A készségek mérése: eszközök a tehetségek azonosítására
"A kompetenciafejlesztési pályákról: Új lehetőségek felnőttek számára" ajánlás alapján az uniós tagállamok széles körben törekednek feltárni azokat a meglévő vagy fejleszthető lehetőségeket, melyek feltárják a felnőttek számára a sikeres karrier-utak építésének lehetőségeit, újabb munkalehetőségekhez jutást ismertetnek meg velük a készségeik fejlesztése révén. Ennek köszönhetően számos kutatás célozta meg a készségek feltárásának módszertani fejlesztését, illetve a már meglévő információk összegyűjtését. A csatolt tanulmánykötet ezt a célt szolgálja, hogy megvizsgálja a kutatásban résztvevő 16 ország készség-mérési szokásait, és ezekről egy átfogó képet nyújtson.
A tanulmánykötet ismerteti a különböző uniós dokumentumok, köztük a nem formális és informális tanulás validálására vonatkozó 2012. évi tanácsi ajánlás, valamint az oktatási utakra vonatkozó 2016. évi tanácsi ajánlás, elősegítik a készségek mérését, mint egy eszközt az egyének átmeneti időszakokban való támogatására. Ezekben a dokumentumokban az egyéni ismeretek, készségek és kompetenciák azonosítását és dokumentálását célzó gyakorlati mérést javasolnak a karrier-orientációról, oktatásról vagy képzésről szóló döntések tovább vitelének érdekében. Ugyanakkor kevés információ áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy az érintett szereplők milyen mértékben használják fel a készségek mérését, és hogy az aktuális folyamatok mit jelentenek a gyakorlatban. A tanulmány célja a készségek mérésével kapcsolatos tudásbázis javítása, a készségek mérésének főbb típusainak meghatározása, a készségek mérésére alkalmazott módszerek és megközelítések, valamint annak értékelése, hogy a szabványok milyen mértékben használhatók fel a folyamat részeként.
A tanulmány főbb szempontjai
A tanulmány adatait 2017 júniusáig - 2018. január között gyűjtötték össze. A tanulmány 16 EU-országból tartalmaz adatokat, amelyek mindegyikében széles körű készség-mérési gyakorlatokat vizsgáltak a kezdeti kutatás során a formális, a nemformális és az informális tanulás terén egyaránt. Ennek a feladatnak az elemzési egysége nem egy ország, hanem a készségmérés gyakorlata volt, vagyis a tanulmány célja nem egy átfogó térkép készítése az egyes kiválasztott országokban tapasztaltakról. Ehelyett a tanulmány egy sor olyan készségmérést vizsgált, amelyek a célcsoportok és megközelítések sokféleségét képviselik. Ez azt is jelenti, hogy a viszonylag kis méretarányú, illetve az ország kontextusában esetleg marginális gyakorlatok is beépítésre kerültek a nagyszabású és megalapozott elemzések mellett.