Oktatási módszertan látássérültek számára
A témahét második cikkében arról írok, hogy a módszertan szerint, mely gyógypedagógiai terület foglalkozik a látássérülés pedagógiájával, valamint említést teszek az elemi rehabilitációról, ahol a látássérültek megmaradt képességeit és készségeit fejlesztik, vagy egy-egy területet felerősítenek.
A látássérültek pedagógiája a Tiflo-pedagógia, mely a gyógypedagógia egyik területe. Hazánkban egységes gyógypedagógus képzést az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kara biztosít Budapesten, ahol-e szak mellett, önálló tudományként a fogyatékosságtudomány is megjelenik.
A gyógypedagógiában alkalmazott oktatási módszertant, elsősorban a speciális iskolákban alkalmazzák, ami az oktatásban a Vakok általános Iskoláját és a Gyengénlátók Általános Iskoláit jelenti.
Azok a látássérültek akik az integrált oktatás résztvevői, alkalmazkodnak az oktatási intézményhez, a pedagógusokhoz, de ha lehetőségük van utazótanárokkal habilitációs órákon részt venni, abban az esetben részesülnek tiflopedagógiai megsegítésben is.
A felnőttkorban látásukat részben vagy egészben elvesztett látássérültek számára, óriási segítséget ad egy rehabilitációs központ, ahol elemi rehabilitáció keretében, a rehabilitációs tanárok, előre elkészített rehabilitációs tervek alapján, fejlesztik a megmaradt látóképességet, vagy újra tanítás keretében megtanítják az oktatási eszközök mindennapi használatát, a közlekedést fehérbottal, vagy vakvezető kutyával. A rehabilitációs központokban elsődleges cél, az önálló életre történő tanítás.
A sorstársi közösségeknek is hatalmas ereje van. Egy látássérült felnőtt, a tapasztalatok szerint, legszívesebben egy hozzá hasonló látássérülttől szereti elsajátítani azt, amit tanulni szeretne. Sorstársi közösségeknek a 19 megyében működő, Vakok Egyesületei biztosítanak tanulási terepet.
A felnőttkori tanulás intézményesített rendszere, a felsőoktatás. Az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar alkalmazza az Együtt oktatunk, együtt kutatunk irányelvet. Ebben az együtt megközelítésben, egészséges oktatók és kutatók partnerként együtt dolgoznak látássérültekkel, akik különböző szakokon vesznek részt képzésekben.
A témáról bővebben olvashat az érdeklődő: Az együtt oktatunk és kutatunk című könyvben, melynek szerzői Katona Vanda, Cserti-Szauer Csilla és Sándor Anikó.
Olvassa el a látássérültek oktatásáról szóló témahét további cikkeit!
Nyitókép: Adobe Stock 600179888
Megjegyzés
Tanulás másokért
Az alábbi anyagot olvasva az a gondolatom támad, hogy vajon a nem látássérült tagjai a társadalomnak, hogyan és mikor sajátítják el azokat az ismereteket, amikkor a látássérült (vagy más fogyatékossággal élő) társaik tanulását, munkáját, vagy a mindennapi életét segíteni tudják.
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
Módszerek a mindennapokban
Az itt olvasott egyedi módszerek mellett érdemes lenne külön hangsúly fektetni a pedagógusképzések és továbbképzések, valamint az andragógusok fejlesztése során a cikkben említett speciális módszerek mellett megvalósítható segítő eszközökkel támogatott megoldásokra, amik a látássérültség mértékétől függően talán még szélesebb körben elterjeszthető módszertani segédletet nyújthatnának a tanulási folyamatban, ami így bővítené a látássérültek tanulási lehetőségeit a specializált intézményeken túl is.