Január 1-től osztrák mintára új struktúra jött létre a hazai szak- és felnőttképzésben. Az alapszakmák száma 175-re csökkent, OKJ helyett itt a Szakmajegyzék. Hamarosan jön a képzési hitel, az év második felére felállnak a vizsgaközpontok. Interjú Pölöskei Gábornéval az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkárával.

Miért kellett változtatni? Mi volt a baj a széles körben ismert OKJ-vel?
A negyedik ipari forradalomban új munkakörök és foglalkozások jönnek létre, így természetesen az iskolában tanított tartalmakat is folyamatosan meg kell újítani. Ez az átalakulás, ezek az elvárások nagy kihívást jelentettek a szakmai képzések számára. A gazdaság szereplőivel közösen dolgoztuk ki a Szakképzés 4.0 stratégiát, ami a szakképzés és felnőttképzés rendszerszintű továbbfejlesztését alapozza meg.
Az egyik legfontosabb feladat, hogy a szakterületük legfrissebb technológiáit is ismerő elméleti és gyakorlati oktatók tanítsanak a képzésben. Ezt csak úgy érhetjük el, ha a szakmai tantárgyakat tanító pedagógusok továbbképzését vállalatoknál szervezzük meg. A piacképes, naprakész tudással rendelkező szaktanárainknak versenyképes életpályát és jövedelmet kell biztosítanunk.

Magas színvonalú szakmai ismeretekre csak modern laboratóriumokban, a legkorszerűbb eszközökkel felszerelt műhelyekben lehet megtanítani a fiatalokat. A szakmai képzés iskoláinak olyan minőségűeknek kell lenniük, hogy valós alternatívát jelentsenek a pályaválasztó diákok számára. Az Országos Képzési Jegyzék megszűnésével az eddig elérhető szakmakínálat új struktúrában lesz elsajátítható, szélesebb alapokat és átfogó rálátást biztosítva ezzel a választott hivatás teljes ágazatára.

Jelentős változás, hogy felnőttképzők alapszakmát nem oktathatnak, ezt csak szakképző intézményben lehet tanulni. Mi az oka ennek?
A hosszabb képzési idejű, széles alapismereteket tartalmazó szakmák oktatása az újragondolt struktúrának köszönhetően kikerült a felnőttképzés rendszeréből. A felnőttképzési tevékenység ugyanakkor dinamikusabbá, rugalmasabbá vált a szakmai képzések tartalmát meghatározó programkövetelményeken alapuló képzések területén.

Az OKJ-t felváltó Szakmajegyzékben szereplő 175 féle, összetettebb foglalkozások, munkakörök ellátására képesítő, hosszabb képzési idejű szakma oktatása csak szakképző intézményben valósulhat meg, míg a felnőttképzés rendszerében a speciálisabb területre képesítő, rövid képzési idejű, és gyorsabban változó tartalmú képzések szerepelnek. Alapszakmák esetében fontos a széles alapokon nyugvó, széles körű ágazati ismeret elsajátítása, ezt biztosítják a szakképző intézmények.

A teljes interjú a HR Portálon olvashatjk.