Tiszta lap avagy a fogvatartottak reintegrációja
Jelenleg Magyarországon a 2013. évi CCXL. törvény a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról (Büntetés-végrehajtás Kódex) van érvényben.
Ez a törvény célul tűzi ki a fogvatartottak társadalomba való sikeres visszailleszkedését és a társadalom jogkövető tagjává válását, valamint kötelezettségként írja elő, hogy a szabadságvesztés-büntetés végrehajtása során biztosítsák az elítélt személyiségének, illetve felelősségérzetének fejlődési lehetőségét. Ezt a komplex tevékenységet, a fogvatartottak reintegrációjának nevezzük, amely magába foglal minden olyan programot, tevékenységet, amely elősegíti és támogatja a társadalomba történő visszailleszkedést, illetve a visszaesés esélyét minimalizálja, vagy akár kizárja. A büntetés-végrehajtásban a reintegráció egy olyan tevékenységrendszert jelent, amelynek célja, hogy annak eredményeként az elítélt a társadalomba visszatérhessen.
Reintegráció során a legfontosabb, hogy az elítélt felismerje a bűncselekmény veszélyességét, és lássa annak következményét. Lássuk, hogy melyek azok a tényezők, amelyek egy frissen szabadult rab sikeres visszailleszkedést gátolják:
- bizonytalan lakhatás, hajléktalanság,
- szegénység,
- foglalkoztatás (minőségi),
- megfelelő okmányok hiánya,
- támogató kapcsolatok hiánya (családi és baráti egyaránt)
- magány, elszigeteltség,
- alacsony szintű olvasási és számolási készség,
- megbélyegzés,
- egészségügyi problémák,
- lakókörnyezet, szomszédság
Magyarországon 2016. október 1. napjával indult el az EFOP-1.3.3-16-2016-00001 azonosítószámú projekt, amely a „Fogvatartottak reintegrációja” című kiemelet projekt. A projekt konzorciumi partnerségben valósul meg. A projektgazda a Belügyminisztérium, a konzorciumi partner a Büntetés- végrehajtás Országos Parancsnoksága. A projekt célja a társadalmi és munkaerő- piaci reintegrációjának erősítése és az elkövetők bűnismétlési kockázatának csökkentése.
Projekt keretein belül a fogvatartottaknak többek közt lehetőségük van tematikus kompetenciafejlesztő csoportfoglalkozásokon részt venni, (amelyek a fogvatartottak szükségletei alapján lehetnek: kommunikációs, konfliktuskezelő/agressziókezelő, önismereti, vagy életvezetési), vagy akár szakmát szerezni. A szakmaszerzésre illetve a kompetenciafejlesztésre magában a 2013. évi CCXL. törvényben is nagy hangsúlyt fektetnek. Napjainkban alapkövetelmény egy büntetés - végrehajtás intézetben, hogy az elítélt alapfokú iskolai tanulmányokat folytathasson (itt fontos megemlíteni a diszlexia szűrését), illetve a lehetőségekhez képest támogatni kell az elítélt önképzését. Az elítélt elsősorban betanított munkát végezhet, vagy szakképzésben vehet részt, de akár felsőfokú tanulmányok megkezdésére, vagy azok folytatására, nyelvtanulásra is van lehetőség.
A börtönből szabadulók többsége „tiszta lapra” vágyik. Ezért a jobb munkalehetőség érdekében sokan szeretnének szakképesítést szerezni. A megszerzett szakképesítésük mellékleteként, az intézetek biztosíthatják az Europass bizonyítvány- kiegészítőt is magyar és angol nyelven egyaránt. Europass bizonyítvány- kiegészítő segítséget nyújt a „tiszta lap” megszerzéséhez, hiszen ez többek között tartalmazza a képzés során megszerzett kompetenciákat, képességeket.
Egy részt még szeretnék kiragadni az EFOP-1.3.3-16-2016-00001 azonosítószámú projektből (következő bejegyzésben részletesebben bemutatom az EFOP-1.3.3-16-2016-00001 azonosítószámú projektet). Számomra ez az egyik legérdekesebb elem, a Szimbolikus jóvátételi program.
A helyreállító (resztoratív) gyakorlatok alkalmazása külföldön az 1980-as évektől kezdett elterjedni. Hazánkban a 2000-es évektől terjedt el a szemlélet és a hozzá társuló gyakorlat alkalmazása. A jelentkezés önkéntes, de természetesen csak az vehet részt benne, aki bűncselekménye, személyisége, addigi munkavégzése alapján megbízható, nem jelent kockázatot a kültéri munkáltatásban való részvétele.
A jóvátétel célja az okozott sérelem, kár szimbolikus helyreállítása, így a fogvatartott szembenézhet az okozott bűncselekmény okozatával. Ezzel segítik a felelősségvállalást, tudatosságot, és a helyi közösséget ezzel érzékenyítik, ami segíti a fogvatartottak visszailleszkedését a társadalomba. Maga a jóvátétel a helyi közösség vagy a helyi közösség egy meghatározott csoportja javára történik, és a jóvátételt az elkövető vállalja, ami nincs feltétlen összefüggésben az elkövetett bűncselekménnyel. A jóvátétel lehet munkavégzés (pl.: parkgondozás, kerítésfestés, karitatív munkavégzés, saját alkotás készítése és felajánlása pl. kórháznak, stb.) vagy szellemi alkotás (pl.: előadás tartása a bűnelkövetés és bűnismétlés megelőzése témában) is.
A Fogvatartottak reintegrációjáról hosszasan lehet beszélni, hiszen nagyon sokrétű és nehéz feladat. Véleményem szerint az egyik legfontosabb társadalmi kötelesség, hogy a frissen szabadultak részére a megfelelő lakhatás és megélhetés biztosítva legyen, továbbá a megmaradt, létező kapcsolataik fenntartása mellett, célszerű segíteni a megromlott családi- kapcsolatok rendezését, és ami a legfontosabb, elmozdítani egy olyan új környezetbe, ahol a bűnelkövetés nem ismert. Ez a három fő irány, amely a társadalmi életben való hatékony részvételhez szükséges és a bűnözői identitást kialakulását gátolja. Ebben a komplex tevékenységi hálóban fontos szerepet töltenek be a társadalmi, egyházi, karitatív és civil szerveztek is.
