Az előadás a Magyar Pedagógiai Társaság Pályaorientációs Szakosztályának 2021. március 10-i, "TANÉVINDÍTÓ TUDÁSFÓRUM - TESZTEK ÉS KÉRDŐÍVEK A PÁLYATANÁCSADÁSBAN" című online műhelyére készült.

A pszichológiai eszközök használata egyidős a munkaalkalmassági vizsgálatokkal, és szorosan kapcsolódik a pályaválasztási tanácsadás történetéhez, amelyet kb. 1890-től számíthatunk, ekkor még inkább a pályaismeretről esett szó. 1920-tól következett a második szakasz, amelyet hazánkban leginkább Nagy László neve fémjelez, s ez már szorosan kapcsolódik a tesztekhez.

Eredetileg a tesztek célja valamilyen vizsgálat volt; aki egy bizonyos feladatot végrehajtott, az tanúsította a hozzáértését. Ma leginkább személyiség- és képességvizsgáló teszteket használunk. Pályaalkalmassági vizsgálatokat meghatározott célra használunk.

Pszichológiai eszközök, amelyeket az évek során használtak Magyarországon:

• A P-R méter az egymást szorosan követő ingerek felfogásának és az ezekre adott reakcióknak a mérésére szolgált.
• A figyelem megoszlásának vizsgálatára szolgáló eszközt többek között a sofőrök kiválasztásánál használták, és a mindennapi munka szempontjából szűrték a jelentkezőket.
• A Ricossay-féle nonverbális teljesítmény teszt a kéz-szem koordinációt, a precizitást és a monotónia tűrést vizsgálta manuális feladatokkal, amit időre kellett teljesíteni.
• A konstrukciós korong célja egy általános munkapróba volt, az eszközt időre kellett szét- és összeszerelni.

A tesztekkel való méréssel azonban ártani is lehet. A mérés hátránya, hogy az eredménye fájó lehet a vizsgált személyre nézve (pl. szembesülnie kell azzal, hogy közepes vagy gyenge képességű egy adott területen). Ezért az öndefiníció felé mozdult el a tanácsadás.

Az 1990-es években a Világbank támogatásával került Magyarországra az Általános Képességvizsgáló Teszt, és a tesztek helyett az önismeretre és tanácsadói megfigyelésre alapuló tanácsadást szorgalmazták. Végül hazánkban nem az a modell terjedt el, amelyben pszichológusokat képeztek át pályaválasztási tanácsadóknak, hanem egy új szakma jött létre, és elkezdődött a munkavállalási tanácsadó képzés, majd 1994-től a pályaorientációs tanácsadó képzés.

Az önértékelő eljárások kérdőíves formában támogatják az önismeret fejlődését.
A munka/pálya tanácsadásban kiemelkedő személyiségjellemzők (érdeklődés, képesség, érték, munkamód) mérésére szolgálnak. Nem mérőeszközök, előrejelző szerepük van, amely idővel változhat is, ahogyan a személyiség fejlődik.

Minden ma használatos önértékelő eljárás mögött teszteken alapuló összehasonlító eljárások állnak. Például, a Ricossay-féle mozgáskoordináció teszthez kapcsolódóan vizsgálták az érzelmi viszonyulást egy-egy feladatról: Ki mit gondol magáról? Egy adott feladat könnyű vagy nehéz számomra?

Önértékelő eljárások:

• Az Intelligencia struktúra teszt 9 részfeladatból áll, amelyben meghatározott idő alatt kell verbális és nonverbális feladatokat elvégezni.
• A Képesség Struktúra Kérdőív 4 alapképességet mér (verbális- tér- számolási- emlékezet), mindegyikhez 8-8 kérdés vonatkozik, és szükség esetén ismételhető.
• Munka Érdeklődési Kérdőív a Kanadai Munka-preferencia Kérdőív adaptációjával jött létre. Mivel a Holland-féle tipológia nem volt adaptálható, a kérdőívben a Bognár-féle 5 típusra (irányító, újító, módszeres, tárgyias, szociális) vonatkozóan szerepel 50 kérdés.

Záró gondolatként a professzor asszony idézte Nagy László szavait, amely szerint mindenki saját magáért felelős, és abban kell segítenünk a hozzánk fordulóknak, hogy a saját öndefiníciójuk szerint tudják szervezni életútjukat. Nincs kompetenciahatár a tanácskérő és a tanácsadó között abban az értelemben, hogy egyikük sem tud többet vagy kevesebbet az önértékelő eljárásról.

A ppt-vel kísért előadás itt tekinthető meg:

https://www.youtube.com/watch?v=PF-ZLucyo_c&t=57s