Kép: Freepik

Egy pénzügyi személyiséget vizsgáló hazai felmérés egyik legérdekesebb eredménye, hogy a tinédzserek lényegesen kevésbé várják el a szülőktől, hogy mindent megadjanak nekik, mint a szülők saját maguktól. Talán megnyugtató lenne a szülők számára, ha tudnák, gyermekeik belátóak, nem olyan követelőzőek, mint ahogy az néha látszik.

A Pénziránytű Alapítvány egy egyedülálló pénzügyi személyiség kérdőívet jelentetett meg a honlapján. A teszt iránt igen jelentős érdeklődés mutatkozott, mivel az nem csupán méri a pénzügyi személyiséget, de visszajelzést, tanácsot is ad a kitöltőnek, így segítve pénzügyi önismeretét és tudatosságát. Nem véletlen tehát, hogy a bemutatkozás után két héttel már több, mint háromezren töltötték ki a tesztet. A felnőtteknek szóló teszt sikerét követően általános iskolások, majd középiskolások számára is készültek külön nekik szóló tesztek. A mára mintegy ötvenezer kitöltő adatait feldolgozó kutatás betekintést enged a magyarok pénzügyi szokásaiba, attitűdjeibe, legjellemzőbb problémáiba és megküzdési stratégiáiba.

Az eredmények mindhárom korosztályban azt mutatják, hogy a válaszolók a pénzügyi kultúra szempontjából előnyös tulajdonságokat tartják magukra nézve jellemzőnek, míg a negatív tartalmúak a lista végére kerültek. A gyerekeknél kifejezetten élesen különül el a pozitív és negatív állítások csoportja, a középiskolásoknál és felnőtteknél nincs ilyen éles határvonal.

A magyar felnőttek takarékosak és beosztóak. Legmagasabb átlagot az ötfokú skálán a „Pontosan tudom, mennyi pénzem van készpénzben és bankszámlámon” és a „Ha kevés a pénzem, spórolok” kapta. A sor végére a hónap végi nehézségekkel és az adóssággal kapcsolatos állítások kerültek.

A középiskolások és felsőtagozatosok leginkább azzal az önállóságot hangsúlyozó állítással értenek egyet, mely szerint „Én döntöm el, mire költöm a pénzemet”, majd ezt követi a „Ha szeretnék megvenni valamit, gyűjtök rá”. A lista végére a felnőttekhez hasonlóan, a hónap végi nehézségek kerültek.

A fogyasztásra ösztönző reklámok tengerében talán nem meglepő, hogy a felnőttek, a középiskolások, de különösen a gyerekek számára a legnagyobb kihívást a fogyasztói csábításoknak való ellenállás, a mértéktartás, fegyelmezettség jelenti hazánkban.

A három korcsoportban végzett kutatás 13 olyan állítást tartalmazott, amelyek szó szerint vagy tartalmukban azonosak voltak.

A válaszokat összehasonlítva azt látjuk, hogy beosztó magatartás tekintetében a gyerekek érték el a legmagasabb átlagot. Érdekes eredmény, hogy a leginkább tudatosak a középiskolások abban a tekintetben, hogy tudják, mennyi pénzük van és szeretnek megdolgozni érte. A fiatalabb korosztályok ugyanakkor felnőtteknél inkább ki vannak téve a fogyasztásra ösztönző csábításoknak: sokat költenek szórakozásra, menő cuccokra, vagy éppen arra, ami megtetszik nekik. A kiskamaszok emellett számos tekintetben elmaradnak a felnőttektől és a középiskolásoktól is a pénz tudatos használatát illetően, így gyakrabban kell kölcsönkérniük, vagy nem mindig tudják megmondani, mire is ment el a pénzük.

Van még egy fontos kérdés, amiben jelentősen eltér a gyerekek és a szülők véleménye. A felnőtteknél a kérdés úgy szólt „Mindent meg akarok adni a gyerekeimnek”. Erre a felnőtt pontszámok átlaga 3,6 pont lett. A gyereknél „A jó szülő mindent megvesz a gyerekének, amit az kér” átlaga jóval alacsonyabb, az ötfokú skálán: középiskolásoknál 2,19, a kisebbeknél pedig 2,37 pont. Úgy tűnik, a szülők elvárása saját maguk felé magasabb, mint gyermekeiké. Az, hogy a szülők úgymond „mindent” meg akarnak adni a gyermeküknek azonban nem jó a családi költségvetés, a pénzügyi edukáció és szocializáció szempontjából sem. A gyerekeknek meg kell ugyanis tanulniuk, hogy családi költségvetés korlátos eszköz, annak ők is részei, nemcsak haszonélvezői. Tudatosan és közösen kell dönteni arról, hogy kinek mire van szüksége a családban, és mennyi pénz áll rendelkezésre, azt mire akarják költeni és meddig ér a családi takaró.

Nemcsak megnyugtató lenne szülők számára, ha tudnák, hogy gyermekeik sokkal belátóbbak, nem olyan követelőzőek, mint az gyakran látszik, de a teszt eredményei segítséget jelentenek a pénzügyi nevelésben is. Felnőttként, szülőként jó, ha tudjuk, a felsőtagozatos gyerekek, de különösen a középiskolás korosztály a feltételezettnél magasabb szintű pénzkezelési képességekkel, kiforrott pénzügyi szokásokkal rendelkezik, hajlandóak a pénzért dolgozni, pontosan tudják, mennyi pénzük van, és ők döntik el mire akarják elkölteni. Mindezzel hozzájárulhatnak a családi költségvetés egyensúlyához, bár azt tudni kell, hogy ki vannak téve a fogyasztásra ösztönző csábításoknak. Fontos tehát, hogy kamasz gyermekeinknek legyen saját pénzük és önálló pénzügyi döntéseik, miközben elvárhatjuk tőlük a tudatosságot, illetve azt, hogy megdolgozzanak a pénzükért (szívesen teszik).