Tanulni tudunk tapasztalatainkból, mások életéből, próbálkozásainkból vagy csak egyszerűen abból hogy érzékeljük a világot. Azonban az életünk kiteljesítéséhez szükséges tudás összességét nem tudjuk ilyen kötetlen formában megszerezni. Ez vezeti el az embert a szervezett formában megszerezhető tudás színteréhez, a felnőttképzéshez.

A felnőttkori képzés tekintetében is fontosak a következő kérdések:

• miért kell megtennem
• miért jó nekem, ha megteszem
• alkalmas vagyok-e arra, hogy megtegyem

Közel két évtizede foglalkozom felnőttképzéssel, ezen belül szakképzéssel mint szakember és sok időt töltöttem felnőttképzési helyzetekben. A felnőtt ember számára különösen fontos a képzésben eltöltött idő értelemmel bíró jellege. De mi adhat értelmet a képzésnek, mi az amiért megfogalmazódhat, hogy „akarom”? Ez a tanulási motiváció!

Szociális gondozó-ápolókat és demencia gondozókat oktatok közel 20 éve. 2020 óta kifejezetten online tanítok, Zoom-os képzésben, amely formát sok kritika éri napjainkban. Az én tapasztalatom szerint ennek igenis van létjogosultsága, hiszen az ország minden részéből vannak a képzési csoportokban, mert az online képzés helyettesíti az utazgatást, az utazási kötöttségeket és így mindenki számára elérhető a képzés, még azoknak is, akiknek a lakóhelye szerinti városban, megyében nincs képzési lehetőség.

This work Freepik is licensed under All rights reserved

Az online órákra ugyanúgy készülök, mintha kontakt órák lennének és a lebonyolítása is hasonló. Igazi, interaktív órákat tartok, a Zoom-on jelenlévő hallgatók bekapcsolódnak az elméleti órákba.

Fontosnak tartom minden új, induló csoportnál, hogy az első órákban az önismerettel foglalkozzunk.

Az önismeret gyakran emlegetett szó, a pontos jelentésén viszonylag kevesebben gondolkodnak. Az önismeret fogalma tág halmaz, és több szinten valósul meg, tisztázása azonban fontos ahhoz, hogy a gondjainkra bízott idősekkel, demensekkel foglalkozni tudjunk.

Az első elméleti órákon ezt a kérdést boncolgatjuk, ki vagyok én, mi jogosít fel arra hogy idősekkel, demensekkel foglalkozzak? Mi a motiváció, mi az, ami segít abban, hogy megértsem a saját motivációmat? Ezek mind részei annak a folyamatos önmonitorozásnak, amelyet az önismeret céljából végzünk.

Hosszú tapasztalatom arra ösztönzött, hogy az elméleti oktatásba olyan gyakorlati elemeket hozzak be, amelyeket a szokásos kötelező szakmai gyakorlaton nem sajátítanak el a hallgatók a gyakorló intézményekben. Ezek kreatív és fejlesztő foglalkozások. A gyakorló intézményekben a hallgatók a gondozás-ápolás fizikai és egészségügyi vonatkozásaiban szereznek gyakorlatot, de csak a demensekkel, Alzheimer-kóros betegekkel való foglalkozást nem.

Ennek megfelelően összeállítottam egy foglalkoztatással kapcsolatos gyakorlati blokkot, amelyet az elméleti órák keretében tanulunk meg a hallgatók.

Foglalkoztatás gyakorlati blokk az elméleti órák keretében

A foglalkoztatás mindaz a célszerű és hasznos, rendszeres fizikai, szellemi és szórakoztató tevékenység, amely által életük tartalommal tölthető meg, melynek segítségével képességeik, hajlamaik felhasználásával fenntartható és feléleszthető bennük az önbecsülés, a hasznosság és az emberek társadalmába való tartozás érzése.

A foglalkoztatás célja: 

• a demencia fokozódásának késleltetése,
• hasznos időtöltés biztosítása,
• feleslegesség érzésének leküzdése,
• öregség, betegség tudat érzésének leküzdése.

Terápiás és készségfejlesztő foglalkozások, érzékenyítés

A terápiás foglalkozások célja a megmaradt képességek fejlesztése, szinten tartása. A foglalkoztatásnak ezt a formáját is szabottan, az igénybe vevő demens életkorának, fizikai állapotának megfelelően kell szervezni.

Zeneterápia: Receptív zenehallgatás: előzetesen megbeszélt zene (jelen esetben Vivaldi Négy évszak ) hallgatása. A zenehallgatás után közösen megbeszéljük az érzéseinket, mit adott a zene, mi volt a zeneszerző célja. Az érzékenyítés lényege: a zene gyógyító erejének alkalmazásával elősegíteni a demenseknél a jó közérzetet, a nyugalmat, a harmóniát.

Ülőtorna: Előre kidolgozott mozgásforma alapján mindig ugyanazokkal az elemekkel tartom az online foglalkozást. Ilyenkor a képernyőn csak én látszom. A tornát mindig légzőgyakorlattal kezdjük és a gerinckímélő időskori ülőtorna mozdulataival folytatjuk. A torna befejezéseképpen egy 10 perces relaxáció következik.

Demencia szimulációs játék: A demencia-szimulációs érzékenyítő játék során gyakorlati és elméleti elemek váltakozásával segítek a hallgatóknak abban, hogy átélhessék, saját bőrükön tapasztalva érezzék azt, amit egy demenciával élő ember érez a nap 24 órájában. A játék tapasztalatainak kielemzése, fizikai és pszichés okok, a problémák és az ideális gondozói válaszlépések azonosítása segíti a hallgatókat abban, hogy egy hosszútávú szemléletváltást sajátítsanak el a gondozási gyakorlatban, hogy demencia-tudatos legyen a gondolkodásuk és a gyakorlati segítségnyújtás.

A memóriatréning és kommunikációra épülő készségfejlesztő feladatok érzékenyítő foglalkozás: A hallgatókkal a következő feladatokat „játsszuk” el: játék a betűkkel, szólánc, szavak hallás utáni ismétlése, igaz vagy hamis állitások, kakukktojás, szinonimák.

Online képzés esetén a fantáziát is előhívjuk segítségül. A képzelettel egy rosszul megvilágított helyiségben vagyunk. Becsukott szemmel kell tájékozódni a helyiségben, és a képzelet útján kell megérezni, hogy egy demens ember mit érezhet, amikor nem tud hazamenni, eltéved.

A szimuláció után egy 10 perces kiértékelés következik az érzelmekről, érzésekről.

Kognitív fejlesztő foglalkozások

Tematikus verbális kiscsoport terápiás érzékenyítés célja a mentális leépülés lassítása, az orientáció, memória, koncentráció javítása.

A hallgatókkal először a realitás-orientációs tréninget gyakoroltuk, a valóságérzék és a tájékozódási képesség megtartására. Fontos a dátumok, évszakok, hónapok, napok gyakoroltatása, a személyre vonatkozó adatok, az emlékekre épülő feladatok. Ennek megfelelően a hallgatók meséltek a gyermekkorukról, felidézték az iskolás éveket, a munkahelyet. Ez az érzékenyítés pontos mása, amit gondozóként majd a demens gondozottakkal végeznie kell.

Az érzékenyítés alapja: a hallgatók sajátítsák el, hogy minél több lehetőséget tudjanak biztosítani a demens ellátottaknak a foglalkozásokon. A hallgatók feladata lesz, hogy a helyi sajátosságok nyújtotta területen megvalósítsák a napi komplex foglalkozást.

A tapasztalat az, hogy nincs olyan kognitív képességeit megőrzött ellátott, aki az előző nap élményére emlékezve, ne kérdezné meg, hogy hol van és mi történt vele.

Az érzékenyítő gyakorlati órákon megbeszéljük, hogy kicsoda az ember? Megbeszéljük az elrejtettségi szükségletet (kötődés), az erkölcsi orientáció szükségletét, a identitásszükségletet és az értelmes emberi életet. Tisztázzuk, hogy a gondoskodás nem szociális tevékenység, hanem személyes odafordulás a rászorulóhoz.

A fenti jó gyakorlatok kiegészítik az általam tartott elméleti órákat. A hallgatók számára tartott elméleti órák mellett ezeknek az ismereteknek az átadási metodikája is rendkívül fontos. Ezek a gyakorlatok, érzékenyítések hozzájárulnak ahhoz, hogy az elméleti anyagban megfogalmazott interprofesszionális demens ellátás, a segítő kapcsolat folyamata, a szakember szakmai identitása realizálódjon a demens gondozás team-munkájában.

Radányi Lászlóné szociális munkás, szakoktató

Feledhetetlen Alapítvány Memóriakövete