Magyarország versenyképességének javítása, a fenntartható gazdasági növekedés egyik alapvető feltétele a képzett, a társadalmi változásokhoz és a munkaerő-piaci igényekhez alkalmazkodni képes munkaerő. A gazdaság fejlődése és a társadalom változásai folyamatosan újabb és újabb kihívásokat támasztanak a szakképzés rendszerével szemben, amelyekre a versenyképesség megőrzése érdekében megfelelő innovatív és permanensen alkalmazkodó válaszokat kell adnunk.

Ennek kiemelt jelentőségét a Kormány a „Szakképzés 4.0” középtávú szakmapolitikai fejlesztési stratégia elfogadásával erősítette meg, amely alapján kialakításra került a köznevelés rendszerétől elkülönülten, önállóan működő, a gazdasági változásokhoz jobban igazodni tudó, rugalmasabb szakképzési rendszer új jogszabályi háttere. A szakképzés 2011. évi megújítása óta eltelt évek során a kormány jelentős eredményeket ért el a szakképzési rendszer fejlesztésében, amelyhez újabb lendületet adott az új szakképzési törvény 2019. végi elfogadása.

Ennek megfelelően 2020 szeptemberétől már az átalakult új oktatási és intézményi struktúra szerint indult az új szakképzési tanév. A szakképzés 2019-ben indult újraszabályozása egy hatékony, rugalmas, modern szakképzés vízióján alapult. Az új szabályozás hatására a megújulás érinti a szakképzés rendszerét, tartalmát, módszertanát.

A kiadvány a szakképzési jogszabályok könnyebb értelmezéséhez nyújt segítséget és itt tölthető le.