Igazi csemege az életpálya-tanácsadással foglalkozó szakemberek számára a következő összefoglaló, amelyet az angol pályatanácsadók szakmai lapjában megjelent, Julia Yates által írt cikkből készítettünk: *

Pályafutásunk során külső és belső, valós vagy képzelt akadályok nehezíthetik meg a reális célok kitűzését és azok megvalósítását. Ezek ellen jellemzően kétféleképpen védekezünk: vagy átlépünk a problémán, vagy szembenézünk az előttünk álló akadályokkal. Nézzünk néhány technikát, amelyeket tanácsadói gyakorlatunk során alkalmazhatunk:

Tekintsünk a problémára múlt időben:

A lenti technikák segítségével a tanácskérők átléphetnek az előttük álló akadályon, és láthatják az elképzelt jövőt, amikorra problémáik már megoldódtak. Ahelyett, hogy időrendben haladnánk előre a jelentől a jövő felé, ilyenkor azt kérjük, hogy visszafelé haladjanak, és a pozitív jövőből kövessék vissza lépéseiket a jelenbe. Ez a retrospektív szemlélet felébreszti a kreatív képzeletet, és így segíti elő a hatékony megoldások keresését. Ennek két példája a „lehetséges én” verziói és a „csodakérdés” technikája.

• A „lehetséges én”-verziók (Markus és Nurius, 1986) olyan bevált technika, amely bizonyítottan segítséget nyújt a tanácskérőknek céljai meghatározásában és a motiváció megtalálásában (Strauss, Griffin és Parker, 2012). Ennek során megkérjük a tanácskérőt, hogy képzelje el a jövőbeni önmagát többféle változatban, és írja le ezeket az elképzelt jövőbeni személyiségeket a lehető legnagyobb részletességgel és élethűséggel. Ezek a mentális képek és az ahhoz kapcsolódó, „előzetesen megtapasztalt” érzelmek tartósan motiválják viselkedésüket.
• A megoldásközpontú coachingból kölcsönzött csodakérdés (de Jong és Berg, 2002) technikájának alkalmazásakor megkérjük a tanácskérőt, hogy képzelje el, hogy egy reggel úgy ébred fel, hogy csoda történt, és megoldódott a problémája. Írja le a csoda utáni reggelt, és határozza meg azokat az érzéseket, gondolatokat és viselkedést, amelyek először döbbentik rá, hogy csoda történt. A csodakérdés technikája bizonyítottan segít a célok meghatározásában, és a remény és az optimizmus fokozásában, továbbá olyan módszernek tekintik, amely segítheti a karriertervezés folyamatát. (Burwell és Chen, 2006; Miller, 2017).

Megküzdés az akadályokkal:

Az akadályok megkerülésének egyik alternatívája lehet, hogy megpróbáljuk minimalizálni azok hatását.

• Az egyik ilyen módszer, az „elfogadás és az elköteleződés” terápia (ACT) (Hayes, Strosahl és Wilson, 2009) olyan technikákat kínál, amelyek segítségével a tanácskérő úgy tudja elfogadni saját negatív gondolatait, hogy ezek a gondolatok ne akadályozzák meg a céljai megvalósításában. „A busz és utasai” metafora is egy ilyen technika (Flaxman, Bond és Livheim, 2013). Ennél a technikánál az ügyfél elképzeli, hogy egy buszt vezet, amely az életútját jelképezi. A buszon utazó utasok a tanácskérő gondolatait és érzéseit képviselik, ezek egy része hátráltató és negatív. A negatív gondolatok pedig megpróbálják elterelni a sofőr (a tanácskérő) figyelmét, illetve másik úticél felé irányítani a „buszt”. Megkérdezzük a   tanácskérőt, hogy ebben az elképzelt szituációban hogyan kezelné az utasokat, hogyan terelhetné el róluk a figyelmét, annak érdekében, hogy folytatni tudja az útját. Ezt követően arra ösztönözzük, hogy ezt a gondolkodást a valós életére is alkalmazza: dolgozzon ki stratégiákat arra, hogy elfogadja saját negatív gondolatait és érzéseit, keresse meg a módját annak, hogy a negatív hatások ellenére az eredeti céljaira tudjon összpontosítani. Az ACT-beavatkozások bizonyítottan csökkentik a szorongást, fokozzák a jó közérzetet és elősegítik az innovatív gondolkodást (Bond és Bunce, 2003; Öst, 2014).

Gondolatok strukturálása:

A munkaerőpiac, saját életünk összetettsége és a karrierünkkel kapcsolatban meghozott döntéseink túlterhelhetik kognitív erőforrásainkat (Sweller, 1994). Többféle módszer létezik különféle keretek vagy rendszerek létrehozására, amelyek lehetővé teszik a tanácskérők számára, hogy testre szabottan strukturálják és így kezelhetőbbé tegyék tudásukat. Más módszerek előre megtervezett, azaz a tanácskérő mások által kidolgozott kereteket használhat saját gondolatai rendezéséhez.

• Az egyik ilyen előre megtervezett keretrendszer, amely több odaadó követőre talált, az ún. „mozgósítható erősségek leltára” [values-in-action inventory of strengths] (Park, Peters és Seligman, 2004). A rendszer 24 erősségből áll, amelyeket több ezer résztvevő adatai alapján határoztak meg és hat fő erény alá csoportosítottak: ezek a bölcsesség és tudás, a bátorság, az emberségesség, az igazságosság, a mértékletesség és a transzcendencia. Az erősségek sokféle tulajdonságot foglalnak magukban, köztük olyan tulajdonságokat is, amelyek túlmutatnak a munkával kapcsolatos szokásos készségeken, például a humort, a tudásvágyat és a lelkesedést. Bizonyított tény, hogy ha az ember olyan munkakörben dolgozik, ahol nap, mint nap hasznosítani tudja legfontosabb erősségeit, ez jelentős mértékben javítja a munkahelyi elégedettséget (Peterson és Park, 2006; Mongrain és Anselmo-Matthews, 2012), ezért az erősségek tisztázása a tanácskérők döntéseinek vizsgálata során nagymértékben fokozhatja a karriertanácsadás folyamatának hatékonyságát.

• A „mélységi értékmeghatározás” [Depth Orientate Values Extraction] olyan módszer, amely a saját érdeklődési körük feltárásával könnyíti meg a tanácskérő számára értékeik meghatározását (Colozzi, 2003). Colozzi egy olyan beszélgetési struktúrát javasol, amelynek segítségével a tanácskérő azonosíthatja azokat a dolgokat, amelyek élvezetessé teszik számára a szabadidős tevékenységeket, és így tudatosíthatja magában kimondatlan értékrendjét, amely bizonyítottan fontos szerepet játszik a karriertervezés során (Whiston és mások, 2017) és a későbbi munkahelyi elégedettségben (Kristof-Brown, Zimmerman és Johnson, 2005),

A „karrier” sokszínű jelenség, amely pszichológiai, szociológiai, gazdasági és politikai vonatkozásokat is magában foglal, így akkor szolgáljuk jól  tanácskérőink érdekeit, ha a saját tudományágunkon belül és azon kívül megjelenő új ötleteket kihasználva a lehető leghatékonyabb támogatást nyújtjuk a számukra.

* Felhasznált irodalom:

Yates, J. (2018). Career coaching tools: Evidence-based techniques for practice. Journal of the National Institute of Career Education and Counselling, 41(1), pp. 33-38. doi: 10.20856/jnicec.4106

forrás: (https://openaccess.city.ac.uk/id/eprint/20952/1/Career%20coaching%20tools.pdf)