Az emberek egy digitális világban élő analóg lények, akik egy digitális korban idősödnek. A digitalizáció mindent átható jellege ellenére az emberi természetet tiszteletben kell tartani. A digitális kompetencia támogatja az aktív idősödést, amely lehetővé teszi az egyének számára, hogy kibontakoztassák az életükben rejlő lehetőségeket, és javítsák életminőségüket. Lehetséges-e a tevékeny időskor digitális kompetencia nélkül? Lehet, de csak időlegesen. A kulcs az, hogy még azelőtt változtassunk, mielőtt rákényszerülnénk, és használjuk fel a digitális kompetenciát arra, hogy előnyt jelentsen életcéljaink eléréséhez.

Digitális kompetencia

Az élethosszig tartó tanulás segít fenntartani az egyensúlyt az élet és világban zajló, technológia által vezérelt változások között. A digitális kompetencia révén a digitális technológiák magabiztosan, kritikusan és hatékonyan használhatók a napi feladatok sikeres elvégzése érdekében. A kompetencia a digitális jártasság, készségek és tudás különböző szintjeit foglalja magában. Míg a digitális készségek arra összpontosítanak, hogy mit és hogyan kell elvégezni, a digitális jártasság pedig arra fókuszál, hogy miért, mikor és ki számára hasznos mindez, addig a digitális tudás olyan képességeket ad, minta a kritikus gondolkodás, a problémamegoldás vagy az, hogy mások számára értékes információkkal és szolgáltatásokkal járulhassunk hozzá a jelen világhoz. Offline maradni azt jelenti, hogy elvágjuk magunkat rengetegféle lehetőségtől, és nézzük, ahogy a világ nélkülünk megy tovább.

A digitális kompetenciák megoszlása

A digitális technológiák használatához elengedhetetlen az olyan digitális eszközökhöz való hozzáférés, mint az okostelefon, a táblagép és a laptop, valamint megbízható és erős internetre is szükség van. Míg a 65 év alattiaknál a digitális eszközök használata sok országban közel teljes körű, az idősebbek körében alacsonyabb mértékű. Ezt az idősebbek esetében az érdeklődés hiányával és az ellenkezéssel magyarázzák, ami arra utal, hogy az „önkirekesztés” az életkorhoz köthető „digitális szakadékot” eredményez. Ez azt jelenti, hogy miközben a modern élet felgyorsítja a digitális technológiák használatát, az idősebb népesség lemarad.

Ezt a tévhitet eloszlatják azok az adatok, amelyek szerint sok idős ember birtokol digitális eszközöket, azonban ez az országok között és az országokon belül egyenlőtlenül oszlik el. Az Egyesült Államokban például a 70 éves és idősebb emberek 62 százaléka használ okostelefont, Európában viszont az Eurostat adatai szerint a 75 éves és idősebb személyek több mint 80 százaléka nem internetezik. Ezért részben a hozzáférés is felelős, mivel a fix jövedelemmel rendelkező idősek nem mindig engedhetik meg maguknak néhány évente a digitális eszközök újabb modelljeinek költségét, valamint a megfelelő internetszolgáltatások havi díját.   

Az idősebb fogyasztók technológiával kapcsolatos döntései a digitális tapasztalat, a technológia ismerete, a költségek, a források, az életkörülmények és a várható előnyök függvényében változnak. Az adatok azt is mutatják, hogy az idősek körében gyorsan növekszik a digitális tanulás iránti kereslet – ennek részben az az oka, hogy néhány tényező szerepe csökken, ahogy a középkorúak az idő előrehaladtával ebbe a csoportba kerülnek, másrészt az, hogy a világjárvány jelentette nyomás miatt felgyorsult a körükben az olyan technológiák használata, mint az online vásárlás, az ATM-használat és a videótelefonálás. Alapvetően az idősebbek hajlamosak a digitális technológiát a saját feltételeik szerint használni.

Mi teszi olyan különbözővé és nehézzé a digitális kompetenciát?

Miért jelent kihívást ez a kompetencia még azok számára is, akik már életre szóló tapasztalattal rendelkeznek? A digitális technológia zavarba ejtő, mert a megértés és a gyakorlat tekintetében is alapvető változást igényel. Ha egyszer megtanultunk biciklizni, akkor gyakorlatilag bármikor bármilyen kerékpárt tudunk majd hajtani. A mechanikus alapú termékekkel és szolgáltatásokkal ellentétben a szoftveres termékek és szolgáltatások állandóan változnak, így a felhasználónak folyamatosan frissítenie kell a digitális kompetenciáját ahhoz, hogy a lehető legtöbbet hozhassa ki az alkalmazásukból.

Az idősebbek számára a digitális kompetencia egy másfajta és ismeretlen gondolkodásmódot jelent, amelynek megvan a saját szókincse és gyakorlata.

A digitális terminológiában még az ismerős szavak is átalakulnak, és új jelentést kapnak. Ilyen például a „süti”. Ez újradefiniálja a távolságot és az időt. A rájuk vonatkozó követelmények miatt a felhasználónevek és a jelszavak nehezen megjegyezhetők. A felhasználókat arra ösztönzik, hogy „játsszanak” az új okostelefonjukkal, hogy rájöjjenek, hogyan működik. Előfordulhat, hogy a tulajdonosnak rendszeresen „frissítenie” kell egy termék szoftverét. Az eszközök funkcionalitása számos további alkalmazással bővíthető, amelyeket le kell tölteni. Nehéz olyan „technikai támogató” személyt találni, aki ki van képezve a kezdő idősebb felhasználókkal való munkára. Leselejtezés előtt a felhasználóknak törölniük kell az adatokat a telefonjukról. Ez teljesen más élmény, mint egy kerékpár birtoklása.

A digitális kompetencia továbbá nem arról szól, hogy azt egyszer s mindenkorra jól megtanuljuk. A kompetenciát tanulás, kísérletezés és gyakorlat révén folyamatosan frissíteni kell. A technológia óriási sebességgel fejlődik, ezért a digitális kompetencia fenntartásához nemcsak az idősebb korosztálynak, hanem mindenkinek folyamatos tanulásra van szüksége.  

A nyomás alatt történő tanulás nem hatékony. Az idősebbek számára problémát jelenthet egy egyszeri, határidős vagy időkorlátos feladat megoldása, például az oltási igazolvány letöltése, a felkészülés egy virtuális orvoslátogatásra, vagy a részvétel egy online felmérésben. A digitális kompetenciával rendelkezők sokkal jobban teljesítenek.

Kéznél lévő, értékes digitális erőforrás

Az internet ajtót nyit a világra, amely korábban nem volt hozzáférhető. Képzeljünk el valamit, ami mindig – bármikor és bárhol – a rendelkezésünkre áll egy olyan kis eszköz segítségével, mint a tenyerünkben tartott okostelefon. Az elérhető lehetőségek igény szerint egyénre szabottak. Ez a valami a már rögzült tudás és a fejlődő tudással összefüggő legújabb viták tárháza. Más szóval hozzáférést kínál a világgal, a környezettel, a történelemmel, a természettel és sok minden mással kapcsolatos dinamikus tudáshoz. Hozzáférhetünk a kultúrához, filmekhez és televízióhoz, kikapcsolódási lehetőségekhez és különféle sportokhoz anélkül, hogy ki kellene mozdulnunk otthonról. Az egész világon elérhetünk termékeket és szolgáltatásokat úgy, hogy lehetőségünk van választani a legjobb minőség, a legnagyobb szakértelem és a legalacsonyabb ár között. Az elektronikus kommunikáció, legyen szó e-mailről, videóhívásról vagy közösségi médiáról, világszerte összekötheti az embereket. A kézikönyvek helyett „hogyan csináld” videók mutatják be ezen eszközök elérésének és használatának számos célravezető módját. Az internet a személyes hálózatok bővítésének, az egészséggel és aktív idősödéssel kapcsolatos gyakorlatok elsajátításának, valamint munka- vagy önkéntességi lehetőségek, illetve a társadalmi hozzájárulásra és aktivizmusra kínálkozó alkalmak felfedezésének eszköze.

A digitális kompetencia azonban a buktatók elkerülése és a gyanús jelek felismerése szempontjából is elengedhetetlen. Az értékes információk, hírek és tanácsok mellett ott lapulnak a mondvacsinált figyelemelterelések, álhírek, összeesküvés-elméletek, vírusok és megosztó hazugságok.

A dezinformáció (szándékosan terjesztett hamis, félrevezető információ), a félretájékoztatás (véletlenül terjesztett hamis, félrevezető információ) és a rossz információ (olyan, valóságalappal rendelkező információ, amelyet kifejezetten károkozás céljából terjesztenek) felismeréséhez óvatosságra és digitális olvasási készségre egyaránt szükség van.

Az átverések és a hackerek elkerülése érdekében gyakorolni kell a kiberbiztonsági óvintézkedéseket.

Kompetenciaépítés digitális olvasáson keresztül

Az idősebb tanulók számára vonzóak a digitális forrásokból elsajátítható, önszabályzó tanulás előnyei. Az online tanulás növelheti a hozzáférést azon idősebb emberek esetében, akik nem mobilisak, vagy inkább otthonról szeretnének tanulni. A segédanyagokat át lehet nézni a tanfolyam előtt, el lehet tenni és szükség esetén újra át lehet tekinteni. Az információkat többféleképpen is be lehet mutatni egy sor különféle gyakorló feladattal együtt. A tanulók különböző digitális eszközökről a számukra kényelmes időpontban és helyről jelentkezhetnek be. Az önálló ütemezés többletértéket képvisel. A tanulók elhalaszthatják a válaszadást egy olyan időpontra, amikor már készen állnak az interakcióra. Az azonnali visszajelzést nyújtó, interaktív tesztek segíthetnek a tanulóknak az előrehaladásuk értékelésében.

Ugyanakkor a hátrányokat is fel kell ismerni. Bár a mozgáskorlátozott vagy ágyhoz kötött tanulók számára ajánlott módszer, hosszú órákon át a képernyő előtt ülni nehézséget okozhat. A tanárokkal és társakkal való élő interakció hiánya elszigetelő lehet, különösen az egyedül élők számára.

Ahhoz, hogy a digitális olvasásból a legtöbbet hozzuk ki, fontos megérteni a nyomtatott és a képernyőn lévő szöveg olvasása közötti különbséget. A digitális olvasás során a tanulás más és akár további lépéseket is igényel.

A nyomtatott és a digitális szöveg olvasása közötti különbség

Egy könyv vagy cikk egy egész ismerettömböt tartalmaz, amelyben elmélyedhetünk, majd amelyet eltárolhatunk és szükség esetén előhívhatunk. Amikor könyvet olvasunk, a tartalomjegyzék adja meg a sorrendet. Ez segít az elménknek előre látni a logikai tartalom lineáris előrehaladását. Olvasás közben felmérhetjük, hogy a hátralévő oldalak alapján még mennyi mindent kell befogadnunk. A nyomtatott anyag vizuálisan kevésbé megterhelő, és térbeli támpontokkal segíti a jelentés feldolgozását és a megőrzendő tudás térképének megalkotását. A táblázatok és a diagramok megvizsgálhatók és többször is megnézhetők, ahogy haladunk a szöveggel. Ha valamilyen kapcsolatot nem veszünk észre vagy elfelejtünk, a tartalomjegyzék segítségével szükség esetén visszaléphetünk a megfelelő részhez anélkül, hogy elveszítenénk a fonalat. Készíthetünk jegyzeteket, és széljegyzeteket írhatunk közvetlenül a szöveg kulcsfontosságú szakaszai mellé, hogy felhívjuk rájuk a figyelmet. Méltányolhatjuk egy-egy nagyobb rész vagy fejezet irodalmi értékét, szépségét és kifejezőerejét.

A digitális olvasás kiindulópontját valamilyen igény vagy „tanulási pillanat” határozza meg egy kulcsszó vagy kifejezés alapján történő keresés révén, amely a kutatás kezdetét jelzi. Ezáltal az olvasható anyagok széles választéka áll elő, amelyek pontosság, relevancia, aktualitás és mélység szempontjából eltérőek. A képernyőalapú olvasásra általában a böngészés, a görgetés és a pásztázás jellemző, és kevesebb idő jut a koncentrált vagy elmélyült olvasásra. Az átfutás és a felületes olvasás nem teszi lehetővé a tartalom reflektív értékelését. Ez a folyamat információt, esetleg néhány tényt szolgáltat, de nem nevezhető logikus ismerettömbnek.

A tanulás az információk kiválasztásával, a további olvasást érdemlő témák kijelölésével és az információk valóságtartalmával kezdődik. Ez azt jelenti, hogy a fontos pontok kinyeréséhez túl kell látni a zavaró multimédiás tartalmon, a vonzó képeken és az ábrázoláson.

Az információ vagy tény a logikai láncban bárhol lehet. Ezt az információt meg kell őrizni az értékeléshez, miközben további keresésekre van szükség ahhoz, hogy számos weboldalról fel lehessen építeni az ismerettömböt. Ez elvégezhető hiperhivatkozások vagy további kulcsszavak segítségével. A navigálás kihívást jelent olyankor, amikor nincs megadva, hogy mi volt az adott dolog előtt, vagy mi következik utána. Ez az egyik fő jellemzője a nem lineáris olvasásnak, amelynek során az olvasóra hárul a logika megfejtése és az ismerettömb felépítése. Ez nehézségbe ütközhet, mivel előfordulhat, hogy az olvasó az információt csak egyszer olvassa el, vagy bizonyos információkat elutasít amiatt, mert nem illenek a képbe. A kritikai elemzés esetleg nem ragadja meg a megfelelő sorrendet, vagy kihagy egyes elemeket, ami megakadályozza, hogy koherens kép alakuljon ki a korábban elsajátított ismeretekkel való integráláshoz. Emellett előfordulhat, hogy a következtetés vagy az általánosíthatóság nem mérhető, így nehéz lesz megítélni a jövőbeli alkalmazás szempontjából képviselt értékét. Összegzésképpen: a folyamatot a tanuló irányítja, nem pedig szakemberek, tanárok vagy szakértők, akik nagyobb szakértelemmel rendelkeznek a témában. Az olvasónak a navigálás, az értékelés, a történet logikai felépítése és a tudáskonstruálás készségeit is alkalmaznia kell az ismeret vagy cselekmény szokásos kinyerése, a jegyzetelés és az integrálás mellett.  

Digitális kompetencia az aktív idősödéshez

Az egyéneknek életkortól függetlenül szert kell tenniük arra a kompetenciára, amely szükséges mindennapi igényeik kielégítéséhez, miközben a bennük rejlő potenciál kibontakoztatására törekszenek. Az aktív idősödés kapcsán a korosabb tanulóknak frissíteniük kell ismereteiket a következőkhöz:

1. Életvezetés: Az idősödés megértéséhez az egyén sajátos helyzetével összefüggésben folytatott tanulás, valamint megfelelő ütemű, rugalmas alkalmazkodás az életkörülmények változásaihoz az életben való sikeres érvényesülés érdekében.
2. Személyes fejlődés: Céltudatos életvezetés a személyes fejlődés irányításával, először is annak a természeti, gazdasági, társadalmi és politikai világnak a megértése révén, amelyben az egyénnek boldogulnia kell, másodszor pedig az egyén érdeklődésének, tehetségének és természetes képességeinek fejlesztése által az ezekkel összefüggő gyarapodáshoz. 
3. Hozzájárulás a társadalom életéhez: Az ismeretek és a képességek maximális kihasználásának megtanulása annak érdekében, hogy az egyén a személyes képességeivel arányosan hozzájárulhasson a család, a közösség és a társadalom életéhez.
4. Örökség a jövő számára: A tapasztalatok, ötletek és infrastruktúra átadása a jövő nemzedékeinek.

A digitális kompetenciák elsődleges funkciójuk szerint csoportosíthatók, és összetettségük szerint rangsorolhatók. Az idősebb emberek az igényeik és a kontextus szerint választanak közülük – többen az egyszerűbb funkciókat használják nagyobb mértékben. Az alábbiakban példákat mutatunk a kompetenciákra az aktív idősödés által támaszott igényekkel összefüggésben.

A digitális eszközök és az internet hatékony használata

Alapvető funkciók, beleértve a következőket: böngészés, szövegek és fényképek készítése, alkalmazások letöltése, jelszavak, biztonsági beállítások, fájlkezelés, adattárolás az eszközön, külső eszközökön vagy a felhőben, oktatóanyagok használata, beleértve mind a szöveges, mind a YouTube-on elérhető „hogyan csináld” videókat.   

Információkeresés az interneten, ideértve a nyilvános webhelyeket és a védett információkat is

Napi hírek, útmutatások, egészséggel és fitnesszel kapcsolatos információk, pénzügyi információk, alapvető számítógépes óvintézkedések. Információszerzési képesség vizuális, auditív vagy grafikus forrásokból.

Társas érintkezés és hálózatépítés

Okostelefonok és más digitális eszközök használata interakcióra. A közösségi média, az SMS, a hangalapú és videótelefonálás, az e-mail és az üzenetküldő szolgáltatások, a chatek, az egyszerű blogolás használata; a film- és zeneközvetítés használata, valamint a hackelés elleni védelem.  

Nyilvános ügyintézés, ügyfélszolgálat

Közszolgáltatások igénylése, adóbevallás, szavazás. Termékek és szolgáltatások piaci keresése a személyes igények alapján, árral kapcsolatos érték-összehasonlítás, jegyvásárlás, online vásárlás, adásvétel közösségi weboldalakon. Virtuális konzultáció orvosokkal és más szakemberekkel. Játékok (például bridzs és scrabble) virtuális játékostársakkal. A személyes adatok és a személyazonosság ellopásának megelőzése.

Közös munka, együttműködés és szolgáltatások nyújtása mások számára

Virtuális találkozók, dokumentumok közös elkészítése, szolgáltatások nyújtása (coaching, mások oktatása, bizottsági munka).

Digitális tanulás

Megfelelő tanulási lehetőségek keresése, regisztráció, fizetés és a kapcsolódó információk letöltése. Kritikai és elemző gondolkodás, kutatás, feladatok elkészítése és benyújtása, élő vitákban való részvétel, interakció fórumokon, a szinkron és aszinkron tanuláshoz szükséges készségek fejlesztése. Tanulás egy digitális jártassággal rendelkező, bármilyen korú személytől vagy személlyel együtt, aki megkönnyíti, bemutatja, irányítja és fejleszti a folyamatot. 

Digitális problémamegoldás és tartalomkészítés

Tudás előállítása kutatás vagy innováció révén. Cikkek vagy könyvek írása hiperhivatkozásokkal és bibliográfiai hivatkozásokkal. Interaktív diagramok, ábrák, fényképek készítése. Eladható minőségű zene, videók és grafikai anyagok előállítása.

Kódolás és programozás

Alkalmazások kezelése és személyre szabása. Reszponzív weboldal készítése.  

Siker a változó világban való működés eredményeként

Ahhoz, hogy az aktív idősödés révén kiaknázhassuk a bennünk rejlő potenciált, és sikeres, produktív életet élhessünk, elengedhetetlen, hogy a hagyományos és a digitális igényekre egyaránt odafigyeljünk, és megbirkózzunk ezek változó egyensúlyával. Ahogy idősödünk, a digitalizáció miatt továbbra is gyorsan változik majd az életmódunk. Ahelyett, hogy csak egy helyben állnánk, és külső szemlélői lennénk az életnek, fontos, hogy mindannyian tőkét kovácsoljunk a kialakuló digitális kompetencia használatából. A társadalmi cselekvéstől való visszahúzódás, valamint a hagyományosról digitálisra váltó interakciós módok nem szerencsés fejlemények a későbbi életkorban, amely az élettörténet kiteljesedésének elsődleges időszaka. Mark Twain javasolt egy nyerő stratégiát: „Az előrejutás titka az elindulás.”