chevron-down chevron-left chevron-right chevron-up home circle comment double-caret-left double-caret-right like like2 twitter epale-arrow-up text-bubble cloud stop caret-down caret-up caret-left caret-right file-text

EPALE

Plataforma eletrónica para a educação de adultos na Europa

 
 

Blogue

Fiatal felnőttek hosszú távú mobilitása a szakoktatás és -képzés keretében: kihívások és lehetőségek

31/10/2018
por Györgyi Bajka
Idioma: HU
Document available also in: EN PL EL SL FR DE IT ES CS

/en/file/long-duration-learning-mobilityLong duration learning mobility

Long duration learning mobility

 

Az Egyesült Királyság európai szakképzési kreditrendszerrel foglalkozó szakértői csoportjának tagjai 2018 júniusában segítettek a szakoktatási és -képzési mobilitással foglalkozó érdekelt feleknek abban, hogy azonosítsák a hosszú távú tanulási célú mobilitáshoz – az Erasmus+ program egyik céljához – kapcsolódó kihívásokat és megoldásokat. Az EPALE témakoordinátora, Andrew McCoshan segített a munkaértekezlet lebonyolításában, és beszámol annak tanulókat és munkáltatókat érintő főbb eredményeiről.

 

A fiatalok körében egyre szokványosabb, hogy valamely tanulószerződéses gyakorlati képzés vagy szakképzési program részeként, vagy frissen végzett hallgatóként eltöltenek valamennyi időt külföldön. Ezek az időszakok eddig többnyire néhány napot vagy legfeljebb 2–3 hetet, illetve hasonló időtartamot jelentettek. A következő néhány évben azonban az Erasmus+ társfinanszírozást fog biztosítani több hónapig tartó, hosszabb távú mobilitási időszakokhoz.

Ez a hosszabb mobilitási időszak lehetőséget nyújt a tanulók számára készségeik mélyrehatóbb fejlesztésére és számos különféle kompetencia javítására. A munkáltatók számára jobban megtérül a gyakornokok külföldre küldése, míg a fogadó munkáltatóknak ez az új ötletek, a munkahelyi folyamatok javítása és a meglévő munkavállalók közötti jobb interkulturális kommunikáció tekintetében fog hasznára válni. A hosszabb külföldi időszakok azonban kihívásokat is rejtenek magukban. Melyek ezek, és hogyan küzdhetők le?

 

A tanulókat érintő kihívások – nem csak a munkahelyről van szó!

Tanulmányi szempontból a tanulókban aggályokat felvető kérdések közé tartozhat az, hogy miként azonosíttathatják és érvényesíttethetik eredményesen a készségeiket. Ez nemcsak a szakmai készségek tekintetében lehet lényeges, hanem a humán készségek vonatkozásában is. Kihívásokat jelenthet emellett az érvényesítéshez szükséges igazolások összegyűjtésével járó papírmunka nagy mennyisége is. A tanulóknak ehhez támogatásra van szükségük, amihez ebben az esetben nehezebb hozzáférniük.

Ugyanakkor számos, a tanulók esetében jelentkező kihívás másfajta kérdésköröket érinthet, ideértve a pénzügyi aggályokat. Előfordulhat, hogy a részmunkaidőben dolgozó tanulóknak fel kell adniuk állásukat, ezért fontos kérdés, hogy megengedhetik-e ezt maguknak. További kérdések merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy általában véve miként gazdálkodjanak a pénzzel (előfordulhat, hogy egyes tanulók most vannak először távol az otthonuktól), és konkrétan hogyan birkózzanak meg a külföldön felmerülő kiadásokkal.

Emellett előfordulnak személyes jellegű problémák is, amelyekkel foglalkozni kell. A háttérben fennálló személyes problémákat élesebben kidomboríthatja egy hosszú távú mobilitás. Ha valaki otthon nem tudott állást találni, előfordulhat, hogy önbizalma nagyon alacsony. Ezek a tényezők fontosak lehetnek, tekintve, hogy a hosszú távú mobilitás sokkal inkább kimozdíthatja ezeket az embereket a komfortzónájukból, mint a rövid távú.

nyelvvel kapcsolatos félelmek, a kultúrsokk és az apró otthoni dolgok hiánya valamennyi tanuló számára jelentős tényező lehet– „hogy működik a mosogatógép?”, „ki fog rám mosni?!”. Egy fiatal szemszögéből 2–3 hónap valóban nagyon hosszú időnek tűnhet. További problémát jelenthet a magány.

Ezen árnyoldalak mellett azonban nem hiányoznak a „fényoldalak” sem. Mindenekelőtt az imént felsorolt kihívások lehetőségeket is kínálnak a tanulók számára új humán, illetve transzverzális készségek kifejlesztésére, az elsajátítható szakmai készségek mellett. Gondoskodnunk kell arról, hogy az általunk kidolgozott rendszerek magukba foglalják és érvényesítsék ezeket a készségeket – erre a későbbiekben még visszatérünk.

 

A munkáltatókat érintő kihívások – mi a hozzáadott érték?

A munkáltatók a tanulók küldőiként és fogadóiként egyaránt szembesülhetnek kihívásokkal. Küldő szervezetként a munkáltatók kérdésesnek tarthatják, mennyiben érdemes egy olyan alkalmazottat fizetni, aki ilyen hosszú ideig távol van, és helyettesítést találni távollétének idejére. Emellett kérdéseket vethetnek fel a tanulók által külföldön szerezhető munkaalapú tapasztalatok minőségével kapcsolatban.

Problémákat jelenthet továbbá annak kellően észszerű összeegyeztetése, hogy mit fog tudni megtanulni a tanuló a külföldi tartózkodása alatt, és hogyan kapcsolódik ez az otthon megtanulandókhoz, valamint mikor fogja ezeket megtanulni. A hosszú távú képesség tekintetében ez az ütemezés jelentősebb kérdés.

Aggályokat vethet fel ezen kívül a készségfelmérési folyamatok minősége is: ugyanúgy megbízhatnak-e a munkáltatók ezekben a külföldi folyamatokban, mint az otthoniakban?

A fentiek közül sok kérdés fontos a külföldről tanulókat fogadó munkáltatók számára is. De vannak más kérdések is. A munkáltatókban felmerül, milyen minőségű tanulók fognak hozzájuk érkezni, és biztosítékra van szükségük arra vonatkozóan, hogy szigorú kiválasztási eljárások legyenek érvényben. Kérdéseik lesznek azzal kapcsolatban is, hogy milyen szintű gondoskodást várnak el tőlük, különösen, ha ez a rendes munkaidőn kívül szükséges. És ott van még az egészség és a biztonság, a biztosítás és a védintézkedések fontos kérdésköre is, amelyet szintén tekintetbe kell venni.

 

A kihívások leküzdése

A fenti kihívások riasztónak tűnhetnek, de léteznek megoldások. A munkaértekezleten az érdekelt felek számos ötletet fogalmaztak meg:

  • Reklámozni kell a hosszú távú mobilitás rövid távú mobilitással szembeni előnyeit, a tanulók és a munkáltatók vonatkozásában egyaránt.
  • Mechanizmusokat kell létrehozni a résztvevők egyedi szükségleteinek és helyzeteinek azonosítására, és támaszt kell nyújtani ezek megoldásához, továbbá gondoskodni kell olyan konkrét intézkedésekről, mint a mobilitási időszak alatti haza- és visszautazásokhoz biztosított finanszírozás.
  • Mérlegelni kell (és lehetővé kell tenni) a munkáltatók részvételét a fogadó országban tett előzetes, tervezési célú látogatásokon.
  • A munkáltatókat és a tanulókat, valamint a szakoktatási és -képzési szolgáltatókat be kell vonni a tanulás dokumentálására irányuló rendszerek és eljárások közös kialakításába, kiépítve ezáltal a validációs eljárások iránti bizalmat és javítva azok elfogadottságát.
  • Mérlegelni kell egy önálló, nemzetközi szakmai tapasztalatra irányuló modul kifejlesztését, különösen a humán, illetve transzverzális készségekre kiterjedően.

Ezen kívül Európa-szerte léteznek olyan szervezetek, amelyek tapasztalatokkal rendelkeznek a hosszú távú mobilitás sikeres lebonyolítása terén, gyakran olyan emberek csoportjainak vonatkozásában, akiknek jelentős támogatásra lehet szükségük. Spanyolországi és németországi szervezetek például sikeresen vezettek be hosszú távú mobilitási lehetőségeket egyedülálló szülők számára. Ezek a szervezetek egy ESZA-hálózat részét képezik, amelynek útmutató kézikönyve számos hasznos ötletet tartalmaz arra vonatkozóan, hogy miként lehet kezelni a fent említett kérdésköröket.


Andrew McCoshan több mint 30 éve dolgozik az oktatás és a képzés területén. Több mint 15 éve készít tanulmányokat és értékeléseket az EU számára, azt megelőzően pedig az Egyesült Királyságban volt tanácsadó. Andrew jelenleg az Egyesült Királyság európai szakképzési kreditrendszerrel foglalkozó szakértői csoportjának tagja, független kutatóként és tanácsadóként dolgozik, és az írországi Dublini Városi Egyetem oktatásbeli hátrányokkal foglalkozó központjának tudományos főmunkatársa.

Share on Facebook Share on Twitter Epale SoundCloud Share on LinkedIn
Refresh comments Enable auto refresh

Apresentando 1 - 2 de 2
  • Retrato de Pirmin Vlaho
    ...being abroad could also be the subject of fast learning processes: because the learner is in another country means he is facing many (sometimes unpleasant) challenges. The learner has to find ways to meet them -- and I am sure he will. But the challenges must not be too high. I think it makes sense if the learner receives meaningful support, but at the same time it should not take the challenges away from him.
  • Retrato de Anna NIKOWSKA
    Very interesting article. 
    Could these conclusions apply to adults (25+) Is learning mobility of adults possible and if yes what does it require?