A kulturális tanulás lehetőségeit vizsgálva elmondható, hogy az Agórák olyan közösségi központok, amelyeket a magyar közművelődés egyik fontos pilléreként tartanak számon. Az Agóra programok célja volt, hogy a közösségi művelődési terek különböző funkciókon keresztül biztosítsák a kultúra közvetítését, a felnőttképzést, valamint a helyi közösségek megerősítését.

A kulturális tanulás fogalma és keretei

A kulturális tanulás a nem formális és informális tanulás része, amely a kulturális intézményrendszer és programok révén valósul meg. A kulturális tanulás eszközei közé tartoznak a passzív tevékenységek, mint például a színházi előadások, koncertek vagy sportesemények, valamint az aktív tevékenységek, mint a sportolás, tánctanulás, amatőr művészeti csoportokban való részvétel vagy az internetes tartalmak megosztása. Ez a tanulás történhet autonóm módon, tudatos önfejlesztés formájában, illetve irányítottan (nonformális tanulás) vagy önirányítottan (informális tanulás) is (Forray – Juhász 2009). Emellett a kulturális tanulás spontán módon is bekövetkezhet, például előre nem tervezett, szórakozási célú látogatások során, így az informális és nonformális tanulás egy speciális formáját képviseli, elkülönülve a formális és nonformális tanulási tevékenységektől. A közművelődési intézmények, mint az Agórák, közösségi terei olyan lehetőséget kínálnak, ahol az emberek különféle programokon és eseményeken vehetnek részt. Ezek a terek támogatják a kulturális kifejezés és tanulás különböző formáit, beleértve a művészeti programokat, kiállításokat és közösségi rendezvényeket.

Az Agóra programok hatékonysága

Az Agórák multifunkcionális szerepet töltenek be, ahol a felnőttképzés, a kulturális tanulás és a területi szolgáltatások szoros együttműködésben valósulnak meg. Magyarországon 15 db ilyen intézmény található. (Debrecen, Győr, Szeged, Tatabánya, Szekszárd, Mosonmagyaróvár, Kecskemét, Békéscsaba, Gyula, Szombathely, Szolnok, Hódmezővásárhely, Veszprém, Nyíregyháza, Kaposvár)

Az agóráknak a szerepe kettős: egyfelől a társadalom széles rétegeinek elérése és a kulturális alapellátás biztosítása, másfelől térségi feladatellátási funkcióval is rendelkeznek.

A lakosság irányába meghatározott feladatok az alábbiak szerint alakulnak:

• az adott településen működő közművelődési intézmények egy ernyő alá vonásával a gazdaság ésszerűsítése és az egységes szolgáltatási és irányítási rend kialakítása,
• közösségi és felnőttképzési funkció közelítése a köz és felsőoktatáshoz, a kulturális tanulás feltételeinek magas színvonalú biztosítása,
• az alapszolgáltatások teljes körének magas színvonalú biztosítása.

A térségi feladatellátás kapcsán meghatározott feladataik:

• kulturális szolgáltatások,
• szakmai képzés, tanácsadás, minőségfejlesztés,
• hálózatosodás elősegítése,
• forrás abszorpciós képesség javítása,
• LLL támogatása.

A kulturális statisztikai adatokat vizsgálva elmondható, hogy az Agóra program célkitűzései teljesültek, hiszen a kulturális programok száma és a látogatók száma folyamatosan növekedett az elmúlt években. Különösen a pandémia alatt bevezetett online művelődési formák váltak sikeressé, amelyek hozzájárultak a kulturális tanulás folytonosságához.

Az Agórák kulcsszerepet játszanak a kulturális és közösségi élet fellendítésében, valamint a felnőttképzés területén. Az előadás alapján elmondható, hogy a kulturális tanulás lehetőségei folyamatosan bővülnek, különösen az új technológiák és online platformok bevonásával, amelyek új dimenziókat nyitnak meg a közművelődés előtt.

Felhasznált irodalom:

Enyedi Gy. (2005): A városok kulturális gazdasága

Forray R. K. – Juhász E. (2009): A felnőttkori autonóm tanulás és tudás korrekciós elköteleződés

Juhász E. & Szabó J. (2016): Kulturális tanulás: a tanulás új dimenziója

Kuthy-M. J. & Miklósi M. (2022): Közművelődésben megvalósuló kulturális tanulás

Németh J. I. (2015): Közösségépítő Agorák Magyarországon