Tanuló közösségek – közösségszervező tanulók II.

Ebben a csoportban főként közösségszervezést tanuló volt és jelenlegi hallgatók vannak, akik a közösségeknek, a felnőttek tanulásának különböző szempontból való megközelítését tanulmányozzák. Ezért most a tavasz elején arra gondoltunk, felrázzuk a közösségszervező szak mind három szakirányát!
Témaköreink heti bontásban – február 25 és március 10-e között!
Kulturális közösségszervezés
Ifjúságszervezés
Humánfejlesztés
Az első témakörünk a kulturális közösségszervezés szakirányhoz kapcsolódik, amely 6 nap alatt most már 29 bejegyzést generált!
A felhívásra reagálva a csoporttagok összeszedtek néhány, a kulturális szakirányt összefogó, számukra érdekes cikket, tanulmányt - ezeket olvashatják a Tanuló közösség csoport bejegyzése(i) között. Amennyiben kedvetek tartja, reagáljatok a blog alján látható vitaindítókra!
Mink Mara az ELTE PPK Közösségszervező szakos hallgatója, kulturális közösségszervezést tanul.
Mara az alábbi szakirodalmak alapján a következőket emelte ki:
- Gyura Réka: Tágra zárt szemek másképpen, avagy az ifjúság lehetőségei közművelődés terén (2021)
- Fekete Anna - Benkei-Kovács Balázs: Imázs és presztízs – Az ifjúsági közösségi színterek látogatottsági trendjeinek vizsgálata: elfordulás vagy pálfordulás (2020)
Miért nem térnek be a fiatalok a közművelődési intézményekbe/közösségi színterekbe? Gyura Réka írása szerint a digitális kultúra nagy hatást gyakorol az ifjúságra, rengeteg időt töltenek az online felületeken, ahol információk százaival találják szembe magukat nap, mint nap. A közösségi médiában látott sokszor fals képek erősen befolyásolhatják a fejlődésüket. Az tehát elmondható, hogy ami a leginkább befolyásolja a mai ifjúságot – a család, közvetlenül utána a barátok, az oktatási intézmények, a fogyasztói társadalom és a digitális platformok - határozzák meg, hogy milyen irányba indulnak el, milyen programokat, helyeket látogatnak, ha a saját szabadidejük eltöltéséről van szó. A tendencia az, hogy az ifjúság nagy többsége nem látogatja a közművelődési intézményeket.
A megosztott szakirodalom (Gyura, 2021) alapján olyan kérdések közös megvitatásáig jutottak el a csoportban, min
- Mennyire változott ténylegesen a generációk között, a szabadidő eltöltése?
- Szabadidő fogalmának a változása
- Szükség volna olyan fajta orientációs/nyílt napokra is, amikor különböző közművelődési intézményt, programot, közösségi színteret mutatunk be az ifjúságnak, sokszor ezekről a lehetőségekről való információhiány is okozza az alacsony látogatottsági szintet a fiatalok körében.
Fekete – Benkei (2020) írása alapján Mara kiemelte azt a megállapítást, mely szerint fontos lenne a közösségi színtereknek egy olyan bizalmi közeget kialakítani, ahová feszültség nélkül beléphetnek a fiatalok abban a tudatban, hogy az intézmény vezetői nekik is jót szeretnének. A fiatalok szabadidő felhasználása egyre passzívabban valósul meg. Maguk a közösségek kezdenek kikopni a fiatalok életéből. A probléma főként abban összpontosul, hogy ezek az intézmények kevésbé vannak benne a köztudatban
Mara arra keresi a választ, hogy célszerű lenne-e fiatal önkénteseket bevonni az ilyen intézménytípusokba. Véleménye szerint akár a középiskolai közösségi szolgálat keretein belül is lehetőséget adhatnánk a fiataloknak, hogy megismerkedjenek ezekkel az intézményekkel.
Ez alapján felmerültek az alábbi kérdéskörök és határozott vélemények is, mint:
- IKSZ mint mézesmadzag?
- Akkor lehet megfogni a fiatalokat, ha az első perctől nem csak barátságosnak érzik a helyet, hanem menőnek is. Nagyon fontosnak tartom, hogy haladjunk a korral és igazodjunk az új felmerülő igényekhez. Ez megnyilvánulhat a programokban és a közösségi tér megjelenésében, atmoszférájában egyaránt. Ha a fiatalok nem büszkék arra, hogy ott vannak, nem akarják elújságolni, megmutatni barátaiknak, szerintem kevés az esély, hogy visszamennek. Ehhez az eslő benyomáshoz tartozik a népszerűsítő platform, és a “reklám” megjelenése is.
- Akár lehet a legmegfelelőbb felület a TikTok?
Továbbra is várjuk a közösségszervezés szakirányaihoz köthető aktuális, érdekes szakirodalmakat, olvassunk, tanuljunk közösen, osszuk meg egymással kérdéseinket, gondolatainkat!
A fiatal önkéntesek azért is…
A fiatal önkéntesek azért is jó ötlet lehet, mert azonos generációt szólítanak meg. A bizalmi légkör is talán lényeges eleme egy új, lendületes részvételnek a fiatalok részéről. Intergenerációs dialógus, talán ez a legfontosabb.