Szerző: Dr. Radnóti István

Öregkor és tanulás viszonya

Egy hazai vizsgálat (Györgyi, 2003) szerint a felnőttkori tanulás egyik legfőbb akadálya az életkor. Az 55 év felettiek döntő többsége, 88%-a már nem tudta elképzelni, hogy képzésben vesz részt. Ennek hátterében részben az az ok állt, hogy ők már mindenféle munkaerőpiaci lehetőséget távol éreztek maguktól, de még inkább az, hogy a koruk miatt alkalmatlannak érezték magukat arra, hogy újra iskolapadba üljenek.

Vajon mennyi igazság van abban, hogy bizonyos kor felett felesleges erőltetni a tanulást, mert idős korban az ember már nem elég fogékony az új ismeretek, készségek iránt? Lehet, hogy az élethosszig tartó tanulás egy túlzó kifejezés, mert utolsó évtizedeink már nem is egyeztethetők össze a tanulási tevékenységgel?
A fenti kérdések sarkosan fogalmaznak, és természetesen ebben a formában a válasz rájuk egyértelműen a nem. Annak viszont érdemes utánamenni, hogy vannak-e a tanulásnak életkori sajátosságai. Ez a témakör meglehetősen tág, egyetlen bejegyzésnek a kereteit bőven túlfeszíti, ezért jelenleg a tanuláshoz szükséges egyik alapvető kognitív, szellemi képességet, a memóriát tesszük a fókuszunkba.

Az emlékezet

Az emlékezet nem csak a minket ért ingerek, információk elraktározását teszi lehetővé számunkra, hanem az idő folyamatosságának megélését, énünk megszervezését, identitásunk megerősítését (Csépe, Győri, Ragó, 2007). A pszichológia többféle emlékezeti működést különböztet meg egymástól, sőt, az emlékezeti csoportosításoknak is több lehetősége van. Kiindulhatunk abból, hogy milyen időtávban jegyzünk meg valamit (rövid- és hosszútávó memória), hogy szükség volt-e tudatos erőfeszítésre az emléknyom kialakításhoz vagy sem (explicit és implicit memória), hogy cselekvések és készségek vagy tudás és konkrét információk elraktározásáról van-e szó (procedurális és deklaratív memória), valamint, hogy ha a tudásra való emlékezést vizsgáljuk, tények és adatok vagy események memorizálása zajlik-e (szemantikus és epizodikus memória) (Csépe, Győri, Ragó, 2007).

Az emlékezeti működés folyamata azonban mindig egységes. Először befogadjuk és az idegrendszer számára átalakítjuk az információt – kódolás szakasza. Ezt követi maga a tárolás. Végül, amikor a hétköznapi életben felhasználjuk a kódolt és elraktározott tudást, akkor jutunk az előhívás szakaszához (Csépe, Győri, Ragó, 2007).

Hibák az emlékezeti működésben

Mindenkivel előfordult már, hogy hirtelen nem jutott eszébe egy híres ember neve, vagy egy telefonszám, esetleg bevásárlás közben, hogy még otthon mire gondolt, mit kellene feltétlenül megvásárolni. Van, hogy kimegy a fejünkből egy neves évforduló, vagy nem emlékszünk tisztán, hány évesen jártunk először életünkben külföldön.

Az emlékezeti folyamat bonyolult és összetett, több ponton is hiba csúszhat a működésébe, ezért természetes jelenség, ha olykor nem úgy emlékezünk a dolgokra, mint szeretnénk. A ritkán felemlegetett emlékek elhalványulnak, megzavarhat minket, ha teljesen más környezetben és állapotban kell előhívnunk valamit, mint amiben kódoltuk, vagy egy, a keresetthez nagyon hasonló emléknyom félrevisz minket. Ezek mindenkivel, minden életkorban előfordulhatnak.
Ha azonban a felejtés túl sokszor, már a hétköznapi életvitelt zavaró módon fordul elő, vagy az információk egy jelentős, akár jól körülhatárolható részét érintik, memóriazavarról beszélünk. Az amnéziának sok, különböző előfordulása létezik, és az okok is többfélék lehetnek, jelentős részben azonban az idegrendszer emlékezésért felelős részének betegségéről, károsodásáról van szó. Olykor előfordul, hogy fizikai kár, kimutatható betegség ellenére is emlékezetkiesés történik, ennek lelki okok, például egy trauma elszenvedése állhatnak a hátterében.

Az emlékezet zavarai közül, ami leginkább kapcsolatban áll az életkorral, az a demenciával együtt előforduló memória problémák. A demencia egy átfogó tünetegyüttes, melynek hátterében az agy általános hanyatlása áll, s melynek kockázata az életkorral együtt nő (Kovács, 2020). Önmagában az egyre öregedő társadalmunk miatt, de egyéb okok miatt is nő a gyakorisága, így a demenciában szenvedők ellátása sajnos egyre nagyobb kihívást jelent, amit például az Európai Unió által is támogatott szakembereknek és laikusoknak egyaránt szóló tájékoztató, támogató programokkal igyekeznek enyhíteni (Katonáné, 2020). 50-60%-ban az Alzheimer-kór következménye, emellett együtt járója lehet más betegségeknek is (pl. vírusos agyvelőgyulladás), vagy egy általános rossz egészségügyi állapotnak (magas vérnyomás, dohányzás, cukor problémák, stb.) (Kovács, 2020).

Memória időskorban

De szerencsére azért sok, idős kort megélt ember van, akinek sem amnéziája, sem demenciája nincs. Az ő esetükben is igaz az emlékezet hanyatlása?

Laikusként sokszor tekintünk úgy az idősebb emberekre, mint akik merevek, nehezen változnak, nehezen sajátítanak el új dolgokat, nem is nyitottak, s mindezek mögött részben a rosszabbodó emlékezetet sejtjük. De mit mondanak a vizsgálatok?

Tény, hogy az idősek kb. 40%-ának vannak kisebb memóriaproblémáik (bár kinek nincsenek?), és 15%-ukat ez komolyabban zavarja is (Szarvas, 2013). Amikor időseket fiatalokkal vetnek össze kognitív képességeket (elsősorban munkamemóriát) vizsgáló laboratóriumi helyzetben, a fiatalok szignifikánsan jobban teljesítenek, akár verbális, akár képi információ megjegyzése a feladat (Szarvas, 2013).

Az idősödés elkerülhetetlen velejárója a testünk hanyatlása; sejtjeink lassabban regenerálódnak, újulnak meg, és ez igaz az idegsejtjeinkre is. Neuronjaink egyre kevésbé hatékony működése pedig szellemi képességeink, többek között az emlékezetünk romlását eredményezik.

Nyugodjunk bele tehát az elkerülhetetlenbe és ne erőltessük mégse annyira ezt az élethosszig tartó tanulást?

Tanulás időskorban

Téved, aki a fent közölt tényekből az időskori tanulás teljes elutasítására jut. Az öregkorban történő tanulásnak igen sok haszna lehet. Egyfelől a különböző képességek aktív, rendszeres használata késlelteti azok hanyatlását – ahogyan izmaink is később lanyhulnak el, ha tornáztatjuk őket. Egy számítógépes tanfolyamon való részvétel például fokozta a résztvevő idősek reakció idejét (Szarvas, 2013). Strukturált foglalkozások (pl. játékos feladatok: különbségkeresés képeken, vagy történetismétlés) segítségével még a demenciában szenvedők állapotromlását is lehet késleltetni (Kosztáné, Pék, 2021). De egy tanfolyam elvégzése nemcsak a kognitív képességeket tartja fitten, hanem sok egyéb, következményes haszna is van. A képzés elvégzésével a részt vevők önbizalma is jelentősen nő, közösségi élményeket szereznek, javul az általános közérzetük és a társadalom hasznos tagjának érezhetik magukat (Szarvas, 2013).

Emellett érdemes a tanítási / tanulási módszereket is az idősekhez illeszteni, illetve számukra ismeretlen, de hatékony technikákat megmutatni nekik. A különböző mnemotechnikákkal (pl. helyek módszere vagy kategorizáció, asszociáció), melyek kiegészíthetik, vagy helyettesíthetik is a megszokott ismétléses módszert, jóval sikeresebben jegyezhetnek meg új ismereteket az idősek is (Várkonyi, 2010).

Felhasznált irodalom:

Csépe, V., Győri, M. és Ragó, A. (2007). Általános pszichológia 2. Tanulás–emlékezés–tudás. Osiris Kiadó, Budapest.
Györgyi Zoltán (2003). Tanulás felnőttkorban. Oktatáskutató Intézet. http://www.edu-online.eu/hu/kutatas_kozben.php Letöltés dátuma: 2023. január 9.

Katonáné Jordák Ildikó (2020). S.O.S. Demencia. Együttműködés az Alzheimer és a Demencia ellen. Tananyag. Felkészülés az aktív időskorra című Erasmus+ program. Budapest, XV. kerület. https://alsomocsolad.hu/?oldal=384&menu=511 Letöltés dátuma: 2023. január 10.

Kosztáné Hadházi Tünde, Pék György (2021). Demenciával élők életminőségének javítása demenciabarát szemléletű foglalkozásokkal. Esély, 32/1. 20-36. https://esely.org/kiadvanyok/2021_1/esely_2021-1_20-36_kosztane.pdf Letöltés dátuma: 2023. január 10.

Kovács Tibor (2020). Interprofesszionális együttműködési lehetőségek az egészségügyben: a dementia diagnózisa és kezelése. https://demencia.hu/wp-content/uploads/2020/03/kovacs_tibor.pdf Letöltés dátuma: 2023. január 9.
Szarvas Anita (2013). Az időskori memória és az informatika tanulása – kitekintés. Andragógia és művelődéstörténet, 1. évf. 2. szám, 70-78. http://epa.niif.hu/03000/03012/00002/pdf/EPA03012_andragogia_2013_2_070… Letöltés dátuma: 2023. január 9.

Várkonyi Erika (2010). A memóriatréning hosszú távú hatásai időskorban: Egy longitudinális vizsgálat. Cikk ismertetés.
http://www.varkonyierika.hu/doc/download/A_memoriatrening_hatasa.pdf Letöltés dátuma: január 9.