Szerző: Cservék Judit, az Innovációért, Felsőoktatásért, Szakképzésért és Felnőttképzésért Felelős Államtitkári Kabinet politikai tanácsadója.

Bevezető

Az elmúlt évek gazdasági és technológiai változásai mind jobban rávilágítottak az élethosszig tartó tanulás fontosságára. Míg korábban az inaktív népesség megszólítása és az aktív munkaerőpiacra való bevonása jelentett nehézséget, addig jelenleg az elbocsátások, leépítések megelőzésére szolgáló programok kerültek előtérbe. Az oktatási rendszer különböző szintjei (köznevelés, szakképzés, felnőttképzés, felsőoktatás) mind az egyén képességeinek, készségeinek fejlesztését szolgálják, ugyanakkor eltérő célok mentén és ez alapján eltérő időtartamú képzéseket eredményeznek. Az alapkészségfejlesztés elsődleges színtere az alapfokú oktatás. A megújult hazai szakképzési és felnőttképzési rendszer szakmák, szakképesítések elsajátításához járul hozzá, a felsőoktatás pedig a magasabb szintű kompetenciák fejlesztéséhez. A hazai felnőttképzés 2020 után tulajdonképpen a két oktatási rendszer között helyezkedik el néhány képzési típus – pl. szakmai képzés vagy a bevezetés alatt álló mikrotanúsítványt[1] adó képzések – esetén részben mindkét rendszerhez kapcsolódva. Fontos kiemelni, hogy a felnőttek képzése, a felnőttoktatás és a felnőttképzés definíció szintjén nem azonos. Korábban ugyan a felnőttoktatás külön definiálásra került jogszabályi szinten, de a fogalmat a 2020. évi átalakítások megszüntették. A felnőttek képzése életkori lehatárolást tekintve megjelenik a felsőoktatási tanulmányokat folytató hallgatók esetében, valamint szakképzés viszonylatában a 25. életévet betöltő és iskolarendszerben szakmát tanuló vagy épp a 2020 utáni képzési rendszer esetén szakmai képzésben résztvevők viszonylatában egyaránt. 

Ezzel szemben az oktatási rendszer szintjén a felnőttképzés nem tesz különbséget életkor alapján, hanem minden olyan szervezetten megvalósuló célirányos kompetenciakialakításra vagy -fejlesztésre irányuló oktatás és képzés a hatálya alá tartozik, amely nem iskolarendszerben valósul meg. (A jelenleg hatályos felnőttképzési jogszabályokban megfogalmazott néhány kivételtől eltekintve pl.: 6 órát meg nem haladó munkavállalóknak szóló belső képzés.) Így többek között pl. a 15 évesek nyelvvizsgára való felkészítése vagy a munkavállalók 6 órát meghaladó belső, munkáltató által tartott képzése is – kivéve a munkavédelmi, tűzvédelmi stb. képzéseket – a felnőttképzési törvény hatálya alá tartozik. 

Ez jelentős szemléletbeli változást jelent a 2020 előtti időszakhoz képest, amely többek között a transzparens képzési rendszert, a képzésben résztvevők érdekeinek védelmét, valamint a képzések eredményességeinek mérési lehetőségének megteremtését segíti elő. 

Jelenlegi hazai helyzetkép

Az Eurostat 2016. évi felmérése (Adult Education Survey) alapján a 25–64 év közöttiek 55,7%-a vett részt a felmérés előtti 12 hónapban képzésben, míg egy másik, a felmérést megelőző 4 hetes időszakot vizsgáló Labour Force Survey vizsgálat során a válaszadók 6,3%-a nyilatkozott képzési részvételről. 

A felnőttképzésben résztvevők alacsony arányára tekintettel a szociális jogok európai pillérének cselekvési tervében meghatározott kiemelt cél, hogy hazánkban a felnőttek legalább 60%-a vegyen részt évente képzésben, valamint a foglalkoztatási ráta elérje 2030-ra a 85%-ot. 

A 2023. áprilisában megjelent európai szintű Munkaerő Felmérés (Labour Force Survey) alapján a felnőttképzési részvételei arány (a felmérést megelőző 4 hetes időszakra kérdezve) a 2021-es évhez (5,9%) képest 2%-ot javult, és elérte a 7,9%-ot. Ezzel egyrészt sikerült megfordítani a 2015-től megindult csökkenő tendenciát, másrészt a 7,9% képzésbe vonási arány az eddig mért (2013-2022 között) évek során a legmagasabb szintet érte el. Ugyanakkor megjegyzendő, hogy a 60%-os vállalás az egész éves (12 hónap) időszakra vonatkozó képzési aktivitás méréséhez kapcsolódik. 

A megújult felnőttképzésben a felnőttképzési adatszolgáltatási rendszer (továbbiakban: FAR) adatai alapján 2020. szeptemberétől 2023. áprilisáig több mint fél millió képzés valósult meg. Valójában az említett időszakban ennél jelentősen magasabb a megvalósult képzések száma, hiszen 2022. év végéig volt lehetőség még a korábbi (A - B - C - D körös képzések[2]) rendszer szerint képzéseket szervezni, amely lehetőséggel kimagasló számban éltek még a felnőttképzők. 

A fenti időszakban csak a megújult felnőttképzési rendszer szerinti képzéseken több mint 1,5 millió egyén vett részt. Ha azt is figyelembe vesszük, hogy az adott személy több képzésben is részt vehet, akkor ez a szám már 4 millió fő felé ugrik. Ezek az adatok is jól mutatják, hogy a felnőttképzésnek jelentősége van, ezért kiemelt figyelmet szükséges rá fordítani.

Jelenlegi intézményi struktúra

A felnőttképzési rendszer megújulása mellett maga a szakterület minisztériumi struktúrája is több változáson ment keresztül az elmúlt néhány évben. A felnőttképzés 2019-ig a szakképzési szakterülethez tartozott, azt követően a gazdaságfejlesztési–ipari szakterülethez került, majd 2022. második negyedévében a foglalkoztatáspolitikai területtel alkotott közös helyettes államtitkárságot. Ezt követően 2022. év végén került a Kulturális és Innovációs Minisztériumba, az innováció, a felsőoktatás, valamint a szakképzési szakterülethez kapcsolódva. 

A felnőttképzési szakterület mikrokörnyezetébe tartoznak egyfelől maguk a felnőttképzők (intézmények, szervezetek, munkáltatók), a potenciális képzésben résztvevők (állampolgárok), a jogszabály alapján szervezett képzések viszonylatában a hatóságok, valamint a képzési elemmel rendelkező támogatási programok Irányító Hatóságai, illetve végül a felnőttképzési államigazgatási szerv feladatait ellátó Pest Vármegyei Kormányhivatal (PVKH). 

A makrokörnyezetet tekintve még sokszínűbb a paletta. Egyfelől a felnőttképzési folyamatokhoz közvetlenül kapcsolódnak a felnőttképzési szakértők (oktatásukért és nyilvántartásukért a PVKH felel), az általuk létrehozott Felnőttképzési Szakértők Országos Egyesülete (FSZOE), és a Felnőttképzők Szövetsége (FVSZ). 

A szakmai képzések keretét meghatározó programkövetelmények nyilvántartásba vételében, valamint kommunikációs oldalról az IKK Zrt., továbbá a felnőttképzési szakrendszerek (felnőttképzési adatszolgáltatási rendszer, a munkaerőpiaci előrejelző rendszer, a pályakövetési rendszer) üzemeltetéséért a felelős szakmai közreműködő a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) is ezen makrokörnyezet része. 

Emellett a felnőttképzési terület stakeholder térképének lényegesebb szereplői a következők: 

• foglalkoztatással közös támogatási programok tekintetében a kormányhivatalok, járási hivatalok; 

• egyéb képzési programok, vállalati igények becsatornázása, illetve az Ágazati Készségtanácsokon keresztül a kamarák, külön kiemelve a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara; 

• a különböző hazai és nemzetközi munkacsoportok, mint pl.: az EKTB Oktatási és Foglalkoztatási munkacsoportja, illetve az EU 2030 Felnőttképzési és az EU 2030 Digitális Oktatási és Képzési munkacsoportja;

• képzési érintettségű minisztériumok min pl.: Gazdaságfejlesztési Minisztérium – az ipari igényekre reflektáló képzési tartalom és képzések, a technológiához kapcsolódó képzések, IKT ipari képzések, illetve a foglalkoztatási jellegű beavatkozások lehetséges eszköze oldalról; 

• Belügyminisztérium – Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság, a hátrányos helyzetűek felzárkóztatásán, illetve speciális szakterületeken keresztül; 

• a Miniszterelnöki Kabinetiroda – Digitális Magyarország Ügynökség és a digitális kompetenciafejlesztéseken keresztül; 

• Külgazdasági és Külügyminisztérium – a harmadik országbeli munkavállalók képzése révén. 

Az EU-s vállalások teljesítését, a hazai felnőttképzési rendszer megerősítését szolgáló intézkedések

Jelenleg a felnőttképzési szakterület gondozásában több projekt is fut, amelyek a felnőttképzésben való részvételi arány növekedését, a képzések minőségének javulását eredményezhetik. Emellett a programkövetelmények nyilvántartásba vételének hatásköri átvételével, valamint a mikrotanúsítványokat adó képzések felnőttképzők általi lehetőségének megteremtésével elkezdődött a felnőttképzési szakterület megerősödése.

• Az egyéni tanulási számla hazai koncepciójának kialakítása:

Az egyéni tanulási számla olyan pénzügyi motivációs eszközt jelenthet az élethosszig tartó tanulás során, amely egyszerre segíti elő az egyének tudatos öngondoskodását képességeinek fejlesztésén keresztül, valamint hozzájárul a képzési rendszerek és képzési utak transzparensé válásához. A felnőttképzési szakterület 2021/2022-ben nyerte el a közvetlen EU-s finanszírozású projektet az egyéni tanulási számla hazai bevezetési lehetőségének felmérésére, a koncepció kidolgozására. A szakmai megvalósítás 2023. év elején el is kezdődött.

• A mikrotanúsítványok magyarországi keretrendszerének kidolgozása:

A mikrotanúsítványok teljes hazai keretrendszerének kialakítására – függetlenül a képző intézmény típusától – a felnőttképzési szakterület 2022-ben elnyert egy közvetlen EU-s támogatást. A rendszer kialakításának megalapozásaként 2022. őszén a felnőttképzési törvény a mikrotanúsítányt nyújtó képzések tekintetében megteremtette a felsőoktatási, illetve szakképzési szakterület számára az egyedi sajátosságaikat figyelembe vevő részletszabályok kidolgozási lehetőségét a saját jogszabályukban. A felnőttképző intézmények által folytatható mikrotanúsítványt adó képzések részletszabályozásának kialakítása 2023-ban kezdődött meg többek között az elnyert EU-s pályázat alapján. 

A mikrotanúsítvány az Európai Tanács ajánlása alapján „kis volumenű tanulási egységek elvégzését követően a képzésben részt vevő által megszerzett tanulási eredményeket igazoló dokumentum”. A magyarországi részletszabályok megalkotása, valamint a keretrendszer kialakítása során a mikrotanúsítvány fogalmának értelmezése pontosításra kerül, hiszen sokrétű képzési típust kell összehangolni úgy, hogy annak valós munkaerőpiaci értéke legyen. 

• A munkavállalók képzését támogató GINOP Plusz 3.2.1. támogatási program: 

A felnőttképzési és a foglalkoztatási szakterület közösen 2021. októberében elindított nagyösszegű támogatási programja több ezer munkavállaló továbbképzését finanszírozza. A feltételesen vissza nem térítendő támogatási program keretében cégmérettől függő támogatási intenzitás mellet szakma ismeretre irányuló, soft skill, információs és kommunikációs technológiákra irányuló, valamint nyelvi képzéseken vehetnek részt a munkavállalók. A képzési díj mellett a képzés időtartama miatt kieső munkabér is finanszírozásra kerülhet a konstrukció keretében, melynek célja a vállalkozások termelékenységének növelése. A program 2025. év végéig érhető el, szakaszos hirdetési formában. 

• Egységes szakképzési és felnőttképzési pályakövetési rendszer kialakítása:

A 2020. évi átalakítás egyik célja a képzések eredményességének mérhetővé tétele volt. Ennek érdekében kezdődött el egy olyan egységes szak- és felnőttképzési pályakövetési rendszer kialakítása, amely a képzések hatékonyságának, eredményességének vizsgálatát teszi lehetővé azáltal, hogy nyomon követi az egyének életpályáját a képzések, oktatások befejezését követően. A rendszer lehetővé teszi az egyes képzések, képzők objektív, adatalapú eredményességének mérését, támogatja a szakpolitikai, költségvetési és támogatási programok tervezését stb. 

• Munkaerőpiaci előrejelző rendszer kialakítása:

A munkaerőpiaci igényekre gyorsan és rugalmasan reagálni tudó képzési rendszer kiépítésének támogatása érdekében szükségessé vált egy olyan munkaerőpiaci előrejelző rendszer megalkotása, amely munkaerőpiaci és képzési adatok felhasználásával adatalapon tudja előrejelezni a célzott beavatkozást igénylő szakmákat. A rendszer többek között a munkaerőkölcsönzőktől, -közvetítőktől, képzési és foglalkoztatási szakrendszerekből szerzett adatokra épít, de cél a minél szélesebb körű adatintegrációval minél pontosabb előrejelző képesség kialakítása. 

A fentiek mellett a szakterület egységes kommunikációs platform kialakítását is tervezi a 2023. év során, amely összhangban van Készségek Európai Éve 2023 programsorozat képzések, továbbképzések fontosságát hirdető törekvéseivel, amelyben szintén aktív szerepet tölt be a felnőttképzési szakterület. 

A felnőttképzési szakterület jövője

A felnőttképzési irányítási oldalról az egyik legfontosabb célkitűzés jelenleg megtalálni azt a közös utat, amely biztosítja a felnőttképzési piac szabadságát, de egyben elősegíti az állampolgárok megfelelő minőségű képzéshez jutását is. Mindeközben magának az egész életen át tartó tanulás iránti igénynek, annak fontosságának tudatosítása is szükséges, amelyhez célzott eszközöket jelenthetnek a fent részletezett intézkedések. 

A cikk eredetileg az alábbi kiadványokban jelent meg:

AL Agenda projekt: Jógyakorlat gyűjtemény az életvezetési készségek fejlesztési lehetőségeiről Magyarországon

EPALE projekt: EPALE Szakmai anyag gyűjtemény 2023