Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint a világszerte előállított összes élelmiszer mintegy harmada veszendőbe megy (az előállítás során), vagy a hulladékba kerül (a kiskereskedelmi értékesítés és a fogyasztás során). A Boston Consulting Group 2018-ban kiadott jelentésében az az aggasztó adat szerepel, hogy az évente termelt élelmiszer-hulladék 2030-ra harmadával növekszik, és ekkor már 2,1 milliárd tonna élelmiszer megy majd veszendőbe vagy ennyi élelmiszert fognak kidobni. Ez legalább másodpercenként 66 tonna ehető étel pazarlásának felel meg.

Akkor pontosan ki is felelős ezért a pazarlásért? Az egész ellátási lánc – a rossz környezeti és éghajlati körülményektől kezdve a nem megfelelő élelmiszer-tárolásig és a rossz étkezési szokásokig. Ha az ellátási lánc bármely szakaszában élelmiszert dobnak ki, az azon energiaforrások és vízkészletek pazarlásához vezet, amelyeket az előállításukhoz, a betakarításukhoz és a piacra juttatásukhoz használtak volna. Ez a gyakorlat nyilvánvalóan pusztító hatással van a globális gazdaságra, a társadalomra és a környezetre.

Egy a TIME magazin 2019. novemberi számában közzétett cikk szerint az élelmiszer-pazarlás döbbenetes gazdaság hatással jár:

„Az elpazarolt élelmiszer gazdaságainkra gyakorolt negatív pénzügyi hatása közel 1 billió dollár. Más perspektívából nézve ezt a pénzügyi veszteséget: Ahhoz, hogy tiszta vizet és higiéniai lehetőségeket biztosítsunk az egész világnak egy évre, csak 150 milliárd dollárra van szükségünk.”

Tehát az élelmiszer-pazarlás megakadályozása – akár csak a jelenlegi arányok egy százalékának megfelelő mértékben – „új” tőkét teremthet a szegénység csökkentését célzó kezdeményezések támogatásához szerte a világon. Ez köti össze az élelmiszer-pazarlás gazdasági hatását a társadalmi hatásával. Amint azt a FAO már bizonyította, a gazdag államok élelmiszer-pazarlása közel akkora, mint Afrika szubszaharai régiójának teljes nettó élelmiszer-termelése. Ebből következően az élelmiszer-ellátási lánc jobb irányításával szó szerint etetni tudnánk a világot.

Ráadásul – környezetvédelmi szempontból – érdemes megjegyeznünk azt is, hogy az élelmiszer-pazarlás szénlábnyoma olyan óriási, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásához kb. 8 százalékkal járul hozzá. Kontextusba helyezve ezt, az „élelmiszerhulladék-ipar” tehát annyi üvegházhatású gázt bocsát ki, mint a ruházati ipar – a légitársaságok által kibocsátott mennyiség több mint háromszorosát.

Az élelmiszer-pazarlás jelentette kihívás kezelése érdekében a Máltai Üzletfejlesztési Hivatal (Malta Business Bureau, MBB) és a HSBC Malta Foundation által támogatott máltai CSR Intézet 2019 végén elindította a félnapos élelmiszerhulladék-csökkentési képzésekből és figyelemfelkeltő foglalkozásokból álló sorozatát. A kifejezetten a vállalkozások és alkalmazottaik számára kialakított foglalkozásokon tavaly több mint 150 embert képeztek ki sikeresen egy körülbelül két hónapos időszakban.

Egy tipikus foglalkozáson a résztvevők elsősorban tágabb nézőpontból kapnak bevezetést az élelmiszer-pazarlás kérdésébe – megtudhatják, hogyan hat ez a különböző területekre, ideértve a környezetünket, a gazdaságot és a szociális szférát. Az élelmiszer-pazarlás területén dolgozó szakemberek ezután gyakorlati tippekkel és technikákkal látják el a résztvevőket azzal kapcsolatban, hogyan lehet hatékonyan csökkenteni az élelmiszer-pazarlást. A tárgyalt témák magukban foglalják a fenntartható étkezési szokásokat, a tengeri ételek fenntartható fogyasztását, a szerves hulladékok megfelelő elkülönítését, valamint a maradékokból történő élelmiszer-termelést.

Az élelmiszer-pazarlással kapcsolatos szemináriumok következő sorozatára 2020. február 6. és május 7. között kerül sor. Az ilyen szeminárium(ok)on való részvétel iránt érdeklődő magánszemélyeknek vagy vállalkozásoknak javasoljuk, hogy vegyék fel a kapcsolatot Glenn Bugejával, a HSBC vállalati fenntarthatósági igazgatójával a glenn.bugeja@hsbc.com email-címen.

A Business Against Food Waste kampánnyal kapcsolatos további információkért az MBB projektmenedzserével, Gabriel Cassarral is felvehetik a kapcsolatot a gcassar@mbb.org.mt email-címen, vagy a www.mbb.org.mt/business-against-food-waste/ hivatkozásra kattintva.

A Business Against Food Waste kampányt a Máltai Üzletfejlesztési Hivatal irányítja az Idegenforgalmi Tanulmányok Intézetével (Institute of Tourism Studies) és a HSBC Malta CSR Intézetével együttműködve. A kampányt a Wasteserv Malta, a Máltai Idegenforgalmi Hivatal és az Idegenforgalmi Minisztérium támogatja.