Projektcsoport a Digitális megoldások az alkalmazott örökségápolás számára

Ez a cikk fordítás. A blogbejegyzést eredetileg a Svéd Nemzeti Támogató Szolgálat (EPALE NSS Sverige) töltötte fel svédül. Szerző: Gustav Wollentz, PhD, a Nordiskt centrum för kulturarvspedagogik kutatója és projektvezetője

Hogyan ösztönözhetik a múzeumok az élethosszig tartó tanulást és az aktív részvételt a digitális eszközök használatával? A Nordic Center of Heritage Learning and Creativity (NCK) jelenleg svéd, finn és észt érdekelt felekkel együtt ezt a kérdést vizsgálja az Erasmus+ által finanszírozott projektben. A projekt címe a Digital Solutions for Applied Heritage – Exploring Transnational Learning Opportunities (Digitális megoldások az alkalmazott örökségápolás számára – transznacionális tanulási lehetőségek megismerése). A koronavírus-járvány miatt a múzeumoknak gyorsan kellett digitális megoldásokat találniuk a tájékoztatásra, a bekapcsolódásra és a tanulásra. Sok múzeum készített olyan kreatív megoldásokat, amelyek a járvány ellenére is segítették őket a látogatókkal való kapcsolat fenntartásában. Most, hogy a korlátozásokat feloldották, meg kell vizsgálnunk, mit tanulhatunk ezekből a spontán megoldásokból, és miként építhetünk valami tartósabbat, hosszabb távra. A projekt számos érintettje digitális vagy hibrid oktatási programok kísérleti kialakításán és tesztelésén dolgozik. A projekten belül különösen az érdekel minket, hogy a digitális eszközök hogyan ösztönözhetik az aktív részvételt az úgynevezett transznacionális tanulásban, amely a nemzeti határokon átívelő hidakat épít, összehozza a különböző országokból származó embereket, és olyan témákra összpontosít, mint a migráció, a mozgás és a menekülés.

A projekt részeként az NCK kérdőívet osztott ki, és utóinterjúkat készített Svédország, Finnország és Észtország múzeumaival. A felmérés célja az volt, hogy információt szerezzen a múzeumok digitális átállásáról, illetve a tanulást ösztönözni kívánó digitális megoldásokról és azok sikeréről – hogy vajon sikerült-e aktívan bevonni a résztvevőket. Összesen 85 múzeumtól érkezett válasz (37 Svédországból, 31 Észtországból és 17 Finnországból). Eddig a három országban nyolc múzeumi dolgozóval készítettünk hosszú interjút, és továbbiakat is tervezünk. A kérdőív feltárta, melyek a legnépszerűbb eszközök, mint például a YouTube az előadások és túrák streamelésére, a Zoom/Teams a párbeszéd és a találkozók ösztönzésére, valamint a Facebook a közösségi médián keresztüli marketingre. Ami a közös alkotást és az aktív részvételt illeti, a múzeumok mintegy 50%-a törekszik erre, de elsősorban az iskolásokat és a fiatalokat célozzák meg. Viszonylag szokatlan, hogy digitális eszközökkel próbáljanak aktív részvételt megteremteni olyan tevékenységekben, amelyek az idős embereket vagy a friss bevándorlókat célozzák – itt a digitális tanulás inkább egyirányúnak tűnik. Ezért van potenciál a sokkal erőteljesebb digitális pedagógiára a múzeumokban, nem utolsósorban olyan fontos társadalmi kérdésekhez kapcsolódóan, mint az egész életen át tartó tanulás, az aktív időskor és az integráció. Más szóval olyan digitális pedagógiára van szükség, amely az iskolán kívüli informális tanuláshoz kapcsolódik.

A digitális tanulással kapcsolatban számos megfontolandó javaslat született. Néhány közülük:

1. Annak ellenére, hogy a tanulás digitálisan történik, sokféle érzékszerv, úgymint a tapintás, a szaglás, a hallás, a látás és az ízlelés egyaránt bevonható. Rögzíthetők olyan rövidfilmek, amelyekben a különböző hangok, például a közlekedés, az állatok vagy a zene fontos szerepet játszanak a tanulásban. Ezenkívül fizikai tárgyak is beépíthetők. Valószínű, hogy a jövő digitális tanulásában mind az öt érzékszerv egyre fontosabb szerepet játszik majd, amint azt Sandro Debono múzeumkutató is kiemelte: „Ha az öt érzékszervet az ideális múzeumi élmény alapvető elemeinek tekintjük, a digitális hangképek vagy a távoli történetekből visszanyert elveszett hangok olyan hitelesek lehetnek, mint egy fizikai múzeumi térben függő festmény.” (Debono 2021: 162)
2. A test a kommunikációban és az interakcióban is szerepet játszhat (például olyan mozdulatokkal, mint a hüvelykujj felemelése vagy a székből való felemelkedés), még akkor is, ha a személy a számítógépnél ül. Ez fokozza a jelenlét érzését, kommunikációt és interakciót teremthet olyan emberekkel, akik nem is beszélik ugyanazt a nyelvet, ami több határon átnyúló találkozáshoz vezethet.
3. Igyekezzen élő tapasztalatokkal dolgozni, mivel ez lehetővé teszi az interakciót és a hatásgyakorlás érzését. Ne féljen a spontaneitástól és a váratlan helyzetektől! Az élő tapasztalatok videóval és hanggal is kiegészíthetők.
4. A lehető legszorosabban működjön együtt a célközönséggel, és nyújtson ihletet a számukra releváns digitális vagy hibrid formátumok megtalálásához. Az egyik inspiráló példa a Svéd Természettudományi Múzeum szoros párbeszéde a tanárokkal az oktatási programok készítéséről, amely során rendszeresen kapcsolatban vannak a tanárokkal egy aktív Facebook csoporton keresztül, amely folyamatosan teszteli a formátumokat, és visszajelzést ad azokról.
5. Ihlet sok helyről érkezhet. A konferenciák és a hálózatok fontosak, de ne feledjük el megtalálni azokat a közönségeket, akiket meg szeretnénk szólítani, és akikre hatással szeretnénk lenni.
6. Ne csak bonyolult dolgokban gondolkozzon! A digitális pedagógia egyszerű megoldásai is kiválóan működhetnek.

Ovan är bara några av de insikter vi lärt oss via vår undersökning, och fler kommer i den handbok i digital pedagogik för museipedagoger som vi arbetar på att ta fram som en del av vårt projekt.

A korlátozások feloldása után a múzeumpedagógusok körében aggodalmat tapasztaltunk a digitális forrásoknak a tanulásban betöltött szerepével kapcsolatban. Mára sokan a digitális kimerülés jeleit mutatják. Úgy gondolom, hogy hasznos lehet felfelé tekinteni, és kiszélesíteni a látókörünket. Sandro Debano meggyőzően írja: „A millenniumi generáció felemelkedése, akiket gyakran »digitális bennszülöttekként« emlegetnek a digitális világ korai és magas szintű megismerésének és használatának következtében, rámutat a digitális élmények potenciálisan tartós és gyors növekedésére a múzeumi ökoszisztémán belül” (Debano 2021: 161). Ezenkívül a digitális média lehetővé teszi azoknak a megszólítását, akik egyébként kimaradtak volna, és egyben lehetőséget kínál a globális közönség elérésére is. Ehhez kreatívan és hosszú távú perspektívában kell gondolkodnunk, ami jelenleg a felmérésünkben részt vevő múzeumok közül soknál nincs intézményesítve. Ezt más európai, amerikai és globális szintű tanulmányok is megerősítik (lásd például: ICOM 2020, Knights Foundation 2020; American Alliance of Museums 2021; NEMO 2021). Mindezek alapján el kell érni, hogy a múzeumok prioritásként tekintsenek a fenntartható, hosszú távú és előretekintő (Wollentz 2021) digitális tanulási stratégiák kidolgozására.

Referenciák

American Alliance of Museums. 2021. Trendswatch – Navigating a Disrupted Future (Trendfigyelő – Navigálás a megzavart jövőben). https://www.aam-us.org/wp-content/uploads/2021/02/2021_TrendsWatch_V1_f…

Debono, Sandro. 2021. Thinking Phygital: A Museological Framework of Predictive Futures (A prediktív jövők muzeológiai kerete), Museum International, 73:3–4, 156–167. o., DOI: 10.1080/13500775.2021.2016287

ICOM. 2020. Museums, museum professionals and COVID-19 (Múzeumok, múzeumi szakemberek és a COVID-19). https://icom.museum/wp-content/uploads/2020/05/Report-Museums-and-COVID-19.pdf

Knights Foundation. 2020. Digital Readyness and Innovation in Museums (Digitális készenlét és innováció a múzeumokban). https://knightfoundation.org/wp-content/uploads/2020/10/Digital-Readine…

NEMO. 2021. Follow-up survey on the impact of the COVID-19 pandemic on museums in Europe. Final Report (Nyomon követési felmérés a COVID-19 világjárvány európai múzeumokra gyakorolt hatásáról. Zárójelentés). https://www.ne-mo.org/fileadmin/Dateien/public/NEMO_documents/NEMO_COVI…

Wollentz, Gustav. 2021. Hur framtidsmedvetna är svenska länsmuseer?. UNESCO Chair on Heritage Futures, Linnéuniversitetet.