chevron-down chevron-left chevron-right chevron-up home circle comment double-caret-left double-caret-right like like2 twitter epale-arrow-up text-bubble cloud stop caret-down caret-up caret-left caret-right file-text

EPALE - Platforma electronică pentru educația adulților în Europa

Blog

Finn Nemzeti Validációs Hálózat megvizsgálta, mennyire állják meg a helyüket az EU-s elképzelések

06/01/2020
de Györgyi Bajka
Limba: HU
Document available also in: EN PL NL

/ro/file/validation-prior-learning-0Validation of prior learning

Validation of prior learning

Az EU-nak a nem formális és az informális tanulás eredményeinek érvényesítésére (validációra) vonatkozó elképzelései szembesülnek a valósággal az NVL finnországi Nemzeti Validációs Hálózatának vitáin. A Hálózat fontos szerepet játszik a validációs politika nemzeti szintű terjesztésében, bírálatában és fejlesztésében.

A felnőttoktatás Európa-szerte nagyon sokszínű, milliónyi nemzeti és helyi jellegzetessége miatt. Az EU szintjéről a tagállamokhoz áramló, oktatásra és készségekre vonatkozó ajánlások csak elnagyolt vázlatok a színes helyi kezdeményezésekhez képest, különösen, mivel az oktatás teljesen tagállami hatáskörbe tartozik.

Minden országban az oktatási minisztérium a legfelsőbb szintű hatóság az EU elképzelésének a nemzeti valósághoz való igazításában – vagy épp abban, hogy azt érintetlenül hagyják. De ez csak egy része a nagy egésznek. A nemzeti és regionális szakmai hálózatok központi szerepet játszanak a nemzetek feletti EU-elképzelés árnyalásában, s ezen belül az uniós és a nemzeti szakpolitikák bírálatában is.

Cikkünkben egy ilyen hálózat, az NVL finnországi Nemzeti Validációs Hálózatának példáját vizsgáljuk meg. A hálózat a The Nordic Network for Adult Learning (Skandináv országok felnőttképzési hálózata) (NVL), és annak saját, skandináv validációs hálózata részeként működik.

/ro/file/nvl-validation-networkNVL Validation Network

NVL Validation Network

Az NVL Nemzeti Validációs Hálózata ágazatközi gyakorlati közösség, és az NVL legrégebben fennálló hálózata. A fotón az NVL Nemzeti Validációs Hálózata tagjainak többsége látható a 2020-ra vonatkozó tervek kidolgozása céljából 2019 októberében tartott intenzív, kétnapos találkozón.

Fotó: NVL

A Nemzeti Hálózat a minőségellenőr

Johanni Larjanko széttárja a tenyerét és magasra emeli, majd lépésenként engedi le.

 „A validációra vonatkozó legújabb, uniós szintű ajánlásokról vagy a validációról kialakított álláspontokról először a Skandináv Validációs Hálózatban folynak megbeszélések”, – magyarázza. Larjanko nemzeti NVL-koordinátorként dolgozik, és a nemzeti hálózatnak is tagja.

A nyitott tenyér még lejjebb ereszkedik.

„A tágabb téma aztán rendszerint eljut a nemzeti hálózati üléseinkre, és általában az a két tagunk mutatja be, akik mindkét hálózatban jelen vannak. A Nemzeti Hálózat szintje nagyon érdekes, mivel a tagjaink itt vetik össze a témát a valósággal.”

Erre azért van lehetőség, mert az oktatási szakemberekből álló hálózat több ágazatot köt össze. Jelen vannak itt a nem formális felnőttoktatási, szakképzési és felsőoktatási képviselők, valamint a kormányzat és a munkáltatók képviselői. A hálózati tagság önkéntes, a tagok munkaköri kötelességeinek meghosszabbítása, hasonlóan egy gyakorlati közösséghez. A tagok közt vannak például pedagógusok, közalkalmazottak, adminisztrátorok és HR-szakemberek is.

„A validáció a tagjaink mindennapi kenyere. A vitáink emiatt mélyebbek, és a minőség kérdéseiről is szólnak. A Berlinben megtartott májusi validációs biennálé nyilatkozataira adott első reakció például az lehet, hogy »ezek a dolgok a skandináv országokban már mind rendben vannak.« De kénytelenek vagyunk a konszenzus mögé tekinteni, és feltenni a kérdést: »Igen, a rendszereket felállították, de milyen jól végzik a validációt?«.”

A hálózat a vitaindító

Larjanko szerint a minőségre vonatkozó kérdések gyakran vezetnek önreflexióhoz a csoporton belül, mivel a tagok személy szerint olyan pozíciókat töltenek be, amivel változtatást tudnak elérni a munkahelyükön az elismerés és a validáció terén.

Larjanko felismerését a hálózat egy tagja, Virva Muotka, az Axxell szakképzési intézet felnőttoktatója is megerősíti.

„Hálózatként nem az a feladatunk, hogy nyilatkozatokat vagy hivatalos ajánlásokat tegyünk. Inkább vitát szeretnénk gerjeszteni és haladást elérni saját területeinken” – mondja Muotka.

„Nem szabad a vitát alábecsülni” – teszi hozzá Larjanko.

„Néha az első vitát kiváltó szó lehet a legfontosabb, mivel komplex kérdésekről van szó, és a finnországi tanulószervezetek elég autonóm módon működnek.”

„Így van. Az ágazatközi jelleg pedig azt jelenti, hogy a csoporton belül nincsenek ellentétes üzleti érdekek, így szabadon tudjuk összehasonlítani a jó gyakorlatokat” – egészíti ki Muotka.

Az alapkészségek és a bevándorlók oktatása a legégetőbb témák

A pályaorientáció, a bevándorlók készségei, az alapkészségek, és a marginalizáció uralja mostanában a hálózat napirendjét. A bevándorlók oktatásának szakértőjeként Muotka jól látja a finn validációs vita gyenge pontjait ezekben az égetően fontos kérdésekben. Szerinte a tanulás elismerését átfogóan rendszeresíteni kellene, a francia referenciaértékeket követve.

„Az előzetes tanulmányok elismerése, a kompetenciaprofil megalkotása és a képzési terv lenne a legelső lépés az egész munkaerő-állomány részére; a munkáltatók egyébként olyan munkavállalói képzésekre pazarolnák forrásaikat, amelyek nem hidalják át a munkaerő valós készséghiányát.”

Muotka szerint továbbá a készséghiány gyakran alapkészségek hiányát jelenti, különösen bizonyos bevándorlói csoportoknál és az idősebb munkavállalók esetében.

Merja Oljakka, a hálózat másik tagja egyetért abban, hogy milyen fontos lenne egy átfogóbb tanulmányi és készségelismerési rendszer. Oljakka egy több szolgáltatást nyújtó cég, az SOL alkalmazottfejlesztési igazgatója, és a munkaadói oldalt képviseli a nemzeti hálózatban.

„Úgy érzem, hogy a csoportban végzett munkám teljesebb képet ad a validációs kérdésekről az egyéb ágazatokban is, és ezt a munkaadóm is nagyra értékeli. Ezen a fórumon jelentős változást érhetünk el,” – véli Oljakka.

Kézzelfogható hatás?

Vitaindító, nemzeti terjesztő, elemzőközpont, összekötő csatorna a Bizottság folyosói és a tanulás valódi terei közt – így írják le a nemzeti hálózatot a tagjai. Változások előidézője akár? Mennyire konkrétak a hálózat eredményei?

„Nehéz kiemelni például egy olyan konkrét finn jogszabályt, amely a mi munkánk eredménye, ugyanilyen nehéz mérni a nyilvános vita hatását,” – mondja Larjanko.

„Ki merném jelenteni, hogy a mi hálózatunk vagy inkább a benne aktív szerepet vállalók eredménye az, hogy a finn törvényekben rögzítették az EKKR szerinti tanulási eredmények szintjeit. A legfontosabb mégis az, amit az emberek megtanulnak a hálózatunkban, és aztán elviszik saját köreikbe,” – jelenti ki Muotka.

Másfélirányú út az EU és a tagállamok között

A nemzeti hálózat hozza el az információt az EU-tól a nemzeti szintre, miután azt megszűrték a skandináv országok szintjén. Áramlik-e információ az ellenkező irányban is? Megkeresi-e az EU a skandináv vagy a nemzeti hálózatokat, hogy megtudja, mi történik a tagállamokban?

Larjanko és Muotka szerint egy bizonyos szintig ez így van. Az EU hivatalnokai a májusi berlini Validációs Biennálén például nagy érdeklődéssel hallgatták, hogy milyen fejlesztési ötletek merültek fel nemzeti szinten. A hálózatnak azonban nincs meg a felhatalmazása a politikai aktivitásra.

„Másfélirányú útnak nevezném a nemzeti és az uniós szint közötti kommunikációt,” – mosolyog Larjanko.

Baráti kritikát kínálunk

A hálózat kihívása a jövőre nézve, hogy fokozza országos ismertségét. Larjanko elismeri, hogy bár a hálózat tevékenysége egy évtizednél is többet ölel fel, a hálózatról viszonylag keveset tudnak a finn oktatási szektorban.

„Örülnénk, ha kikérnék a véleményünket. Nemzeti és uniós szintről is megkereshetnének minket ötletekért,” – fejti ki.

„Mindig is baráti kritikával illettük az EU validációs terveit. Az átfogó elképzelésben egyetértünk, de nem félünk attól, hogy kritizáljuk, mindannyiunk javára!”

Az NVL finnországi Nemzeti Validációs Hálózata:

  • már több mint tíz éve működik;
  • évente négyszer ülésezik;
  • a felnőttoktatás minden ágazatát képviseli, a nem formális felnőttoktatástól kezdve a felsőoktatásig, valamint a magánszektor munkaadóit;
  • tudást és jó gyakorlatokat megosztó hálózat, melynek célja a validáció minőségének és összehangolásának fejlesztése, valamint a tanulási gyakorlatok elismerése;
  • információs csatornaként működik az EU és a Skandináv Validációs Hálózat között.

Markus Palmén újságíró, író, audiovizuális producer és szabadúszó. 2017 augusztusa óta ő az EPALE szakpolitikáért felelős témakoordinátora. Markus nyolc éven át volt a European Lifelong Learning Magazine vezető szerkesztője és főszerkesztője.

Share on Facebook Share on Twitter Epale SoundCloud Share on LinkedIn
Refresh comments Enable auto refresh

Se afișează 1 - 2 din 2
  • imaginea utilizatorului Anni Karttunen
    The Nordic Network of Adult Learning is a network of networks, which operates under the auspices of the Nordic Council of Ministers. The purpose of the NVL expert networks is to provide recommendations and guidelines to the NCM - as well as to produce tools and research for the educational field on the Nordic countries. The national NVL thematic networks operate on a national level to disseminate the Nordic tools and to discuss their relation to national practices and thus give feedback to the Nordic level.

    Just to add to the article - as a Finnish long-term member of the Nordic Network of Adult Learning, both Nordic and national networks - the Nordic validation network has had quite a concrete impact on validation issues on the EU level. The network has been operational since 2005 and we have organized several events in cooperation with the EU, served as an expert organisation for the Commission and CEDEFOP as well as the UNESCO Institute for lifelong learning, commenting on their papers and guidelines on validation (e.g. European Guidelines for Validating Non-formal and Informal Learning, 2015). Also, the NVL has been a partner organisation and in the steering committee of all the Validation of Prior Learning Biennales (Rotterdam 2014, NL; Aarhus 2017, DK and Berlin 2019, DE). 

    The most notable impacts of the Nordic lobbying have been the following: Guidance is an integral part of validation - not a separate tool; The individual is in the center of validation - not the organisational structures. These two aspect were missing from the original EU drafts, but after the Nordic lobbying activities, these two core issues were brought into the EU-level papers. 

    It is also noteworthy that the Finnish, Icelandic and Danish member of the NVL network are responsible for writing the European Inventory for Validation of Non-formal and Informal Learning. In this respect the national networks are really important in terms of gathering cases and data from the different educational sectors.


  • imaginea utilizatorului Markus Palmén
    ...Anni, for these valuable comments! Members or colleagues of the network, please keep the comments flowing! What is your view on the work and impact of this or similar national networks?