Szerző: Dr. Zsuffa Ákos Kálmán, Learning Innovation Kft. ügyvezetője

Az átalakuló világban a bizonytalanság nem akadály, hanem a lehetőségek kapuja – azok számára, akik hajlandók tanulni és fejlődni. A készségek fejlesztése nem csupán a jövő kihívásaira ad választ, hanem a jelen sikerének kulcsa is. Az Európai Unió 2023-at a Készségek Európai Évének nyilvánította, felismerve a készségfejlesztés kulcsfontosságát a fenntartható növekedés, az innováció ösztönzése és a szakemberhiány csökkentése érdekében. Ez az időszak az európai munkaerőpiac jövőjének újragondolásáról és a képzési rendszerek fejlesztéséről szólt, kiemelve a digitális és zöld készségek jelentőségét. Az EU nem csupán feltárta a hiányosságokat, hanem ambiciózus célokat is kitűzött: 2030-ra a felnőtt lakosság legalább 60%-ának évente részt kell vennie valamilyen tanulási tevékenységben. 

A felnőttképzés Magyarországon

Az elmúlt években folyamatos növekedés figyelhető meg a felnőttképzésben résztvevők arányában Magyarországon. Az Eurostat statisztikái alapján 2022-ben a hazai felnőttképzésben való részvétel aránya meghaladta a 60%-ot. Az IKK (2024) adatai szerint a megújult felnőttképzési rendszer keretében 2020 szeptembere és 2024 novembere között több mint 900 ezer képzési program valósult meg, amelyeken összesen közel 6,9 millió résztvevő vett részt. A felnőttképzés iránti növekvő érdeklődés mögött elsősorban a munkaerőpiaci elvárások folyamatos változása áll.  Az állami és uniós támogatások, valamint a különböző pályázati lehetőségek, amelyek ingyenes és kedvezményes képzéseket kínálnak, tovább ösztönzik a felnőttek tanulási hajlandóságát. A rugalmas tanulási formák, mint az online képzések, lehetővé teszik a munkavállalók számára, hogy munka mellett fejlesszék tudásukat, ezáltal még inkább hozzáférhetővé válik a felnőttképzés. Továbbá, a karrierépítési célok és a munkahelyi elégedettség növelése érdekében a felnőttek egyre inkább felismerik az élethosszig tartó tanulás fontosságát, amely alapvetően hozzájárul a tudás frissítéséhez és a piacképesség megőrzéséhez.

Munkakörök átalakulása a digitális jövőben

A digitális világban való aktív részvétel mindennapi életünk alapvető részévé vált. Az Eurostat 2023-ban végzett felmérése azt mutatja, hogy az európai munkavállalók 54%-ának alacsony vagy semmilyen digitális készsége nincs, miközben az új állások több mint 90%-a legalább alapszintű digitális készségeket igényel. Az automatizáció és a mesterséges intelligencia (MI) térnyerése alapvetően alakítja át a munka világát, így a készségfejlesztés szerepe soha nem volt ennyire aktuális és sürgető, hiszen az új technológiák nem csupán munkahelyeket teremtenek, hanem alapvetően átalakítják a meglévő pozíciókat is. Az előrejelzések szerint a technológia által generált változások a természettudományok, technológia, mérnöki területek és matematika (STEM) szakmákban 4 millió, az üzleti és jogi szakmákban pedig 3,9 millió új munkahelyet teremthetnek 2030-ig. Ezzel szemben az irodai adminisztratív munkakörök (-5 millió) és a termelési tevékenységek (-4,5 millió) területén a legnagyobb mértékű csökkenés várható, ami jól mutatja a munkaerőpiac átrendeződésének mélyreható hatásait (The future of work in Europe, 2020). A McKinsey 2023-as jelentése tovább erősíti a jövő kihívásainak képét: az automatizáció és a technológiai újítások következtében akár 75-375 millió embernek kell új iparágakban és munkakörökben elhelyezkednie 2030-ig.  Ezek a globális trendek Magyarországra is hatást gyakorolnak, ahol a munkaerőpiac komoly kihívások előtt áll. Az MGYOSZ kutatása szerint 2030-ra akár 300 000 munkavállaló hiányozhat, ami súlyos következményekkel járhat a gazdaságra nézve. Ennek hátterében három fő probléma húzódik: a demográfiai csökkenés, a képzett munkaerő elvándorlása és az oktatási rendszer hiányosságai. A szakértők egyértelműek: a megoldás kulcsa az új készségek gyors és hatékony elsajátítása, amely lehetővé teszi a munkavállalók számára, hogy megfeleljenek a változó piaci igényeknek. 

A készségfejlesztés hatása a munkahelyi elégedettségre és megtartásra

A felnőttek készségfejlesztése azonban nemcsak az egyéni karrierfejlődés szempontjából lényeges, hanem a munkahelyi elégedettség és a dolgozói megtartás egyik legfontosabb tényezője is. A LinkedIn Learning által készített The Skills Advantage jelentése rávilágít arra, hogy azok az alkalmazottak, akik úgy érzik, hogy készségeiket nem hasznosítják megfelelően jelenlegi munkahelyükön, tízszer nagyobb valószínűséggel keresnek új állást, mint azok, akik úgy érzik, hogy készségeiket maximálisan kihasználják. Ez a munkavállalók megtartásán túl költségmegtakarítást is jelent a cégek számára, hiszen csökkenti a fluktuációt és az új dolgozók betanításának költségeit. A képzési lehetőségek egyúttal hozzájárulnak a vállalatok pozitív munkahelyi kultúrájának kialakításához, ami vonzóbbá teszi a cégeket a tehetséges munkavállalók számára.

A kompetenciamérés szerepe a munkahelyeken

A tanulás iránti nyitottság és a folyamatos önfejlesztés kultúrájának kiépítése alapvető a szervezeti siker szempontjából. A LinkedIn legfrissebb kutatása alapján az erős tanulási kultúrával rendelkező vállalatok kiemelkedő eredményeket érnek el a tehetséggondozás terén. Az elemzés szerint az ilyen cégek 57%-kal magasabb megtartási arányt, 23%-kal nagyobb belső mobilitást és 7%-kal több vezetői előléptetést érnek el, mint az alacsonyabb tanulási kultúrával rendelkező társaik. Azonban a készségek fejlesztése önmagában nem elegendő, nélkülözhetetlen, hogy az aktuális kompetenciákat mérhető módon értékeljük. A kompetenciamérés célja, hogy pontos képet adjon a munkavállalók képességeiről, készségeiről és azok fejlesztési lehetőségeiről. Az értékelés segíti a fejlesztendő területek azonosítását és támogatja a személyes, szakmai fejlődést. Az objektív mérési eszközök használatával a vállalatok pontosabb, hatékonyabb és eredményesebb döntéseket hozhatnak, mind az egyéni, mind a szervezeti szinten. Ha egy vállalat hosszú távon szeretne sikeres lenni, nemcsak a tehetségek megtalálására, hanem azok folyamatos fejlesztésére is hangsúlyt kell helyeznie – a kompetenciamérés pedig ebben kulcsszerepet játszik.A kompetencia alapú munkavállaló kiválasztás a munkaerő toborzás egyre elterjedtebb megközelítése, amely a jelöltek tényleges készségeire, viselkedésére és potenciáljára összpontosít. Ez a megközelítés lehetőséget biztosít arra, hogy a vállalatok olyan munkavállalókat válasszanak, akik nemcsak technikai tudással, hanem megfelelő személyes és szociális készségekkel is rendelkeznek. A Test Gorilla 2023-as „The State of Skills-Based Hiring” jelentése szerint a vállalatok 92%-a úgy véli, hogy a készség-alapú kiválasztási módszerek pontosabb és megbízhatóbb eredményeket adnak, mint az önéletrajzok áttekintése.

Összegzés

A készségfejlesztés és a kompetenciamérés nem csupán a munkaerőpiac kihívásaira ad válasz, hanem kulcsfontosságú tényező a gazdasági versenyképesség, a szervezeti siker és az egyéni karrierépítés szempontjából. Az innovatív képzési megoldások, a tanulási kultúra erősítése és a kompetenciák objektív értékelése olyan eszközök, amelyekkel a vállalatok és a munkavállalók egyaránt felkészülhetnek a jövő kihívásaira. Azok a szereplők, akik időben felismerik ennek jelentőségét és cselekszenek, nemcsak alkalmazkodnak a változó környezethez, hanem alakítói is lesznek annak. 

Források

Council of the European Union. (2021): Council Resolution on a new European agenda for adult learning 2021–2030. Official Journal of the European Union

European Commission. (2023): Eurostat news: 56% of EU people have basic digital skills.  

European Commission (2023): Plugging the digital skills gap. European Union. 

 Kulturális és Innovációs Minisztérium. (2024): A hazai felnőttképzési rendszer eredménykommunikációja: Felnőttképzési Adatszolgáltatási Rendszer (FAR) 2024. november 1-jei adatriportja.

LinkedIn Learning. (2022): LinkedIn Learning Skills Advantage Report.  

LinkedIn Learning. (2024): LinkedIn Workplace Learning Report  

McKinsey Global Institute. (2020). The future of work in Europe: Discussion paper. 

TestGorilla. (2024):  State of skills-based hiring