Török Réka Erdélyben nőtt fel, Nagyváradról származik. 1995-ben költözött Magyarországra a családjával, a gimnáziumot már itt kezdte. Az emberek viselkedése iránti nagyon mély érdeklődés jellemezte gyermekkorától fogva, már akkor pszichológiai könyveket bújt, amikor a többiek kint játszottak. Főleg a személyiségfelmérő tesztek érdekelték; 14 évesen kérdőíveket készített, amiket ki is töltetett azokkal, akiket jobban meg akart ismerni. Később a tesztfejlesztések meghatározták szakmai fejlődését.

• Úgy tűnik, már gyerekként is nagyon céltudatos voltál. Igazi vezéregyéniség vagy?

Ma már inkább segítőként gondolok magamra, de vezetői tapasztalatot is volt lehetőségem szerezni. Kitűnő tanuló voltam, és másokat is segítettem a tanulásban, egyféle szakértői szerepem alakult ki az iskolatársaim között.
A mai napig is jól megtalálom a hangot a fiatalokkal. Tehetséggondozó program híján saját magamnak kellett megteremtenem a lehetőséget a fejlődésre. Az emberek gondolkodása és viselkedése érdekelt, nem akartam tantárgyakra korlátozódni.
A pszichológia nagyon vonzott, érettségi előtt már önkéntesként dolgoztam egy lelkisegély-szolgálatnál. Ifjúsági táborokba, önismereti- és pszichodráma csoportba is jártam, ami gyakorlati alapokat biztosított számomra, valamint kortárs-segítői gyakorlatra is szert tettem. Biológia tanárom támogatott, és gimnázium végére egyértelmű volt, hogy pszichológia szakon tanulok tovább.

Dr. Török Réka munka- és pályatanácsadó szakpszichológus, pályadöntési szaktanácsadó, az Orientify alapítója

• Hogyan készültél a tanulmányaidra?

Világos volt számomra, hogy ehhez a pályához el kell tudnom viselni a lelki terheket, amire tudatosan készültem. A társas lélektan és a gyermeklélektan vonzott leginkább, ekkor még nem tudtam, hogy a pályaválasztás része lesz a szakmai életemnek. Személyiség- és tanácsadás szakirányon tanultam tovább, ahol a pályatanácsadás is szerepelt a tantervben. Kiss István volt témavezetőm, minden szakdolgozatomat és a doktori disszertációmat is az ő mentorálásával írtam. Harmadévesként egy alapítványnál látássérültekkel kezdtem szakmai gyakorlat keretében dolgozni, így SNI- és fogyatékos fiatalokkal is tapasztalatot szereztem.
Itt vált szükségessé a pályakezdő fiatalok segítése. Beleástam magamat a témába, és már a szakdolgozatomat is ebből írtam. Különösen az érdekelt, hogy egyetemen és középiskolában hogyan lehet a pályatervezést, karriertervezést elindítani. A doktori képzés idejére kirajzolódott, hogy hosszútávon ezzel szeretnék foglalkozni. Kutatásomban középiskolások körében vizsgáltam SNI-s és tipikus fejlődésű diákok pályadöntési énhatékonyságát, amihez saját kérdőívet készítettem. Sokféle módszertant tanultam, folyamatosan képzem magam, a szakirodalomban igyekszem naprakésznek lenni, egyszerre 5-6 szakkönyvet olvasok. Több területen is szakértővé váltam, rendszerszinten gondolkodom.

• Ez a maximalizmus a szakmai sikereket is meghozta számodra. Beszélnél egy kicsit erről?

Amellett, hogy a Nemzeti Pályaorientációs Portál fejlesztésén a TÁMOP 2.2.2. programjában szakmai vezetőként dolgoztam, két további digitális fejlesztésben is vezető szakértői feladatokat láttam el. Mindkettő pályaorientációs célú applikáció, az egyik egy magyar startupnak készült, a másik pedig az OTP-nek.

Saját projektem, az Orientify pályaválasztást segítő platform (https://orientify.hu) mindebből a sok fontos tapasztalatból született meg.. Ez egy sokéves, óriási fejlesztés, aminek a harmadik prototípusánál tartunk idén, és sok további tervünk van. Jelenleg több, mint 6000 felhasználónk van, de nem csak a lakosság részéről van nagy érdeklődés, hanem intézmények, cégek is használják, a partnereiknek szakmai és technikai supportot is nyújtunk, hogy a fiatalok minél professzionálisabb pályaválasztási segítséget kapjanak.

A kamarákkal is felvettem a kapcsolatot, és felajánlottam, hogy alkalmazzák az oldalon található kérdőíveket és szakmaajánlót a pályaorientációs tevékenységük során, ami két megyében többszáz tanulóval már meg is valósult.

A felnőtteket illetően pedig pályakezdésnél vagy pályaváltáskor, nőknél a GYES utáni munkába való visszatéréskor lehet hasznos ez a rendszer; támogatja őket egy karrierterv elkészítésében, megerősíti őket abban, hogy „Jé, nekem ez a területem”, vagy „Akkor lennék jól, ha ezzel foglalkozhatnék”. Döntési pontoknál bármely életkorban hasznos lehet.
Sok kérdőív van már most is az oldalon és folyamatosan fejlesztünk újabbakat az aktuális pályadöntések támogatására.

• A szakmai nívó növelése a pályaorientációs tevékenységek terén szintén a szívügyed…

Igen. Sok területről érkeznek szakemberek, akik pályaorientációval foglalkoznak – például az IT- elektronika- és mérnöki területeken dolgozó szakemberek szakmai rálátására is szükség van ahhoz, hogy hidat képezzenek a tanulóknak a munka világába. Módszertani területen pedig a pedagógusok és tanácsadók kompetensek – meg kell találni a közös metszetet, fontos lenne egy szakmai hálózat létrehozása, amelyben mindenki azt képviselheti, amiben ő a leghitelesebb.

A tanulmányi utaknak és a szakmaválasztásnak a tanulók személyiségéhez, képességeihez kell igazodnia. Egy független rendszert akartam létrehozni, amelyben nincsenek reklámok, és nem preferál egyetlen képzési irányt sem. A pályairányítást szeretném kizárni a rendszerből. Célom, hogy az egyén érdekeit szolgálja, és a kliens dönthesse el, hogy melyik szakmát szeretné választani. Ez rendkívül fontos az ügyfelek bizalmának a megnyeréséhez és fenntartásához.

A digitalizáció térnyerésével a pályatanácsadásban is meg kell jelennie és el kell terjednie azoknak a szoftvereknek, amelyek támogatják a tanácsadási folyamatot. A fiatalokat a digitális munkakörnyezetre kell felkészíteni, és ezt a tanácsadói gyakorlatnak is le kell követnie.
A COVID járványhelyzet ráirányította a figyelmet ennek fontosságára. Az Orientify rendszert 2019-ben publikáltuk, néhány hónappal a vírus megjelenése előtt, ami online pályatanácsadó szolgáltatásként azonnal bevethető volt. Örömmel tölt el, hogy a pedagógusok részéről is sok jó ötlet és megoldás született a digitális térben a pályaorientáció támogatására.

• Mit tartasz legfontosabbnak a szakma jövőjét illetően?

A kooperáció növelésére lenne szükség. Ha például kiderül, hogy egy diáknak nem az adott iskola a legmegfelelőbb, akkor egy olajozott átirányítással legyen lehetőség rá, hogy a gyermek érdekében egy másik képzésben folytathassa a tanulmányi útját. Ez a gazdaságnak is jót tenne, mert lelkesebb munkavállalók lépnének be a munka világába. Ne a kívánt létszám döntse el, hol tanuljon a fiatal, mert így csak az elégedetlen diákok és szülők száma fog nőni. Ha nem érdekli a fiatalt az adott irány, akkor felesleges végigszenvednie a képzést. Azért dolgozom, hogy a képző intézményekkel és cégekkel együttműködve a toborzó tevékenység a diák személyiségtípusára és érdeklődésére, képességeire épüljön, és ne csak azt a célt szolgálja, hogy a kívánt indikátorokat elérjék. Így sokkal motiváltabb, boldogabb emberek fognak dolgozni. Ehhez természetesen hosszútávú gondolkodásra van szükség a szakmában, hiszen egy-egy képzés sikeressége vagy a beválás egy ágazatban hosszú távon dől el.

Nekünk, szakembereknek a felelősségünk, hogy a fiatalok érdekeit tartsuk szem előtt az életútjuk megtervezésében. Legyen rálátásunk, milyen attitűdöket adunk át, mi mit gondolunk a világról, milyen mintát adunk, miben vagyunk hitelesek - és azzal foglalkozzunk. Például, vállalkozóvá válást ne tanítson olyan személy, aki még nem épített fel vállalkozást. A fiatalok nagyon igénylik, hogy megfogalmazódjanak a saját céljaik, és többféle reális lehetőséget lássanak maguk előtt; mi ezt tartjuk szem előtt a munkánkban.