chevron-down chevron-left chevron-right chevron-up home circle comment double-caret-left double-caret-right like like2 twitter epale-arrow-up text-bubble cloud stop caret-down caret-up caret-left caret-right file-text

EPALE - Elektronisch platform voor volwasseneneducatie in Europa

Blogs

Csillagok háborúja vagy új világrend épül a mesterséges intelligenciával?

23/11/2020
door Éva Szederkényi
Taal: HU

A Csillagok háborúját vizionálják a mesterséges intelligencia ellenzői, ám a mesterséges intelligencia (MI) nélkülözhetetlen eszköznek bizonyult a Covid19-világjárvány elleni küzdelemben. Ám mégis mire használható a titokzatos MI rövidítés? Nos, az adatminták azonosítására és az azokból való „tanulásra”, valamint a változók (gépi és mélytanulás) közötti kapcsolatrendszerek prediktív feltérképezésére való egyedülálló képességének köszönhetően bizton számíthatunk a szakértelmére. Sokan félnek tőle, sokan üdvözlik. Az alábbiakban összefoglaltuk a munkaerőpiaci szempontkát, nem titkolva, hogy cikkünket vitaindítónak szánjuk.

Mi mindent tud R2D2 utóda? A mesterséges intelligencia lehetővé tette a betegség potenciális terjedésére és megfékezésére vonatkozó prediktív modellek alkalmazását, valamint – sajnos nagyon aktuálisan – a betegek szűrésére és követésére is használták már. Az egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó célokon túl a mesterséges intelligenciát világszerte alkalmazzák a vírusos fertőzés különböző gazdasági ágazatokat érintő potenciális következményeinek jobb megértésére. Az ellátási láncok tömeges megszakadásával szembesülve a vállalkozások a termelés átalakításához egyre nagyobb mértékben támaszkodnak gépi tanulásra épülő rendszerekre. A politikai döntéshozók is segítségül hívták a mesterséges intelligencián alapuló technológiákat, hiszen azok igen ígéretesek a távoktatás minőségének javítása tekintetében egy olyan időszakban, amikor az iskolák és az oktatási rendszerek nehéz küzdelmek árán igyekeznek a tanulók számára hozzáférhetőek maradni.

Egy hozzászólás szerint szerint, nem kell tartani az MI munkaerőpiaci dominanciájától. Inkább az várható a jövőben, hogy az MI-t az emberek munkafolyamatainak megtámogatására használják, egymás hiányosságait kiegészítve, egymást támogatva. (pl.: a cégen belüli információáramlást segítő chatbotok, Chat Norris a toborzásban segít, Chatelka a munkavállalói közérzetet javítja). Hiszek benne – véli a kommentelő –, hogy nem elveszik az ember munkáját, hanem segítik azt. A munkaerő kreatív, alkotó jellegű munkát végezhet és a monoton vagy nehéz fizikai munka maradhat a gépek feladata. Aki esetleg látta, hallotta Pintér János (IT és robotikai vezető, Viapan Group) előadását a Kortalan Tudomány Konferencia és Fesztivál 2020. online konferencián, "Az ipar 4.0 hatása a munka jövőjére" címmel az talán optimistán tekint ezen a téren a jövőbe. Bár ez a gépek hajnala, de reméljük nem az emberek alkonya. Egyetértés született a csoportban, egy vélemény alapján be is tudjuk mutatni. Idézzük: „Az emberi gondolkodás, beavatkozás, ítélőképesség továbbra is szükséges. Saját tapasztalataimból kiindulva az MI még nagyon gyermekcipőben jár ezen a téren és bőven van hova fejlődnie. A legfontosabb mindenekelőtt viszont az érzékenyítése. Amíg csak egyszerű, "steril" logisztikai problémákat kell megoldania, addig tökéletesen megfelelő a feladatra (gondolok itt pl. egy raktárra és annak működtetésére), de amint olyan etikai kérdések merülnének fel, ahol még az ember a saját normái és lelkiismerete alapján sem tud jónak mondható választ vagy megoldást találni, hogy várhatnánk el egy mesterséges intelligenciától ezen helyzetek megoldását? Sajnos életünkben nem minden fekete-fehér. Mindezek ellenére tény, hogy hasznos az MI és ha okosan használjuk ezt a tudást, egyértelműen megkönnyítheti a mindennapjainkat. Ismét egy másik vélemény alapján az MI hasznos eleme a társadalomnak. Kérdés, hogy az emberiség készen áll-e arra, hogy ez nagymértékben átszője a mindennapjait, bár ennek megszokására nagy hatást gyakorol a koronavírus jelenléte. Vagyis összefoglalva elmondhatjuk, hogy kellő óvatossággal kezelve az MI segítheti a szakmai és magánéletünket is. Nézzük alább részletesebben, miről is szól tulajdonképpen ez az új „forradalom”?

 

Vajon a koronavírus megerősíti az automatizálást?

Röviddel a koronavírus-járvány kitörése előtt széles körben jellemző volt az attól való félelem, hogy a mesterséges intelligencia és az okoseszközök használatának következtében az emberek munka nélkül maradnak – jegyezte meg a Cedefop szakértője, Konstantinos Pouliakas a közelmúltban az EU német elnökségének égisze alatt megrendezett, AI in the world of work (A mesterséges intelligencia a munka világában) című szimpóziumon. Míg az Oxfordi Egyetem egy, 2013-ban készült tanulmánya arra figyelmeztetett, hogy a gépi tanulási módszerek fejlődése következtében a fejlett gazdaságokban a munkahelyek közel fele megszűnhet, a munkaköröket a feladatok összetétele szerinti bontásban vizsgáló későbbi tanulmányok jellemzően nem tartották valószínűnek a munkahelyek jelentős mértékű megszűnését. Egy, a Cedefop első európai készség- és munkahelyfelmérésének adatait felhasználó elemzés azt mutatta ki, hogy mintegy 14% az EU-ban azon munkakörök aránya, amelyek esetében magas az új digitális technológiák használatával való automatizálás kockázata, bár az EU jelenlegi munkaköreinek mintegy kétötöde tekintetében nagy valószínűséggel jelentős átalakulásokra lehet számítani.

A koronavírus-válság következtében ismét felmerültek a munkaerőpiacokat érintő automatizálással kapcsolatos aggályok, hiszen a közösségi kontaktusokat korlátozó intézkedések folytán a vállalkozások és a társadalmak új digitális és adatközpontú technológiák bevezetésére kényszerültek. Előfordulhat azonban, hogy a Covid19-világjárvány automatizálással kapcsolatos pozitív hatására vonatkozó korai előrejelzések túlzásnak bizonyulnak. A vállalkozások esetében az automatizálás ösztönzőit részben ellensúlyozhatja az, hogy a gazdaságokban a világjárványból fakadó zavart követően alacsonyabb lesz az összesített kereslet, míg a nagyobb bizonytalanság és a szigorúbb hitelfeltételek visszatartó erőként hatnak a beruházási döntésekre. Ezenkívül a koronavírus-járványnak való kitettség és a közösségi kontaktusok korlátozása miatt „nagy kockázatúnak” nyilvánított foglalkozások, valamint a magasabb automatizálási kockázattal szembesülő foglalkozások közötti kapcsolat gyengének bizonyult. A Covid19-világjárvány által leginkább sújtott foglalkozások és ágazatok jelentős része a szolgáltatási szektorhoz kötődik (szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás, szabadidős szolgáltatások, kiskereskedelem), és ezek nagyban támaszkodnak az interperszonális készségekre, amelyeket kevésbé lehet mesterséges intelligenciára épülő technológiákkal kiváltani.

A technikai megvalósíthatóságtól a gazdasági megvalósíthatóságig

A Cedefop jelentése e tényezők tekintetében arra az eredményre jutott, hogy az új technológiákat korán bevezető vállalkozások körében később nagyobb valószínűséggel nőtt a foglalkoztatottak száma. A korábbi tanulmányok által „teljesen automatizálhatónak” tartott foglalkozások körében átlagosan csupán 2%-kal csökkent a foglalkoztatottak száma, ami igen csekély arány, ha figyelembe vesszük, hogy már azon időszak negyede és fele között járunk, amikorra a munkahelyek tömeges megszűnését jelezték.

A mesterséges intelligencia megerősítése a szakképzésben

Ezek a megállapítások rávilágítanak arra, hogy a mesterséges intelligencián alapuló technológiák elősegíthetik a jobb minőségű munkakörök felé való átmenetet, és növelhetik az automatizálástól elkülönülő készségek – például a kreativitás, a vezetői, szervezési és interperszonális kommunikációs készségek – iránti igényt. A digitális eszközök használata az automatizálás kockázatának kisebb mértékben kitett foglalkozásoknak is egyik fő ismérve, amely a koronavírus-járvány idején még fontosabbá válik amiatt, hogy a munkavállalóknak egyre nagyobb mértékben kell távolról végezni a munkájukat.

Számos uniós tagállam már a koronavírus okozta sokkhatás előtt elkezdett beruházni az online és nyitott tanulás eszközeinek és környezeteinek fejlesztésébe. A távoktatás szükségességének fokozódásával egyre többen kezdtek el érdeklődni a mesterséges intelligencián alapuló technológiák mint olyan eszközök iránt, amelyek alkalmasak a személyre szabott tanulási megoldások és a nyitott oktatási segédanyagok továbbfejlesztésére, továbbá személyre szabhatóak, és a tanulók tanulási képességeihez igazítva alkalmazhatóak. A mesterséges intelligenciát használó eszközök alkalmasak a tanulási nehézségek nyomon követésére és a tanulók esetleges kudarcaira utaló korai figyelmeztető jelek azonosítására, valamint távoli értékelés is végezhető velük.

A Cedefop tematikus betekintő jelentései több olyan fő területet azonosítottak, amelyekre az uniós tagállamok különös figyelmet fordítottak a szakképzési rendszereknek a mesterséges intelligenciához és az automatizáláshoz való hozzáigazítására irányuló erőfeszítéseik során, az alábbi intézkedések révén:

  • a mesterséges intelligenciával kapcsolatos tervezés: a mesterséges intelligenciára vonatkozó egyedi stratégiák kidolgozása, a szakmai alapképzési és szakmai továbbképzési stratégiák felülvizsgálata, több érdekelt felet tömörítő szakértői csoportok és a köz- és magánszféra közötti partnerségek létrehozása a mesterséges intelligencia képességeinek feltérképezésére;
  • mesterséges intelligencián alapuló tanulási megoldások fejlesztése tantermi és vállalati felhasználásra: innovációs laboratóriumok és egyéb, a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kísérleti projektek az ismeretek vállalkozások és különböző érdekelt felek közötti cseréjére;
  • a mesterséges intelligenciáról szóló (vagy azzal kapcsolatos) oktatás: a tanároknak és a nagyközönségnek szóló képzés a mesterséges intelligencia képességeiről felhasználóbarát online kurzusok keretében;
  • a mesterséges intelligencia alkalmazása: a mesterséges intelligenciát alkalmazó módszerek használata a készségek új osztályozásának kidolgozására vagy a képzési tantervek és szakképzési programok elemzésére a munkaerőpiac igényeinek való megfelelőség/megfelelőség hiánya alapján;
  • a szakképzési rendszerek mesterséges intelligenciával összhangban történő átalakítása: új vagy felülvizsgált oktatási és képzési tantervek és programok (robotika, számítógépes gondolkodás, gépi tanulás, adattudomány, kiberbiztonság, automatizálástechnika) bevezetésének mérlegelése;
  • a mesterséges intelligencia kezelése: szakmai továbbképzési programok fejlesztése az automatizálás és a munkaerőpiac strukturális változásai által érintett munkavállalók támogatására.

Ajánljuk figyelmetekbe az információkat a Cedefop európai készség- és munkahelyfelmérésének második szakaszáról, amelynek középpontjában a változó digitális technológiák és az automatizálás által a készségigényekre, a strukturális munkaerőhiányra és az EU felnőtt munkavállalóinak továbbképzésére gyakorolt hatás áll majd! Nincs vita, ez a jövő. Vagy mégis más lenne az irány? Várjuk a hozzászólásokat!

 

Share on Facebook Share on Twitter Epale SoundCloud Share on LinkedIn Share on email