Resource Details
FORRÁS

A kultúra szerepe az önbizalom erősítésében a munkaerőpiacra való belépéshez és visszatéréshez

Dr.Marilena Vecco & Mrs.Nicole McNeilly (A 2020. november 26-27-i Kulturális és Társadalmi Kohézió szakértőinek tartott workhop eredményei)

 

Önrendelkezés elősegítése kulturális tevékenységekkel

A művészetek révén pótolhatók azok a hiányzó, ugyanakkor nélkülözhetetlen humán készségek, valamint „a személyes fejlődéshez, a társadalmi szerepvállaláshoz és a munkahelyi sikerhez elengedhetetlen intra- és interperszonális készségek”84, amelyek szorosan összefüggnek az eredményes életvitellel és munkába állással. Azt tapasztaljuk, hogy a művészetek által kínált eszközöket gyakran használják a társadalmi kirekesztés okozta kihívások, valamint a munkanélküliséghez vagy alulfoglalkoztatottsághoz hozzájáruló interszekcionális és egyéb tényezők (például mentális és egyéb betegségek, fogyatékosság, etnikai kisebbségi háttér, gazdasági és társadalmi nélkülözés, a karrier gyermeknevelés miatti megszakítása) kezelésére vagy leküzdésére. A megvizsgált bizonyítékokban ugyan akadnak hiányosságok, de a művészetek – a terápiás és foglalkoztathatósági területen elért korábbi eredményekre tekintettel – hatékony és befogadó módon támogathatják az önbizalom és az önrendelkezés erősítését, emellett a foglalkoztathatóság növekedését eredményezhetik.

 

Művészetek és kultúra a tanulásért

A kreativitás nem a kreatív munkakörökben vagy kreatív ágazatokban dolgozók kiváltsága. Az elemzett dokumentumok alapján kifejezett kapcsolatot találtunk a humán készségek, a művészetek és a kultúra, valamint a foglalkoztathatóság között. A beszámolók szerint a művészetek hozzáférhetővé teszik „a tudás olyan formáit, amelyek mára nagyrészt eltűntek a szakképzésből”.85 1999-ben az Egyesült Királyság kreatív és kulturális oktatással foglalkozó nemzeti tanácsadó bizottsága rámutatott arra, hogy a kulturális és kreatív oktatás javításával kell fejleszteni a jövő munkaerejében rejlő emberi tőkét. A múzeumok és a szokványostól eltérő tanulási terek „vonzóvá és hozzáférhetővé tehetik a felnőttképzést”.86 A múzeumok „természetes környezetet biztosíthatnak az oktatási és egész életen át tartó tanulási programokhoz”, gyűjteményük pedig más terekben is érdekesebbé teheti és ösztönözheti a tanulást.

 

Foglalkoztathatóság és önrendelkezés

„A foglalkoztathatóság a karrierrel kapcsolatos ügyekben való önrendelkezésnek tekinthető”, Pruijt és Yerkes (2014)

A munkába állás és a munkába való visszatérés kapcsán mindenképpen szót kell ejteni a foglalkoztathatóságról. Ez a kutatás számos olyan érdekeltet azonosított, akit érintenek a foglalkoztathatósággal kapcsolatos kérdések. A nem formális kreatív tanulási és fejlesztési programok haszonélvezői közül sokan marginalizált fiatalok, valamint a szabadságvesztésüket töltők és más terheltek. Az idős és idősödő emberek is szép számban képviseltetik magukat, noha aránytalanul nagy hangsúlyt kap az egészséges időskor és a kognitív készségek megőrzése az idős munkaerő munkaerőpiacra való visszatéréséhez és munkaerőpiaci boldogulásához szükséges készségekkel szemben92.

A fiatalok különféle projektek keretében kaphatnak segítséget a munkaerőpiacra való belépéshez elengedhetetlen kompetenciák fejlesztéséhez. Jellemzően azok a projektek bizonyulnak sikeresnek, amelyekben kellő figyelmet kap azoknak a humán készségeknek és bizonyos szemléletmódoknak a fejlesztése, amelyek legalább olyan fontosak, sőt, akár fontosabbak is, mint az előtérbe helyezett szakmai kompetenciák.

A tágabb összefüggéseket szemlélve a gazdasági növekedés, a változás és az instabilitás hatással volt a foglalkoztatásra és az alulfoglalkoztatottságra: a következményeként fokozódott a verseny a munkaerőpiacon. A foglalkoztathatóságot és a javítására tett kísérleteket ezért a munkaerőpiaci környezet, a rendelkezésre álló erőforrások és a munkaerőért folyó verseny elemzésével összefüggésben kell tárgyalni93.

Az alábbiakban a foglalkoztathatósághoz és a készségek elsajátításához kapcsolódóan két olyan szempontot vizsgálunk meg, amely a leggyakrabban fordul elő a szakirodalomban és a fiatalokkal kapcsolatos esettanulmányokban.

Az egyik a kreatív ágazatokban való foglalkoztatást lehetővé tevő készségek elsajátítása, a másik pedig a tágabb értelemben vett munkaerőbe való befogadás. Ez a megkülönböztetés Campbell (2019) szerint a „művészeti vagy kreatív ágazatbeli karrier elősegítése” és a „fiatalok bevonásának modellje” közötti különbségnek tekinthető.

 

A jövő kreatív munkavállalóinak kinevelése – kreatív (tárgyi vagy szakmai) készségek megszerzése

Az általános álláshiányon túlmenően az tapasztalható, hogy a kreatív vagy innovatív állásokból is kevés van94. A szakirodalom gyakran említi a kreatív karrierrel összefüggő kihívásokat (verseny, előmeneteli akadályok, bizonytalanság). Ashton (2015) például megjegyzi, hogy a frissdiplomás kreatív szakemberek számára „feszültségekkel teli és bonyolult folyamat a felsőoktatásból a kreatív gazdaságba való átmenet”. Ha a frissdiplomás kreatív szakemberek valóban ezt tapasztalják, akkor a művészetekre és a kultúrára építő foglalkoztathatósági vagy készségfejlesztési programokat végzettek még inkább hátrányos helyzetűnek tekinthetők.

Emellett a kreatív készségek művészeti és kulturális kezdeményezéseken keresztüli elsajátításáról és nem kreatív ágazatokban való alkalmazásáról is szót kell ejteni. A végzettek ugyan kreatív készségekkel büszkélkedhetnek, de valószínűleg (többnyire) más ágazatokban tudnak elhelyezkedni.

 

Bevonás a művészetekkel: átadható (humán) készségek elsajátítása

„Az emberek új készségeket tanulhatnak, és magabiztosabbá válhatnak, ha közösségi művészeti tevékenységben vesznek részt, ezáltal pedig javulhat a foglalkoztathatóságuk”, Jermyn, 2001

Ez az elgondolás „tágabb és gyakran a felzárkóztatáshoz kapcsolódó összefüggésben vizsgálja a bevonást és a személyes fejlődést” 95. A tanulási programok kreatív készségekkel ruházhatják fel a résztvevőket, de kevés esetben merül fel kimenetelként a kreatív ágazatokban való foglalkoztatás. Ugyanakkor óvatosságra kell inteni a kreatív oktatásban átadott készségek átadhatóságával kapcsolatos megkérdőjelezhetetlen feltételezést illetően96.

A művészetek és a kultúra „lehetőséget kínálnak a fiatalok gyakorlati és elméleti tanulásba való bevonására ott, ahol más pedagógiai formák kevésbé eredményesnek bizonyulhatnak”97.

A művészetekre és a kultúrára építő foglalkoztathatósági programokkal megfelelő alkalmazásuk esetén jelentős eredmények érhetők el a tanulás, a készségfejlesztés, valamint a társadalmi és kulturális tőke előállítása terén. A marginalizált fiatalok esetében azonban továbbra is fennállnak a foglalkoztatásukat gátló strukturális akadályok. Az ifjúsági munkanélküliség leküzdése „nemcsak a munkahelyteremtésről szól, hanem különösen a fiatalok rendelkezésére álló állások színvonalának javításáról is”98.

Marginalizált fiatalok kreatív oktatási programokba való bevonásával felkelthető az érdeklődésük a formális művészeti és kulturális ágazat iránt, és megszüntethető az onnan való jelenlegi kirekesztettségük99, ami számos kulturális politika kiemelt célkitűzése.

Témahét

Dr. Marilena Vecco a Dijon-i Burgundy Business School vállalkozástudományi professzora. A Párizsi Egyetemen, Panthéon Sorbonne egyetemen közgazdaságtudományi doktorátust szerzett, a Torinói Egyetemen pedig Intézetek és kreativitás közgazdaságtanból doktorált. 1999 és 2010 között a Nemzetközi Művészetgazdasági Központ (ICARE) kutatási vezetője volt, valamint a Velencei Ca ’Foscari Egyetem kutató ösztöndíjasa és a kulturális gazdaságtan és a művészeti piacok adjunktusa. 2011 és 2016 között a Rotterdami Erasmus Egyetem ESHCC kulturális vállalkozói adjunktusa volt. Kutatásai a kulturális vállalkozói szellemre és menedzsmentre összpontosítanak, különös tekintettel a kulturális örökségre (tárgyi és immateriális) és a művészeti piacokra. Marilena több, mint 17 éves tudományos és szakmai tapasztalattal rendelkezik kutatóként, oktatóként és tanácsadóként. Több köz- és magánszervezetnél kutatott és konzultált, többek között az OECD, a Vállalkozói Központ, a KKV-k és a helyi fejlesztés, a Világbank és az Európai Bizottság részéről. Számos könyv szerzője (nemrégiben megjelent: A partnerségek ereje: Szükség vagy luxus a kulturális és kreatív szektorban? E. Konráddal, Kreatív iparágak és vállalkozói szellem: paradigmák átmeneti szempontból globális szempontból L. Lazzerettivel), könyvek fejezetei és cikkek különböző folyóiratokban.

Resource Details
Cohesion.
Forrástípus
Tanulmányok és jelentések
Login (6)
Címkék

Másik nyelvi verzió iránt érdeklődik?

A dokumentum más nyelveken is elérhető. Kérjük válasszon az alábbiak közül.
Switch Language

Want to add a resource ?

Don't hesitate to do so! Click the link below and start posting a new resource!