Ipar 4.0 hatása az oktatásra

„Az emberiség a következő 20 évben annyit fejlődik majd, mint az előző 300 évben.” - Gerd Leonhard

A technológiai és társadalmi változásoknak, valamint a globalizálódó, információs világnak köszönhetően soha nem látott gyorsasággal alakul át a környezetünk, amelynek hatása természetesen a munka világában is érezhető. Új területek alakulnak ki

Ezt a gyökeres változást akár egy autószerelő vagy egy pedagógus is érzékelheti a munkája során. Az internet hatására újonnan megjelenő magatartásformák jelentek meg, ami által olyan szakmák alakultak ki, mint például a „vloggerkedés”, ami elsősorban a millenniumi nemzedék számára lett rendkívül népszerű. Napjainkban olyan technológiákat tekintünk hétköznapjaink szerves részeként, amit az évezred elején még nem is gondoltak volna, hogy lehetséges. Mára külön iparágak épültek az automatizáció és a virtuális valóság különböző területeire. Húsz évvel ezelőtt el sem tudtuk volna képzelni, hogy mivel foglalkozik egy social media manager. Naponta új munkakörök jönnek létre, amelyek napjainkban a legjobban fizetett szakmák részévé váltak, alig pár év leforgása alatt.

Az oktatás megújítására még talán soha nem volt ilyen nagy szükség, mint napjainkban

Az iparban, a gazdaságban tapasztalható változások komoly kihívások elé állítják a pályakezdő fiatalokat is, hogy mely szakképzések felé induljanak el. A 2018 szeptemberében induló felsőoktatási képzések közül idén is az egyik legnépszerűbb az informatika volt. A tavalyi évhez képest 10%-kal növekedett a mérnöki pályára jelentkezők száma. A pályaválasztás előtt álló fiatalok szerint az informatikai tudás a közeljövőben is nagy jelentőséggel fog bírni és ennek a tudásnak az ismerete értékes lesz. Azonban olyan problémák állnak fent az informatikai és más mérnöki képzéseken, hogy az első évben tanult egyetemi tananyag az utolsó évben már elavultnak tekinthető. Nehéz a pedagógusok és az intézmények helyzete, hiszen egy valójában ma még nem létező szakmák kihívásira kellene felkészíteni a fiatalokat, miközben ők is most tanulják ezt az új, automatizálódó világot. A jelenlegi oktatási rendszernek arra kell felkészülnie, hogy mire a mai legfiatalabb generáció kikerül az iskolapadból, az egykor megszerzett tudás piacképes legyen ebben a gyorsan változó digitális világban. Az idősebbeket pedig segíteni kellene a hátrányok leküzdésében, hiszen sokkal könnyebb a dolga azoknak a fiataloknak, akik ebbe a digitális világba születtek bele. Új tudás-területek jelennek meg, ennek hatására folyamatosan visszakényszerülünk az „iskolapadba”. Így egyre nagyobb a szerepe az egész életen át tartó tanulásnak.

A kulcsszó a rugalmasság, a változásokra való gyors reagálás képessége lesz. Arra kell felkészíteni a diákokat, hogy eddig ismeretlen problémákat is könnyedén megoldjanak. A digitális alaptudás megszerzésére még nagyobb hangsúlyt kell fektetni a jövőben, ugyanis az informatikai területeken könnyebben lehet majd munkát találni. A robotizáció, digitalizáció terjedése számos új szakma és új képesség elsajátítását hozza magával. Az oktatási rendszer megújítása képes lenne versenyképes tudást adni a jövőre nézve. Magyarországon már sok változás történt az oktatás javítására: a kormány az informatikai és mérnöki képzéseket egyre jobban támogatni kezdte, továbbá kiemelt szerepet fordított az Irinyi-tervre, az Ipar 4.0 iparfejlesztési politikára. Azonban az Egyesült Államokban már az informatikai programozás, mint alapkészség, az oktatás alapkövetelményeként való elsajátításán „kísérleteznek” a diákokon.

A holnap munkahelyét a ma történései alakítják.

További problémákat fog okozni, hogy a technológiai fejlődés bizonyos munkaköröket feleslegessé fog tenni, a humanoid robotok és mesterséges intelligencia teljes egészében felválthatja a gyárakban dolgozó szakmunkásokat. De nem csak a szakmunka, hanem minden monoton irodai feladatkör is helyettesíthető, mint például a bérszámfejtők munkája is pótolható digitális bérszámfejtő szoftverekkel. De a változások nem csak veszélyeket, hanem lehetőségeket is hoznak magukkal. A World Economic Forum tanulmánya szerint „5 millió munkahely szűnhet meg 2020-ig a világban — igaz, 2,1 millió új munkahely teremtődik is. ” Ha visszatekintünk a történelemben, az eddigi ipari forradalmak során mindig több munkahely jött létre, mint amennyi megszűnt. A jövő munkahelyével kapcsolatban számos vízió látott már napvilágot, annyi bizonyos, hogy a holnap munkahelyét a ma történései alakítják, és nem lehet előre látni, hogy mi lesz a vége…

A vállalatok kénytelenek képzési programokkal reagálni erre a helyzetre.

Napjainkban nagyjából 5400 robot dolgozik Magyarországon, a Nemzetközi Robotikai Szövetség (IFR, International Federation of Robotics) 2016-os becslése szerint. Ennek egy jelentős része az autóipart fedi le, ahol közel 170 ezer ember dolgozik. A Mercedes-Benz kecskeméti gyárában és az Audiban a karosszériagyártás, a Suzuki gyárában a ponthegesztéstől kezdve a szélvédőüveg tömítőanyagának felviteléig robot technikát alkalmaznak. Továbbá a gyáron belüli anyagmozgatások is önjáró robotokra van bízva. Hazánkban a robotika térnyerését a szakképzett munkaerőhiány indokolta, akik iránt az utóbbi években jelentősen megnövekedett a kereslet. A vállalatok nagy része külföldi munkavállalókat alkalmaz a munkaerőhiány pótlására. A magyar munkaerőnek főként a szomszédos országok jelentenek vonzóbb lehetőséget a bérkülönbségek miatt. Továbbá itt is fő probléma, hogy az egyetemi képzéseken a fiatalokat nem készítik fel rendesen a munkaerőpiacra. Így a vállalatok kénytelenek képzési programokkal reagálni erre a helyzetre, hogy kiegészítsék az alkalmazottjaik tudását az eredményesség érdekében. Ugyanis az árbevétel növekedési mutatók mozgatórugójában főként a képzett munkaerő áll.

Ehhez kínál segítséget nyújtani a Tequa Akadémia is, amely több száz vállalkozást segítette már a folyamatainak fejlesztésében és a sikeres piacon maradásában. A kihelyezett tréningek lehetőséget biztosítanak, hogy a meglévő tematikákat a vállalat igényeire szabják, innovatív módszereket alkalmazva a hatékony és minőségi munkavégzés érdekében.

Palcsok Dalma Vanessa, Tequa International Kft.