Az új kommunikációs technológiák használatával egyre nyitottabbá váló művelődési tér, a formális, nem formális és informális tanulás eddig ismeretlen formáinak kialakulása mára új megvilágításban helyezi az oktatás-képzés speciális területének számító idősoktatást is. A növekvő számú információ eredményes feldolgozása és az erre épülő közösségi, társadalmi aktivitás megőrzése egyre komolyabb igényként jelenik meg a televíziót néző, számítógépet használó idősek körében, akik ezáltal keresik a korszerű tudást kínáló, a növekvő mennyiségű információ eredményes feldolgozását valódi közösségi keretek között segítő képzési formákat.

Az elmagányosodás által amúgy is veszélyeztetett idős emberek többsége ma még nehezen találja meg a helyét az ismeretszerzés új technológiáihoz kötődő virtuális közösségekben, esetükben továbbra is inkább a személyközi viszonyokra épülő, hagyományos közösségi formák jelentik a kapcsolatépítés fő színtereit. A mindennapi tanulás valódi közösségeket konstruáló jellege ezért bír különös fontossággal a számukra, és ezért lehetnek hatékonyak ma is azok az idősoktatási programok, amelyek a tudásgyarapítás folyamatát a közösséghez való tartozás élményével kapcsolják össze.

A tanulás során valós közösségek tagjaivá váló idősek motiváltabbak az ismeretelsajátításra, nyitottabbak az új információkra, aktívabban kapcsolódnak be a tanulási folyamatba. Ezek a közösségi kötődések ösztönözhetik őket a szellemi frissességük megőrzését szolgáló, az intellektuális fejlődésüket segítő, az önrendelkezés képességét erősítő képzéseken, tanfolyamokon való részvételre. Emellett elengedhetetlen feltételei az eredményes tanulásnak is. Idősebb korban ugyanis az új ismereteknek a meglévő tapasztalatokkal történő összevetése időigényesebb és esetenként erős érzelmi hatásokkal kísért folyamat, ami miatt a résztvevők csak őket támogató közösségek tagjaiként merik kipróbálni új tudásukat. Az idősoktatási programok megtervezésekor ezért kiemelt figyelmet kell fordítani a tanulás keretét adó társas mező kialakítására, az interakciók szabad kezdeményezésére elegendő teret biztosító közösségi viszonyok megteremtésére.

Ezek a megfontolások késztették arra 2017-ben a Bács-Kiskun Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Társulatot, hogy partnereivel, a Pécsi Tudományegyetemmel és a Neumann János Egyetemmel egy komplex idősképzési programot indítson el Kecskeméten. A nagyszabású ismeretterjesztő programsorozat az Emberi Erőforrás Operatív Program keretében nyert pályázati támogatás eredményeként valósul meg 2017 és 2020 között „Hagyomány, tudás, közösség” címmel. Elsődleges célja, hogy a programban részt vevő idősek megőrizzék a társadalmi, gazdasági kérdések iránti fogékonyságukat, aktívan éljék meg közösségi szerepeiket, és megtalálják helyüket a társadalmi felelősségvállalásban. A programsorozat célja továbbá a helyi közösségek megerősítése is a nemzedékek közötti párbeszéd új formáinak megteremtésével. Azaz a tervezett programok mindenekelőtt azt a célt szolgálják, hogy az egymásnak ismereteket átadó generációk valódi közösséget alkossanak, amelyen belül fiatalok és idősek egyaránt megtalálják az aktív társadalmi élet feltételeit.

Ezek között a programok között szerepelnek többek között időseknek szóló tanácsadások, képzések, tréningek, valamint a generációk és kultúrák közötti párbeszéd jegyében rendezett fórumok és csoportos foglalkozások fiatalok és idősek részvételével. A programsorozat része a népszerű idősképzési program, a Kecskeméti Harmadik Kor Egyeteme is, amelynek keretében az érdeklődők az előadásokat követően bővebb információkat is szerezhetnek az őket foglalkoztató témákról, legújabb kutatási eredményekről az előadókkal kialakult folyamatos, interaktív kapcsolat révén. Kérdéseikkel a foglalkozásokat követően is felkereshetik az előadásra felkért szakembereket, ellátogathatnak a szervező egyetemi kar alap- és mesterszakos kurzusaira, illetve betekintést kaphatnak egyetemi kutatási projektekbe .

Emellett a tanuláshoz kedvet kapó nyugdíjasok kommunikációs, konfliktuskezelési és mediációs tanfolyamokon és tréningeken mélyíthetik el ismereteiket, valamint jelentkezhetnek a „Társadalmi felelősségvállalás, önkéntesség és nemzedéki párbeszéd” című előadássorozatra is, amelynek keretében a témakör ismert szakértőinek tolmácsolásában hallgathatnak meg előadásokat arról, hogy a különböző nemzedékek miként találhatják meg helyüket napjainkban a társadalmi felelősségvállalásban. A generációk közötti párbeszédre pedig a „Kecskeméti nemzedékek” című programsorozat kínál egyedülálló lehetőséget, ami a fiatalok és idősek közreműködésével zajló, interaktív foglalkozásai révén az időseket egyúttal a helyi hagyományok megismertetésén alapuló közösségépítés aktív résztvevőivé is teszi.

Prof. Dr. Szécsi Gábor