Przejdź do treści
Blog
Blog

Pályaorientáció: Fókuszban a megváltozott környezeti tényezők – elméleti áttekintés

A különböző tanácsadási elméletek eltérő mértékben fókuszálnak a környezeti tényezőkre, ez leginkább az elmélet megalkotójának egyéni megközelítésétől függ, amely abban a társadalmi-gazdasági, geopolitikai, kulturális, történelmi kontextusban formálódott, amiben az illető felnőtt. Két, szakmai körökben ismert elméletet is vizsgál a FUTURE projekt jelentése: Holland és D. E. Super elméletét, emellett a tanácsadásban releváns környezeti tényezők változását is összefoglalja.

Megkérdőjelezett elméleti hátterek

A különböző tanácsadási elméletek eltérő mértékben fókuszálnak a környezeti tényezőkre, ez leginkább az elmélet megalkotójának egyéni megközelítésétől függ, amely abban a társadalmi-gazdasági, geopolitikai, kulturális, történelmi kontextusban formálódott, amiben az illető felnőtt. Két, szakmai körökben ismert elméletet is vizsgál a FUTURE projekt jelentése: Holland és D. E. Super elméletét, emellett a tanácsadásban releváns környezeti tényezők változását is összefoglalja.

Holland elmélete az egyik, ma is gyakorlati szinten alkalmazott tanácsadási elmélet, amelyben meghatározott személyiségtípusokat és szakmai környezet típusokat egyaránt (1966). A legtöbb ember besorolható a szakmai érdeklődése alapján a hat típus közé: realisztikus, szociális, konvencionális, vállalkozó, művészi, kutató. Emellett Holland a munkavégzés környezetét illetően szintén hatfélét különböztetett meg: realisztikus, intellektuális, szociális, konvencionális, vállalkozó, művészi.

De vajon Holland elmélete helytálló napjaink pályaorientációs tanácsadásaiban is? Használható-e még a negyedik ipari forradalom derekán ez a hat – érdeklődés alapján felállított – Holland-típus, miközben az egyének és a fizikai, digitális világ közötti kapcsolat megújult és folyamatosan változik? Néhányan biztosan egyetértenek abban, hogy ezek a kategóriák annyira általánosak, hogy könnyen adaptálhatóak a megváltozott környezethez. Ugyanúgy, ahogy a görög filozófiai elméleteket, gondolatokat az évszázadok folyamán integrálták különböző tudományos és gyakorlati kontextus esetében, ugyanígy Holland elmélete is meghaladhatja saját idejét.

Egy másik fontos megközelítése a tanácsadásnak, a fejlődéselvet hangsúlyozó elméletei közé tartozik. Középpontjában a Super által megalkotott életpálya-szivárvány és az életpályafutás modellje áll, amely az életpálya-tanácsadást egy életen át tartó folyamatnak tekinti, ezért az ember különböző fejlődési szakaszait követi.

  1. növekedés stádiuma ( -13): álmodozás, környezeti befolyásolás (család stb.)
  2. felfedezés stádiuma (14-24): önismeret (erősségek ...), több dolog kipróbálása
  3. megállapodás stádiuma (25-45): előző szakasz értékelése, tapasztalatszerzés
  4. fenntartás stádiuma (46-65): szakmai stabilitás, mentorálás, támogatás
  5. hanyatlás stádiuma (65- ): életmód, megfelelő teljesítmény, nyugdíjba vonulás

 

Annak mértékét, hogy Supernek a fejlődést középpontba állító megközelítése milyen jelentőséggel bír, a IV. Ipari forradalom által formált új társadalmi-gazdasági környezet fényében kell megítélni. Elsősorban azt, hogy relevánsak-e ezek a fejlődési szakaszok az új munkaerőpiacon? Super jelezte, hogy ezek a ciklusok ugyanakkor nem lineárisak, és hogy az egyének élete során bekövetkező fontos események hatással lehetnek e szakaszok kiszámíthatóságára. Az egyik ciklusból a másikba történő átlépéskor időnként előfordulhatnak miniciklusok. Mindazonáltal a szakembereknek kritikusnak kell lenniük azt illetően, hogy ezek a szakaszok vajon relevánsak-e abban a formában, ahogy azokat Super eredetileg felvetette.

 

Vizsgálati eredmények a mai fiatalok körében

Mindazonáltal a szélesebb körű FUTURE projekt részeként több európai országban végzett felmérés eredményei szerint a fiatalok (14–20 évesek) úgy gondolják, hamarosan valósággá válnak azok a foglalkozások, amelyek korábban csupán a tudományos-fantasztikus irodalom birodalmába tartoztak, mint a világűrépítész, idegen lényeket gyógyító orvos, turistaűrhajón légiutas-kísérő és vízvadász.

Következtetések:

  • a példák közül csak néhány felel meg a gazdasági és technológiai szakértők előrejelzéseinek, akik az építészetet, a tervezést, az energiaipart és a környezetmérnöki tevékenységeket jelölték meg a jövő gazdasági ágazataiként,
  • a felhozott példákból az látszik, hogy tisztában vannak a technológia modern világban betöltött kiemelkedő szerepével és az erőforrásokra helyeződő, egyre nagyobb nyomással

 

Ugyanakkor, a felmérésben a munkaerő-piaci trendek és készség-előrejelzések ismerete alacsony pontszámot ért el. A vizsgálat során több mint száz válaszadó számolt be arról, hogy a rugalmasság, a nyitottság a változásra és a bizonytalanság elfogadása a legfontosabb kompetenciák a jövő munkaerőpiacára való felkészüléshez.

Ez emlékeztet a pályaadaptabilitásra, amelynek fogalmát Savickas, elméleti életpálya-kutató hozta létre (1997). Savickas szerint ez a fogalom fontos a munka komplex és gyorsan változó világában, így a pályaorientációs szakembereknek arra kellene fordítaniuk az energiájukat, hogy segítsék ügyfeleiket adaptabilitásuk, alkalmazkodóképességük fejlesztésében. Ehhez a pályaorientációs szakembereknek mind az egyéni, mind a környezeti tényezők feltárására kell összpontosítaniuk.

 

A környezet felfedezése

 
Globalizáció

A globalizáció hatása erősödött az elmúlt néhány évtizedben, ma már számos különböző társadalmi-gazdasági, geopolitikai és demográfiai kérdésre hatással van a világon. Ez azt jelenti, hogy egy rendszerben bekövetkező esemény vagy változás globális szinten okoz hullámhatást (2008-as pénzügyi összeomlás). A globalizáció ugyanakkor a tudásmegosztást is lehetővé teszi, mivel az egyik rendszerben bekövetkező hatékony, kedvező fejlemények átültethetők egy másik rendszerbe.

A pályaorientációs szakembereknek figyelembe kell venniük a globális trendeket ügyfeleikkel végzett munkájuk során, mivel ezek jó eséllyel valamilyen mértékben megjelennek a helyi környezetben is. A fejlett és a fejlődő országokban élő fiatalok körében ráadásul nem ritka jelenség, hogy szakmai pályafutásukat külföldön kezdik.

 
A technológia gyors fejlődése

A technológia rohanó fejlődése az elmúlt tíz évben felgyorsította a globalizációt és megváltoztatta értékrendünket, szakmai pályafutásunkat. A digitális bennszülött fiatalok nehezen tudják elképzelni a kapcsolatokat, barátságokat, az oktatást vagy akár a szórakozást technológia nélkül.

A technológia legalább két szempontból döntő szerepet játszik a digitális bennszülöttek szakmai pályafutása szempontjából – nélkülözhetetlen eszköz a munkahelyen, és befolyásolja azt, hogy milyen ütemben jönnek létre új munkahelyek.

 
A munka világának újragondolása

A számítógépek már gyorsabban képesek feldolgozni az adatokat, mint az ember, azaz nem tűnik bölcs döntésnek az ügyfeleket olyan munkák irányába terelni, amelyek hamarosan automatizáltak lesznek.

A munka világa újragondolásának előfeltétele, hogy tisztában legyünk a technológiai fejlődés összetettségével és ütemével. Az ügyfélszolgálattal, marketinggel és értékesítéssel összefüggő ismétlődő feladatok elvégzésére például már alkalmaznak mesterséges intelligenciára épülő programokat. Az ezeket az eszközöket kifejlesztő programozóknak azonban kreativitásra van szükségük e funkciók létrehozásához. Az emberi elme innovációja az, amely kidolgozza e programok számára a követendő stratégiákat és azok tartalmát (pl. közösségimédia-specialisták, tervezőgrafikusok).

Egyes szakértők azt állítják, hogy ez az új technológiai forradalom filozófiájuk megváltoztatására fogja kényszeríteni a multinacionális vállalatokat, amelyek a tudásalapú gazdaságról átállnak a humángazdaságra. A munkavállalóknak ebből adódóan azon kompetenciák fejlesztésére kell helyezniük a hangsúlyt, amelyek megkülönböztetnek minket a gépektől, és nem azokra, amelyek hasonlókká tesznek.

 
Az oktatás újragondolása

Az oktatási rendszer és a munkaerőpiac között jobb kommunikációra van szükség a szakemberhiány megelőzése érdekében. Az oktatás középpontjában a képesítésekhez szükséges ismeretek megszerzése áll, míg a munkáltatókat a munkaerőpiac realitásai vezérlik, és (jelenlegi vagy majdani) alkalmazottjaik gyakorlati kompetenciáira kíváncsiak. Emellett az oktatásban egyre népszerűbbek az új tanítási módszerek (pl. virtuális szabadegyetem). A globálisan összekapcsolt világban az online oktatást nyújtó szolgáltatók az interneten keresztül szabad hozzáférést tudnak biztosítani a hallgatóknak az órákhoz, amelyek a hagyományos tananyagot (pl. felvett előadások és olvasmánylisták) interaktív tanulási módszerekkel ötvözik.

A virtuális szabadegyetem előnyei többek között a következők:

  • a tanulási modulok a munkaerőpiacon szükséges kompetenciákra irányulnak;
  • rövidek, rugalmasságot biztosítanak a hallgatóknak;
  • egyes modulokat úgy alakítanak ki, hogy megfeleljenek az egyes iparágakban elvárt kompetenciákhoz kapcsolódó akkreditált, képesítést adó programoknak;
  • az ilyen kurzust felvevő hallgatók annak sikeres elvégzésével akkreditált képesítést kapnak, amely tanúsítja az adott tanulmányi területen megszerzett alapszintű kompetencia meglétét,
  • segítségével az egyének gyorsan és eredményesebben alkalmazkodhatnak az állandóan változó munkaerőpiachoz.

A blogbejegyzés célja elgondolkodtatni a szakembereket, hogy a már megismert elméleti kereteken túl olyan szempontokat is beépítsenek és vizsgáljanak a tanácsadási folyamatban, amelyek a környezeti változások hatására sokkal fontosabbá vállnak, mint a megelőző évtizedekben.

Login (5)

Users have already commented on this article

Chcesz zamieścić komentarz? Zaloguj się lub Zarejestruj się.

Want to write a blog post ?

Don't hesitate to do so! Click the link below and start posting a new article!

Najnowsze dyskusje

Dyskusja EPALE: Blended learning w edukacji dorosłych

W czwartek 26 listopada 2020 r., od godz. 10.00 do 16.00, EPALE będzie gospodarzem internetowej dyskusji na temat blended learning w edukacji dorosłych. Dyskusja będzie miała zupełnie nowy format, zaczynając od 30-minutowej transmisji na żywo, której towarzyszyć będzie rozmowa w formie komentarzy na platformie.

Więcej

Dyskusja EPALE: Integracja społeczna starzejącego się społeczeństwa i edukacja międzypokoleniowa

W środę 28 października, od godziny 10.00, EPALE będzie gospodarzem internetowej dyskusji na temat integracji społecznej starzejącego się społeczeństwa i edukacji międzypokoleniowej. Komentarze będą otwarte 19 października, aby uczestnicy mogli się przedstawić i zamieścić swoje uwagi z wyprzedzeniem. Dołącz do dyskusji!

Więcej

Dyskusja EPALE: Zapewnienie edukacji w zakresie podstawowych umiejętności

Podstawowe umiejętności są przekrojowe. Są one istotne nie tylko dla edukacji, ale także dla polityki zatrudnienia, zdrowotnej, społecznej i środowiskowej.  Dyskusja online odbędzie się na tej stronie w dniach 16-17 września w godzinach 10:00-16:00 CET i będzie moderowana przez koordynatorów tematycznych EPALE Gracielę Sbertoli (sekretarza generalnego EBSN) i Tamása Harangozó.

Więcej