European Commission logo
Bejelentkezés Fiók létrehozása
Több szót is választhat vesszővel elválasztva

EPALE - A felnőttkori tanulás elektronikus európai platformja

FORRÁS

A kultúra szerepe az önbizalom erősítésében a munkaerőpiacra való belépéshez és visszatéréshez

Profile picture for user BajkaGy.
Györgyi Bajka

Dr.Marilena Vecco & Mrs.Nicole McNeilly (A 2020. november 26-27-i Kulturális és Társadalmi Kohézió szakértőinek tartott workhop eredményei)

 

Önrendelkezés elősegítése kulturális tevékenységekkel

A művészetek révén pótolhatók azok a hiányzó, ugyanakkor nélkülözhetetlen humán készségek, valamint „a személyes fejlődéshez, a társadalmi szerepvállaláshoz és a munkahelyi sikerhez elengedhetetlen intra- és interperszonális készségek”84, amelyek szorosan összefüggnek az eredményes életvitellel és munkába állással. Azt tapasztaljuk, hogy a művészetek által kínált eszközöket gyakran használják a társadalmi kirekesztés okozta kihívások, valamint a munkanélküliséghez vagy alulfoglalkoztatottsághoz hozzájáruló interszekcionális és egyéb tényezők (például mentális és egyéb betegségek, fogyatékosság, etnikai kisebbségi háttér, gazdasági és társadalmi nélkülözés, a karrier gyermeknevelés miatti megszakítása) kezelésére vagy leküzdésére. A megvizsgált bizonyítékokban ugyan akadnak hiányosságok, de a művészetek – a terápiás és foglalkoztathatósági területen elért korábbi eredményekre tekintettel – hatékony és befogadó módon támogathatják az önbizalom és az önrendelkezés erősítését, emellett a foglalkoztathatóság növekedését eredményezhetik.

 

Művészetek és kultúra a tanulásért

A kreativitás nem a kreatív munkakörökben vagy kreatív ágazatokban dolgozók kiváltsága. Az elemzett dokumentumok alapján kifejezett kapcsolatot találtunk a humán készségek, a művészetek és a kultúra, valamint a foglalkoztathatóság között. A beszámolók szerint a művészetek hozzáférhetővé teszik „a tudás olyan formáit, amelyek mára nagyrészt eltűntek a szakképzésből”.85 1999-ben az Egyesült Királyság kreatív és kulturális oktatással foglalkozó nemzeti tanácsadó bizottsága rámutatott arra, hogy a kulturális és kreatív oktatás javításával kell fejleszteni a jövő munkaerejében rejlő emberi tőkét. A múzeumok és a szokványostól eltérő tanulási terek „vonzóvá és hozzáférhetővé tehetik a felnőttképzést”.86 A múzeumok „természetes környezetet biztosíthatnak az oktatási és egész életen át tartó tanulási programokhoz”, gyűjteményük pedig más terekben is érdekesebbé teheti és ösztönözheti a tanulást.

 

Foglalkoztathatóság és önrendelkezés

„A foglalkoztathatóság a karrierrel kapcsolatos ügyekben való önrendelkezésnek tekinthető”, Pruijt és Yerkes (2014)

A munkába állás és a munkába való visszatérés kapcsán mindenképpen szót kell ejteni a foglalkoztathatóságról. Ez a kutatás számos olyan érdekeltet azonosított, akit érintenek a foglalkoztathatósággal kapcsolatos kérdések. A nem formális kreatív tanulási és fejlesztési programok haszonélvezői közül sokan marginalizált fiatalok, valamint a szabadságvesztésüket töltők és más terheltek. Az idős és idősödő emberek is szép számban képviseltetik magukat, noha aránytalanul nagy hangsúlyt kap az egészséges időskor és a kognitív készségek megőrzése az idős munkaerő munkaerőpiacra való visszatéréséhez és munkaerőpiaci boldogulásához szükséges készségekkel szemben92.

A fiatalok különféle projektek keretében kaphatnak segítséget a munkaerőpiacra való belépéshez elengedhetetlen kompetenciák fejlesztéséhez. Jellemzően azok a projektek bizonyulnak sikeresnek, amelyekben kellő figyelmet kap azoknak a humán készségeknek és bizonyos szemléletmódoknak a fejlesztése, amelyek legalább olyan fontosak, sőt, akár fontosabbak is, mint az előtérbe helyezett szakmai kompetenciák.

A tágabb összefüggéseket szemlélve a gazdasági növekedés, a változás és az instabilitás hatással volt a foglalkoztatásra és az alulfoglalkoztatottságra: a következményeként fokozódott a verseny a munkaerőpiacon. A foglalkoztathatóságot és a javítására tett kísérleteket ezért a munkaerőpiaci környezet, a rendelkezésre álló erőforrások és a munkaerőért folyó verseny elemzésével összefüggésben kell tárgyalni93.

Az alábbiakban a foglalkoztathatósághoz és a készségek elsajátításához kapcsolódóan két olyan szempontot vizsgálunk meg, amely a leggyakrabban fordul elő a szakirodalomban és a fiatalokkal kapcsolatos esettanulmányokban.

Az egyik a kreatív ágazatokban való foglalkoztatást lehetővé tevő készségek elsajátítása, a másik pedig a tágabb értelemben vett munkaerőbe való befogadás. Ez a megkülönböztetés Campbell (2019) szerint a „művészeti vagy kreatív ágazatbeli karrier elősegítése” és a „fiatalok bevonásának modellje” közötti különbségnek tekinthető.

 

A jövő kreatív munkavállalóinak kinevelése – kreatív (tárgyi vagy szakmai) készségek megszerzése

Az általános álláshiányon túlmenően az tapasztalható, hogy a kreatív vagy innovatív állásokból is kevés van94. A szakirodalom gyakran említi a kreatív karrierrel összefüggő kihívásokat (verseny, előmeneteli akadályok, bizonytalanság). Ashton (2015) például megjegyzi, hogy a frissdiplomás kreatív szakemberek számára „feszültségekkel teli és bonyolult folyamat a felsőoktatásból a kreatív gazdaságba való átmenet”. Ha a frissdiplomás kreatív szakemberek valóban ezt tapasztalják, akkor a művészetekre és a kultúrára építő foglalkoztathatósági vagy készségfejlesztési programokat végzettek még inkább hátrányos helyzetűnek tekinthetők.

Emellett a kreatív készségek művészeti és kulturális kezdeményezéseken keresztüli elsajátításáról és nem kreatív ágazatokban való alkalmazásáról is szót kell ejteni. A végzettek ugyan kreatív készségekkel büszkélkedhetnek, de valószínűleg (többnyire) más ágazatokban tudnak elhelyezkedni.

 

Bevonás a művészetekkel: átadható (humán) készségek elsajátítása

„Az emberek új készségeket tanulhatnak, és magabiztosabbá válhatnak, ha közösségi művészeti tevékenységben vesznek részt, ezáltal pedig javulhat a foglalkoztathatóságuk”, Jermyn, 2001

Ez az elgondolás „tágabb és gyakran a felzárkóztatáshoz kapcsolódó összefüggésben vizsgálja a bevonást és a személyes fejlődést” 95. A tanulási programok kreatív készségekkel ruházhatják fel a résztvevőket, de kevés esetben merül fel kimenetelként a kreatív ágazatokban való foglalkoztatás. Ugyanakkor óvatosságra kell inteni a kreatív oktatásban átadott készségek átadhatóságával kapcsolatos megkérdőjelezhetetlen feltételezést illetően96.

A művészetek és a kultúra „lehetőséget kínálnak a fiatalok gyakorlati és elméleti tanulásba való bevonására ott, ahol más pedagógiai formák kevésbé eredményesnek bizonyulhatnak”97.

A művészetekre és a kultúrára építő foglalkoztathatósági programokkal megfelelő alkalmazásuk esetén jelentős eredmények érhetők el a tanulás, a készségfejlesztés, valamint a társadalmi és kulturális tőke előállítása terén. A marginalizált fiatalok esetében azonban továbbra is fennállnak a foglalkoztatásukat gátló strukturális akadályok. Az ifjúsági munkanélküliség leküzdése „nemcsak a munkahelyteremtésről szól, hanem különösen a fiatalok rendelkezésére álló állások színvonalának javításáról is”98.

Marginalizált fiatalok kreatív oktatási programokba való bevonásával felkelthető az érdeklődésük a formális művészeti és kulturális ágazat iránt, és megszüntethető az onnan való jelenlegi kirekesztettségük99, ami számos kulturális politika kiemelt célkitűzése.

Témahét

Dr. Marilena Vecco a Dijon-i Burgundy Business School vállalkozástudományi professzora. A Párizsi Egyetemen, Panthéon Sorbonne egyetemen közgazdaságtudományi doktorátust szerzett, a Torinói Egyetemen pedig Intézetek és kreativitás közgazdaságtanból doktorált. 1999 és 2010 között a Nemzetközi Művészetgazdasági Központ (ICARE) kutatási vezetője volt, valamint a Velencei Ca ’Foscari Egyetem kutató ösztöndíjasa és a kulturális gazdaságtan és a művészeti piacok adjunktusa. 2011 és 2016 között a Rotterdami Erasmus Egyetem ESHCC kulturális vállalkozói adjunktusa volt. Kutatásai a kulturális vállalkozói szellemre és menedzsmentre összpontosítanak, különös tekintettel a kulturális örökségre (tárgyi és immateriális) és a művészeti piacokra. Marilena több, mint 17 éves tudományos és szakmai tapasztalattal rendelkezik kutatóként, oktatóként és tanácsadóként. Több köz- és magánszervezetnél kutatott és konzultált, többek között az OECD, a Vállalkozói Központ, a KKV-k és a helyi fejlesztés, a Világbank és az Európai Bizottság részéről. Számos könyv szerzője (nemrégiben megjelent: A partnerségek ereje: Szükség vagy luxus a kulturális és kreatív szektorban? E. Konráddal, Kreatív iparágak és vállalkozói szellem: paradigmák átmeneti szempontból globális szempontból L. Lazzerettivel), könyvek fejezetei és cikkek különböző folyóiratokban.

Resource Details
Cohesion.
Forrástípus
Tanulmányok és jelentések
Login (6)
Címkék

Megjegyzés

Tēma par prasmēm, kas saistītas ar humanitārajām zinātnēm, ir ļoti būtiska un plaša. Šādas izglītības trūkums vai nepietiekamība nolasāma sabiedrības izpausmēs un vērtību sistēmā, arī (zemajā) vēlēšanu aktivitātē. Domājams, labs piemērs ir nesenā sabiedrības viļņošanās, saistībā ar, varētu teikt, bēdīgi slaveno mākslinieka Kristiana Brektes veidoto murāli mākslinieces Džemmas Skulmes piemiņai. Ritinot ziņu virsrakstus varam lasīt: “cilvēki neiedziļinās kontekstā un saturā,” kā dēļ rodas uztraukums par “apdraudējumu bērnu garīgajai veselībai.” Kāds varētu apgalvot, ka daudzās nodarbēs saskarsmes prasmes, emocionālā inteliģence un vispārējas zināšanas kultūras jautājumos, nav būtiskas, tomēr tās ir būtiskas harmoniskai līdzpastāvēšanai un, ja vēlamies saliedētu sabiedrību, būtu nepieciešams pievērsties rakstā nosauktajām problēmām un pārdomāt kā visaptverošāk iekļaut minētās prasmes dažādos izglītības līmeņos. Tas būtu ceļš uz personības attīstību.

Login (0)