A karantén alatt – miközben sétáltam - regeteg embert láttam sétálgatni, kóborolni a szabadban, olyan helyeken is, ahol eddig a madár sem járt. Normál helyzetben is jó lenne többet gyalogolni, hiszen sok haszonnal jár az agyunk számára is.

Mi köze a sétának a gondolkodáshoz, tanuláshoz?

A tanulásban, a gondolkodásban nagy segítség a séta, a mozgás, ahogy ez kiderül a Miért segít a sétálás gondolkodni? című cikkből is.
Persze ez egy köztudott tény, hiszen az értelmező szótárban is olvashatjuk, hogy „Kiszellőzteti a fejét, az agyát: friss levegőre megy, hogy feje, agya pihentebb, tisztább legyen.”
Azonban kísérletekkel is igazolták, hogy séta közben és után az embernek „frissebb az agya”, jobb a memóriája, jobban tud figyelni. A szív a mozgás által gyorsabban ver, ezáltal több vér és oxigén jut az agyba is. A mozgásmódunk és a gondolataink együtt változnak. A gyors zene gyorsabb futásra motivál, a hangos és gyors zene vezetés közben a gázpedál erősebb nyomására sarkall. Azonban a saját tempónkban sétálás természetes visszajelzése a mentális állapotunknak. Nem úgy, mint a biciklizés, vagy bármely más, gyorsabb közlekedési eszköz.
Amikor ténfergünk, sétálunk, a lábunk természetesen rezeg, ingadozik a hangulatunkkal, a belső beszédünk ritmusával, ütemével. Ugyanakkor a gondolatainkat is változtatjuk a séta gyorsításával vagy lassításával. Mivel nem kell sok tudatos erőfeszítést tenni a gyaloglás során, a figyelmünk bóklászhat. Ez az a mentális állapot, amikor új ötleteink keletkeznek, vagy hirtelen megértünk egy problémát.
Az egyik kísérletben metafórákat kellett alkotniuk a résztvevőknek. Ez a művelet a sétálók 95%-ának sikerült, míg az egy helyben ülők közül csak 50%-nak. Egy másik kísérletben hétköznapi tárgyak (pl. gomb) nem tipikus használatán kellett ötletelni. A sétálók néggyel-hattal több új alkalmazást találtak az eszközhöz, mint az ülők.

Séta közben nehéz koncentrálni

Mikor nem működik a sétálva gondolkodás? Amikor valamilyen kérdésre egyetlen helyes válasz elfogadható, a sétálás hátránynak bizonyult, nem segített a koncentrálásban. Viszont egy rövid séta után jobban fog menni az összpontosítás, sőt közben valami régóta foglalkoztató probléma megoldására is váratlanul rádöbbenhetünk.

Az eredeti cikk olvasása után elképzeltem, hogy milyen jótékony hatása lehet annak, ha a tanulásunk helyszínére is a magunk tempójában sétálva megyünk, majd onnan gyalog távozunk, miközben a fejünkben az elhangzott ismeretek cikáznak.