A TEA (tanulási eredmény alapú) módszertan bevezetése és alkalmazása – jó gyakorlatok nem csak köznevelésben oktató pedagógusoknak

Az alábbi blogbejegyzés az Oktatási Hivatal által, 2020. november 11-én tartott „A Tanulási eredmények gyakorlati alkalmazása a köznevelésben” c. online konferencia alapján készült.
A blogbejegyzés röviden bemutatja a TEA megközelítés lényegét és kapcsolódását a Magyar Képesítési Keretrendszerhez, továbbá két jó gyakorlat megismerését teszi lehetővé. Az első, egy angol óra keretében a TEA módszerre épülő, sikeresen megvalósított projektfeladat bemutatása, a második pedig a TEA megközelítés intézményi szintű bevezetéshez nyújt támpontokat.
Honnan ered és mi a TEA megközelítés lényege?
A felsőoktatásból és szakképzésből szivárgott át a köznevelésbe a tanulási eredményekre fektetett figyelem. Az MKKR (Magyar Képesítési Keretrendszer) bevezetése magával hozta a tanulási eredményekben való gondolkodást. Alapvető szemléleti változások felé mutatott, mégpedig a tanárközpontúságból a tanulóközpontú szemlélet előtérbe helyezése felé.
A validáció kérdéskörét is érintette a TEA szemlélet, hiszen sokféle iskolából kerülnek ki a tanulók: különböző fenntartók, különböző térségek, vagy akár külföldi iskolák biztosítják ezt a változatosságot. Mindemellett valamilyen rendszer alapján össze kell tudni hasonlítani azokat a készségelemeket, amelyekkel kikerülnek a diákok. Ennek a szellemében 2016 óta jogszabály mondja ki az érettségi esetében, hogy a bizonyítványnak kötelezően tartalmazni kell az MKKR és EKKR szerinti 4. szint jelölést.
Miben a különbség a tanulási eredmény típusú megközelítés és a fejlesztési cél között? A tanulási eredmény a tanuló szempontjából fogalmazza meg a tanulási folyamat végére elérendő elemeket pl. attitűd terén. A fejlesztési cél tanárközpontú megfogalmazás, amely arról szól „hova” kell eljuttatni a diákot. Az előadó kiemelte, hogy a szemléletváltáshoz szükség van ilyen témájú továbbképzésekre is, hiszen a felsőoktatási képzésben keveset hallani a TEA tanulói értékelésről. Az Oktatási Hivatal viszont kínál ilyen jellegű akkreditált továbbképzést pedagógusok számára.
Élvezetes angol óra TEA módszer alapján? Lehetséges! - Home-a-Topia projekt
Maga a projekt egy angol regény elolvasására épült (The Giver – Lois Lowry). Fontos elméleti kérdést vetett fel a projekt megvalósítása: lehet-e angol órán irodalmat tanítani? A pedagógusok legfőbb az volt, hogy a szókincs elsajátítását kreatív, értve olvasással ötvözze. Az irodalmi mű kényes kérdések felvetését és megbeszélését tette lehetővé. Mindemellett ezáltal a tanuló nem unta a tananyagot, fenn tudta tartani a figyelmét és motiválta önmagát. A projektvázlat Google slide alkalmazással készült, viszont a TEA módszer esetében a tervezés folyamata megfordult; nem azzal kezdte a pedagógus a tervezést, hogy mit fognak tanulni, hanem, hogy mi lesz majd a folyamat eredménye, mit szeretne elérni. Nem elég a tudás elsajátítása, hanem a tudás gyakorlati alkalmazása és az összefüggések meglátása szintén fontos pontok, csak úgy, mint az empátia és a tolerancia.
A projekt weboldala Pear Deck applikációval készült, ezzel a prezentációs felülettel dolgozott a tanár. A diákok ezáltal látták, amit meg szeretett volna mutatni a pedagógus, alulra beillesztett linkekkel be tudtak csatlakozni a prezentációba, továbbá az oldal szavazást és chat lehetőséget is biztosított számukra. A tanulók is tudták szerkeszteni a honlapot és reagálni tudtak a többiek és a pedagógus felvetéseire.
A Képséta, mint jó gyakorlat során, könyvvel kapcsolatos képeket állítottak ki a diákok a folyosóra, majd kitöltöttek egy feladatlapot: Tudom (hogyan kapcsolódik a könyvhöz), észrevettem (hogy miben más a kép), elgondolkodtatott (mit indítottak el benned). A véleménykifejtéshez előre megadott szavakat kellett a mondandójukba belefoglalniuk a diákoknak. Egy képet választott minden tanuló, és elmondta miért arra a képre esett a választása. Sok olyan kérdés felmerült, ami vita alapját képezte, mint például a beilleszkedés, megkülönböztetés, bántalmazás stb. Az itt elhangzó témákat az osztály felhasználta a digitális oktatás alatt, amikor több idejük volt feldolgozni azokat. A feladat és projekt olyan képességek fejlesztését tette lehetővé, mint a problémamegoldás, érvelés. Megmutatta a tanulóknak, hogy joguk van saját (eltérő) véleményük megfogalmazásához, sőt ráébresztette őket, hogy igenis ezek őket is érintő kérdések.
Szókratészi szeminárium: A könyv írójának egy beszédét kellett elolvasniuk a diákoknak, amelyben sok információt osztott meg magáról és a mű értelmezésére is hatással volt. A módszer egy vitaformára épül, melyhez a pedagógus által készített feladatlap szolgált alapul. Fontos szabályok voltak: egymás véleményének a tisztelete, mindenkinek legyen ideje megnyilvánulni, építsenek egymás gondolataira a résztvevők és reflektáljanak azokra. Egy belső körben ültek a beszélők, egy külső körben az őket pontozó diákok. A pontozás a gondolat eredetisége, kritikus hozzáállás és mások gondolatainak figyelembevétele mentén zajlott. Mindenki más-más gondolatot indított el a körben, de a módszerrel nem ellentáborok alakultak ki, hanem az egyéni vélemények kifejezése mellett a konszenzusra törekedtek a diákok.
Produktum: a diákok saját utópiájukat álmodták meg. A tanulás összehangoltan folyt, az angoltanár például egyeztetett az informatikus kollégával annak érdekében, hogy a diákok az ő óráján a projekthez szükséges weblapszerkesztést elsajátítsák. Saját világukat álmodták meg, a tanulók jelentésformálójává váltak a saját projektjük tekintetében. A diákok egymás között felosztották a feladatokat, így az együttműködési készségük és kommunikációs képességeik is fejlődhettek egy idegennyelvi tanóra keretében.
A TEA módszer alkalmazásának lehetőségei és előnyei intézményvezetői szemszögből
A budapesti II. Rákóczi Gimnázium intézményvezetője évekkel ezelőtt szorgalmazta a TEA megközelítés szerinti oktatás bevezetését az iskolában. Így a folyamatról első kézből szolgált információkkal a konferencián résztvevők számára. Az intézmény igyekszik a módszertani újításokra, például a kötelező pályaorientációs feladat ellátása mellett két olyan tantárgyat is bevezettek, amelyek munkaerőpiaci szempontból használható, specifikus tudást adnak a diákoknak: európai uniós ismeretek, etikus vállalkozói ismeretek.
Hogyan tudja egy középiskola felkészíteni a diákokat a TEA célmeghatározással a munkaerőpiacra?
A pedagógiai program megváltoztatása - tehát annak a szövegezésbe beillesztése, hogy nem a tanítás, hanem a diák tanulása az elsődleges - nem jelentett pedagógus szerepváltást. Ugyanúgy, továbbra is frontális oktatás folyt az intézményben. Ugyanakkor a cél az volt, hogy a pedagógus a tudásépítés menedzsere legyen és a diákok „hallgatóból” aktív szereplővé váljanak. A diákok motiválatlansága 2012 körül kihívást jelentő problémaként volt jelen az iskolában, félő volt, hogy mindez a tanári kar kiégéséhez vezet. Erre reagált stratégiai lépésekkel az intézményvezető.
A tanári kar motiválása az intézményvezető feladata. De hogyan motiválható egy pedagógus? Az intézményvezető maga továbbképzés által lett igazán motivált, amely meggyőzte a TEA értékelésre történő áttérésről. Fontos a saját motiváció megléte, ez történhet cserekapcsolatok által, ami rálátást nyújt más intézmények működésére, de akár a továbbképzésen történő részvétel. Motivációs ötletek: kolléga munkájának elismerése, a saját diákok sikereivel szembesülés, a pedagógus innovációs ötletének támogatása vagy kreatív feladat megfogalmazása.
Miben kell megváltozni a szemléletváltáshoz? Ne azon gondolkodjon a pedagógus, hogy mit fog megtanítani, hanem hogy a diákok mire lesznek képesek a folyamat végén. A tanárnak azokra a kérdésekre kell választ adnia, hogy miért kell megtanulni és hogyan kell megtanulni. A tanulási folyamat módosítása az értékelési folyamatra is hat, megváltoztatja azt, ebben pedig a digitális eszközök segítséget jelentenek. A tanulók számára fontos, hogy a tananyagot ugyanazon a szinten kérjék számon rajtuk, mint ahogy a pedagógus azt leadta. Nagyon lényeges hogy a ”mivel leszel gazdagabb” kérdésre választ tudjon adni a pedagógus, sőt ezt óra elején ha elmondja, motiváló tud lenni a hallgatóságnak.
Bevezetés folyamata: A kollégák továbbképzése és a belső továbbképzések, együttgondolkodások és segítségnyújtás is nagyon sokat jelentett a folyamat sikerességében. Első lépésként csak a bejövő osztályok esetében készült TEA tanterv, aztán egyre több és több osztályban ment végbe a folyamat. Az új kerettantervek a TEA célmeghatározáson alapulnak, a kollégák a már meglévő gyakorlatuk által tudták helyi tantervvé adaptálni
Jelenleg a pedagógus minősítések a 100%-hoz közelítenek, a HVG listán pedig az 58. az intézmény. A vezető elismeri, hogy nem csak egy intézkedésen múlik mindez, de fontos szerepet tölt be. A fókuszban most az értékelési módszerek a tanulási eredményekhez igazítása áll.
A pedagógusok az átállás után tudatosan kezdték el tervezni a tanulási folyamatot. Felismerték, hogy a célirányos fejlesztésben a legfontosabb az, hogy hol tartanak a diákok és hogyan lehet őket továbbfejleszteni. A motiválatlanság ma már nagyon kevéssé jellemző és javult a tanulók önértékelése is. Ha az óra végén azt kéri a pedagógus a diákoktól, hogy ítéljék meg hol tartanak a tananyagban az óra elején elhangzott „mire leszel képes” ígérethez képest, máris a diákon van a felelősség, hogy megítélje a saját tudását és ennek szellemében foglalkozzon vele többet, ha úgy érzi ez szükséges számára .
Mit várnak a módszertől? A pedagógusoknál a folyamatos önreflekcó és tervezés meglétét és a diákokban a saját tanulás iránti felelősség kialakulását, és az önálló döntéshozatal ösztönzését. Továbbá maga a szemlélet az egész életen át tartó tanulás irányába is pozitív hatást tud gyakorolni.
Megjegyzés
Jó gyakorlatok
Nagyon érdekes és iránymutató összefoglaló!
Mindenképpen pozitív jelenségnek tartom a TEA megközelítés (a felső -, és felnőttoktatáson kívüli) megjelenését a közoktatásban. Napjainkban átkerült a hangsúly az oktatási folyamat szereplőinek körében: sokkal inkább a tanulókon van a fókusz, mintsem a felnőttképzőn, pedagóguson. Személy szerint én is úgy gondolom, hogy eredményre vezetőbb lehet egy olyan oktatási vagy képzési program, mely szem előtt tartja a tanulók nem formálisan, illetve informálisan szerzett tudását.
Meg kell említenünk, hogy a vírushelyzet rengeteg munkavállaló életét megnehezítette, a képzők és a tanárok sem kerültek egyszerű helyzetbe. Az online tér új kihívásokat állított az oktatók elé: többek között hogyan is aktivizálhatnák a diákokat egy teljesen újszerű tanulási környezetben?
A Home-a-Topia projektet éppen ezért érdekesnek, irányadó megközelítésnek találom. A nyelvtanulás során elengedhetetlen a szókincs bővítése, melyre a legjobb gyakorlat a különböző irodalmak olvasása. Úgy látom, a gyerekek aktív részvételre, aktivitásra való ösztönzése remekül megjelenik ebben a projektben – figyelembe véve a tanulók fejlődési lehetőségeit, jövőbeli tanulási eredményeit. Ahogyan a bejegyzésben is olvashatjuk, a pedagógusok az órák tervezésénél arra voltak különös tekintettel, hogy mi lesz majd a tanulási folyamat eredménye. A TEA módszer alkalmazása remekül megjelenik ebben a jó gyakorlatban.
Véleményem szerint, a budapesti II. Rákóczi Gimnázium újszerű pedagógiai programja kiválóan alkalmas arra, hogy eredményesebbé tegye a tanulást. Fontos gondolatnak tartom, hogyha azt szeretnénk, hogy a diákok aktívak legyenek, elsőként a pedagógusokat kell motiválni – ez lehet az eredményes tanulási folyamat első lépcsőfoka. Egy felnőttet más módszerekkel kell ösztönöznünk, mint egy tanulót, a bejegyzésben említett példákat mind ideálisnak megoldásnak gondolom. Az írás egyik kulcsmondatának tartom, hogy a pedagógusok tudatosan tervezték a tanulási folyamatot: realizálnunk kell, hogy hol tartanak a tanulók és hova szeretnénk, hogy eljussanak a folyamat végére.
Összeségében mérvadónak találom a fent említett jó gyakorlatokat, remélhetőleg még több ilyen szép példa születik majd a jövőben!
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
Remek összefoglaló, köszönjük
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
Jó gyakorlatok
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
Ambivalencia
Nagyon érdekes, érthető és hasznos összefoglalója volt az a tanulási eredmény alapú módszertannak.
A napjainkban átalakuló felnőttképzés, a szakmai képzések megújuló rendszerének reformálása elkerülhetetlen volt a dinamikusan változó technológiai világ, valamint a munkaerő-piaci elvárásokból adódóan.
A szakképesítésre felkészítő szakmai képzések programkövetelményeiben és a képzési és kimeneti követelmények többnyire pontosan meghatározzák, hogy milyen tanulási eredményt várnak majd el a képzésben résztvevőtől a kimenet, vagyis a vizsga során. A személyi szolgáltatások, azon belül a sport irányzat programkövetelmények záró fejezetében, a vizsgatevékenység részletes leírásában személy szerint érzek némi pontatlan meghatározást.
A sportedző és sportoktató szakképesítések vizsgatevékenységének 30%-át teszi ki az írásbeli vizsgatevékenység. Ennek leírása tartalmazza, hogy a programkövetelményben meghatározott szakmai modulok egy komplex feladatlapon, valamint a sportszakmai modulhoz tartozó sportterületi nyelvi anyag alapján egy külön feladatlapon kerül megírásra.
Ez a feladatlap a vizsgaközpont által kerül összeállításra különféle interaktív, számítógépen végrehajtható feladatokon keresztül.
A programkövetelményben leírt szakmai modulok tanulási eredményei szintén meghatározásra kerültek, azonban ezekben, ahogy az órák számában is van mozgási lehetősége a képzőnek. Feltételezem, hogy a képző legjobb tudása és szándéka szerint szeretné a képzésben résztvevőket felkészíteni a szakmára, amelyhez első körben szükséges a vizsga teljesítése, azonban a deszkriptorokat esetenként túlságosan rugalmasnak találom. Amely megalapozza az aggodalmamat, hogy a képző által összeállított pontos óratervben a hangsúlyt másra helyezi, mint a vizsga feladatsorait összeállító szakértő.
Mind a képzőknek, mind a jövendőbeli képzésben résztvevőknek hasznos lenne a vizsgaközpontok által összeállított mintafeladatsor minden irányzatban, ahogy már a Budapesti Független Vizsgaközpont honlapján megjelent néhány.
Nagyon érdekes, érthető és hasznos összefoglalója volt az a tanulási eredmény alapú módszertannak.
A napjainkban átalakuló felnőttképzés, a szakmai képzések megújuló rendszerének reformálása elkerülhetetlen volt a dinamikusan változó technológiai világ, valamint a munkaerő-piaci elvárásokból adódóan.
A szakképesítésre felkészítő szakmai képzések programkövetelményeiben és a képzési és kimeneti követelmények többnyire pontosan meghatározzák, hogy milyen tanulási eredményt várnak majd el a képzésben résztvevőtől a kimenet, vagyis a vizsga során. A személyi szolgáltatások, azon belül a sport irányzat programkövetelmények záró fejezetében, a vizsgatevékenység részletes leírásában személy szerint érzek némi pontatlan meghatározást.
A sportedző és sportoktató szakképesítések vizsgatevékenységének 30%-át teszi ki az írásbeli vizsgatevékenység. Ennek leírása tartalmazza, hogy a programkövetelményben meghatározott szakmai modulok egy komplex feladatlapon, valamint a sportszakmai modulhoz tartozó sportterületi nyelvi anyag alapján egy külön feladatlapon kerül megírásra.
Ez a feladatlap a vizsgaközpont által kerül összeállításra különféle interaktív, számítógépen végrehajtható feladatokon keresztül.
A programkövetelményben leírt szakmai modulok tanulási eredményei szintén meghatározásra kerültek, azonban ezekben, ahogy az órák számában is van mozgási lehetősége a képzőnek. Feltételezem, hogy a képző legjobb tudása és szándéka szerint szeretné a képzésben résztvevőket felkészíteni a szakmára, amelyhez első körben szükséges a vizsga teljesítése, azonban a deszkriptorokat esetenként túlságosan rugalmasnak találom. Amely megalapozza az aggodalmamat, hogy a képző által összeállított pontos óratervben a hangsúlyt másra helyezi, mint a vizsga feladatsorait összeállító szakértő.
Mind a képzőknek, mind a jövendőbeli képzésben résztvevőknek hasznos lenne a vizsgaközpontok által összeállított mintafeladatsor minden irányzatban, ahogy már a Budapesti Független Vizsgaközpont honlapján megjelent néhány.