 p.1.

[18] JEREMY BOWLES: The computerisation of European jobs. Bruegel Institutte, 2014 http://bruegel.org/2014/07/the-computerisation-of-european-jobs/ (2024.11. 23.)

[19] CARL BENEDIKT FREY - MICHAEL A. OSBORNE: The future of employment: How susceptible are jobs to computerisation? Technological Forecasting and Social Change Volume 114, January 2017, Pages 254-280

[21] ACEMOGLU, DARON and PASCUAL RESTREPO: The Race Between Machine and Man: Implications of Technology for Growth, Factor Shares and Employment, American EconomicReview, 2017.14. pp. 

[22] TERRY GREGORY (ZEW Mannheim) - ANNA SALOMON (Utrecht University) - ULRICH ZIERAHN (ZEW Mannheim): Racing With or Against the Machine? Evidence from Europe. U.S.E. Research Institute WorkingPaper Series 18-07, 2018 pp. 25-27

[23]https://www.elektro-net.hu/uzlet/7325-robotok-miatt-tobb-lesz-munkahely?acm=_103 (2024.11.24.)

[24]https://www.newsweek.com/2018/11/30/ai-and-automation-will-replace-most-human-workers-because-they-dont-have-be-1225552.html (2024.11.23.)

[25]http://faktor.hu/faktor-munkanelkuli-lesz-a-vilag-nepessegenek-a-nagy-resze-30-ev-mulva (2024.11.23.)

[26]https://futureoflife.org/ai-researcher-bart-selman/ (2024.11.23.)

[27] Hajdú, József: Munka újragondolva - Lehetséges-e együttműködés ember és gép között? In: Kapitány-Fövény, Máté (szerk.) Holnap: Hogyan őrizzük meg lelki egészségünket a gyorsan változó jövőben? 13 trendkutató és 13 pszichológus párbeszéde a jövőről, Budapest, Magyarország HVG Könyvek (2023) pp. 153-169., 17 p.

[28] A Knightscope az első robotzsaru a világon, amely hivatalosan szolgálatba állt. Az eszközből két modell érhető el jelenleg: a K3 és a K5 típusú. Az egységet számos szenzorral szerelték fel és ezáltal képes kikerülni a járókelőket. Csak akkor van probléma, ha az emberek gyorsabban reagálnak a robotnál. Stacy Dean Stephens egykori rendőr alapította meg a Knightscope nevű startupot azért, hogy a korszerű technológiákon alapuló megoldásokat kínáljon a rendőrség számára.

[29]Van fehér-, szürke- és feketelista. Az utóbbin azok nevei, rendszámai és információi szerepelnek, akik bírósági döntések alapján nem tartózkodhatnak bizonyos területeken. Ilyen lehet például egy egykori alkalmazott, aki haraggal vált el a volt munkahelyétől vagy egy távoltartási végzést kapott elvált férj. Amennyiben valaki mégis megjelenik, akkor a Knightscope tájékoztatja a hatóságokat és riasztja a legközelebbi rendőröket.

[30]https://sg.hu/cikkek/119201/munkaba-allt-az-elso-robotzsaru (2024. 11. 23.)

[31]https://m2mzona.hu/biztonsag/eles-bevetesen-az-elso-robotzsaru (2024. 11. 23.)

[32]https://sg.hu/cikkek/119201/munkaba-allt-az-elso-robotzsaru (2024. 11. 23.)

[33] https://m2mzona.hu/kozszolgaltatas/robotzsaru-fegyverezte-le-a-bunozot (2024. 11. 23.)

[34] https://www.savioke.com/ (2024. 11. 23.)

[35] Ld. részletesebben a következő linken: https://www.travelandleisure.com/slideshows/hotel-technology-starwood-robot-butlers (2024. 11. 23.)

[36] https://m2mzona.hu/gyartas/a-robotok-is-betornek-a-munkaeropiacra (2024. 11. 23.)

[37] https://roadster.hu/ebben-a-szallodaban-robotinas-viszi-ki-a-bort/ (2024.11. 23.)

[38] Japán palacsinta vagy japán pizza, általában ezzel a két névvel próbálják leírni a japán okonomiyakit. Igazából mindkettőnek lehet mondani: az alapja hasonlít a palacsinta tésztához, a kinézete pedig a pizzához (valamennyire).

[39] https://hvg.hu/gazdasag/20181201_A_robot_nem_szol_be_a_fonokenek_japan_receptek_munkaerohianyra (2024. 11. 23.)

[40] A Cambridge-i Egyetem kutatói a Beko háztartásigép-gyártó céggel együttműködve gépi tanulást használtak a robotséf kiképzéséhez és az IEEE Robotics and Automation Letters című folyóiratban mutatták be eredményeiket.

[41] https://nuus.hu/tech/0603/robotsef-omlettet-keszit/ (2024.11.23.)

[42] https://www.ibtimes.sg/scientists-train-robot-make-omelet-46135 (2024.11.23.)

[43] https://www.portfolio.hu/uzlet/20220627/ilyen-lesz-a-jovo-gyorsetterme-robotok-futoszalagok-automatak-a-kfc-nel-438968?utm_source=hirkereso_es_kapu&utm_medium=portfolio_linkek&utm_campaign=hiraggregator (2024. 11.23.)

[44] Mándó Milán (2021) 5 munkahely, amit már robotizáltak. A szakácstól a targoncásig; https://minner.hu/5-munkahely-amit-mar-robotizaltak-a-szakacstol-a-targoncasig/ (2024.11.23.)

[45] Mándó Milán (2021) 5 munkahely, amit már robotizáltak. A szakácstól a targoncásig; https://minner.hu/5-munkahely-amit-mar-robotizaltak-a-szakacstol-a-targoncasig/ (2024.11.23.)

[46] Mándó Milán (2021) 5 munkahely, amit már robotizáltak. A szakácstól a targoncásig; https://minner.hu/5-munkahely-amit-mar-robotizaltak-a-szakacstol-a-targoncasig/ (2024.11.23.)

[47]https://m2mzona.hu/kozszolgaltatas/egyedul-tanul-nyelveket-a-mesterseges-intelligencia (2024.11.17.)

[48] A Legalmosaic alapítója.

[49] https://jogaszvilag.hu/uzlet/jogaszok-helyett-robotok/ (2024.11.23.)