Overslaan en naar de inhoud gaan
Blog
Blog

Csillagok háborúja vagy új világrend épül a mesterséges intelligenciával?

A Csillagok háborúját vizionálják a mesterséges intelligencia ellenzői, ám a mesterséges intelligencia (MI) nélkülözhetetlen eszköznek bizonyult a Covid19-világjárvány elleni küzdelemben. Ám mégis mire használható a titokzatos MI rövidítés? Nos, az adatminták azonosítására és az azokból való „tanulásra”, valamint a változók (gépi és mélytanulás) közötti kapcsolatrendszerek prediktív feltérképezésére való egyedülálló képességének köszönhetően bizton számíthatunk a szakértelmére. Sokan félnek tőle, sokan üdvözlik. Az alábbiakban összefoglaltuk a munkaerőpiaci szempontkát, nem titkolva, hogy cikkünket vitaindítónak szánjuk.

Mi mindent tud R2D2 utóda? A mesterséges intelligencia lehetővé tette a betegség potenciális terjedésére és megfékezésére vonatkozó prediktív modellek alkalmazását, valamint – sajnos nagyon aktuálisan – a betegek szűrésére és követésére is használták már. Az egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó célokon túl a mesterséges intelligenciát világszerte alkalmazzák a vírusos fertőzés különböző gazdasági ágazatokat érintő potenciális következményeinek jobb megértésére. Az ellátási láncok tömeges megszakadásával szembesülve a vállalkozások a termelés átalakításához egyre nagyobb mértékben támaszkodnak gépi tanulásra épülő rendszerekre. A politikai döntéshozók is segítségül hívták a mesterséges intelligencián alapuló technológiákat, hiszen azok igen ígéretesek a távoktatás minőségének javítása tekintetében egy olyan időszakban, amikor az iskolák és az oktatási rendszerek nehéz küzdelmek árán igyekeznek a tanulók számára hozzáférhetőek maradni.

Egy hozzászólás szerint szerint, nem kell tartani az MI munkaerőpiaci dominanciájától. Inkább az várható a jövőben, hogy az MI-t az emberek munkafolyamatainak megtámogatására használják, egymás hiányosságait kiegészítve, egymást támogatva. (pl.: a cégen belüli információáramlást segítő chatbotok, Chat Norris a toborzásban segít, Chatelka a munkavállalói közérzetet javítja). Hiszek benne – véli a kommentelő –, hogy nem elveszik az ember munkáját, hanem segítik azt. A munkaerő kreatív, alkotó jellegű munkát végezhet és a monoton vagy nehéz fizikai munka maradhat a gépek feladata. Aki esetleg látta, hallotta Pintér János (IT és robotikai vezető, Viapan Group) előadását a Kortalan Tudomány Konferencia és Fesztivál 2020. online konferencián, "Az ipar 4.0 hatása a munka jövőjére" címmel az talán optimistán tekint ezen a téren a jövőbe. Bár ez a gépek hajnala, de reméljük nem az emberek alkonya. Egyetértés született a csoportban, egy vélemény alapján be is tudjuk mutatni. Idézzük: „Az emberi gondolkodás, beavatkozás, ítélőképesség továbbra is szükséges. Saját tapasztalataimból kiindulva az MI még nagyon gyermekcipőben jár ezen a téren és bőven van hova fejlődnie. A legfontosabb mindenekelőtt viszont az érzékenyítése. Amíg csak egyszerű, "steril" logisztikai problémákat kell megoldania, addig tökéletesen megfelelő a feladatra (gondolok itt pl. egy raktárra és annak működtetésére), de amint olyan etikai kérdések merülnének fel, ahol még az ember a saját normái és lelkiismerete alapján sem tud jónak mondható választ vagy megoldást találni, hogy várhatnánk el egy mesterséges intelligenciától ezen helyzetek megoldását? Sajnos életünkben nem minden fekete-fehér. Mindezek ellenére tény, hogy hasznos az MI és ha okosan használjuk ezt a tudást, egyértelműen megkönnyítheti a mindennapjainkat. Ismét egy másik vélemény alapján az MI hasznos eleme a társadalomnak. Kérdés, hogy az emberiség készen áll-e arra, hogy ez nagymértékben átszője a mindennapjait, bár ennek megszokására nagy hatást gyakorol a koronavírus jelenléte. Vagyis összefoglalva elmondhatjuk, hogy kellő óvatossággal kezelve az MI segítheti a szakmai és magánéletünket is. Nézzük alább részletesebben, miről is szól tulajdonképpen ez az új „forradalom”?

 

Vajon a koronavírus megerősíti az automatizálást?

Röviddel a koronavírus-járvány kitörése előtt széles körben jellemző volt az attól való félelem, hogy a mesterséges intelligencia és az okoseszközök használatának következtében az emberek munka nélkül maradnak – jegyezte meg a Cedefop szakértője, Konstantinos Pouliakas a közelmúltban az EU német elnökségének égisze alatt megrendezett, AI in the world of work (A mesterséges intelligencia a munka világában) című szimpóziumon. Míg az Oxfordi Egyetem egy, 2013-ban készült tanulmánya arra figyelmeztetett, hogy a gépi tanulási módszerek fejlődése következtében a fejlett gazdaságokban a munkahelyek közel fele megszűnhet, a munkaköröket a feladatok összetétele szerinti bontásban vizsgáló későbbi tanulmányok jellemzően nem tartották valószínűnek a munkahelyek jelentős mértékű megszűnését. Egy, a Cedefop első európai készség- és munkahelyfelmérésének adatait felhasználó elemzés azt mutatta ki, hogy mintegy 14% az EU-ban azon munkakörök aránya, amelyek esetében magas az új digitális technológiák használatával való automatizálás kockázata, bár az EU jelenlegi munkaköreinek mintegy kétötöde tekintetében nagy valószínűséggel jelentős átalakulásokra lehet számítani.

A koronavírus-válság következtében ismét felmerültek a munkaerőpiacokat érintő automatizálással kapcsolatos aggályok, hiszen a közösségi kontaktusokat korlátozó intézkedések folytán a vállalkozások és a társadalmak új digitális és adatközpontú technológiák bevezetésére kényszerültek. Előfordulhat azonban, hogy a Covid19-világjárvány automatizálással kapcsolatos pozitív hatására vonatkozó korai előrejelzések túlzásnak bizonyulnak. A vállalkozások esetében az automatizálás ösztönzőit részben ellensúlyozhatja az, hogy a gazdaságokban a világjárványból fakadó zavart követően alacsonyabb lesz az összesített kereslet, míg a nagyobb bizonytalanság és a szigorúbb hitelfeltételek visszatartó erőként hatnak a beruházási döntésekre. Ezenkívül a koronavírus-járványnak való kitettség és a közösségi kontaktusok korlátozása miatt „nagy kockázatúnak” nyilvánított foglalkozások, valamint a magasabb automatizálási kockázattal szembesülő foglalkozások közötti kapcsolat gyengének bizonyult. A Covid19-világjárvány által leginkább sújtott foglalkozások és ágazatok jelentős része a szolgáltatási szektorhoz kötődik (szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás, szabadidős szolgáltatások, kiskereskedelem), és ezek nagyban támaszkodnak az interperszonális készségekre, amelyeket kevésbé lehet mesterséges intelligenciára épülő technológiákkal kiváltani.

A technikai megvalósíthatóságtól a gazdasági megvalósíthatóságig

A Cedefop jelentése e tényezők tekintetében arra az eredményre jutott, hogy az új technológiákat korán bevezető vállalkozások körében később nagyobb valószínűséggel nőtt a foglalkoztatottak száma. A korábbi tanulmányok által „teljesen automatizálhatónak” tartott foglalkozások körében átlagosan csupán 2%-kal csökkent a foglalkoztatottak száma, ami igen csekély arány, ha figyelembe vesszük, hogy már azon időszak negyede és fele között járunk, amikorra a munkahelyek tömeges megszűnését jelezték.

A mesterséges intelligencia megerősítése a szakképzésben

Ezek a megállapítások rávilágítanak arra, hogy a mesterséges intelligencián alapuló technológiák elősegíthetik a jobb minőségű munkakörök felé való átmenetet, és növelhetik az automatizálástól elkülönülő készségek – például a kreativitás, a vezetői, szervezési és interperszonális kommunikációs készségek – iránti igényt. A digitális eszközök használata az automatizálás kockázatának kisebb mértékben kitett foglalkozásoknak is egyik fő ismérve, amely a koronavírus-járvány idején még fontosabbá válik amiatt, hogy a munkavállalóknak egyre nagyobb mértékben kell távolról végezni a munkájukat.

Számos uniós tagállam már a koronavírus okozta sokkhatás előtt elkezdett beruházni az online és nyitott tanulás eszközeinek és környezeteinek fejlesztésébe. A távoktatás szükségességének fokozódásával egyre többen kezdtek el érdeklődni a mesterséges intelligencián alapuló technológiák mint olyan eszközök iránt, amelyek alkalmasak a személyre szabott tanulási megoldások és a nyitott oktatási segédanyagok továbbfejlesztésére, továbbá személyre szabhatóak, és a tanulók tanulási képességeihez igazítva alkalmazhatóak. A mesterséges intelligenciát használó eszközök alkalmasak a tanulási nehézségek nyomon követésére és a tanulók esetleges kudarcaira utaló korai figyelmeztető jelek azonosítására, valamint távoli értékelés is végezhető velük.

A Cedefop tematikus betekintő jelentései több olyan fő területet azonosítottak, amelyekre az uniós tagállamok különös figyelmet fordítottak a szakképzési rendszereknek a mesterséges intelligenciához és az automatizáláshoz való hozzáigazítására irányuló erőfeszítéseik során, az alábbi intézkedések révén:

  • a mesterséges intelligenciával kapcsolatos tervezés: a mesterséges intelligenciára vonatkozó egyedi stratégiák kidolgozása, a szakmai alapképzési és szakmai továbbképzési stratégiák felülvizsgálata, több érdekelt felet tömörítő szakértői csoportok és a köz- és magánszféra közötti partnerségek létrehozása a mesterséges intelligencia képességeinek feltérképezésére;
  • mesterséges intelligencián alapuló tanulási megoldások fejlesztése tantermi és vállalati felhasználásra: innovációs laboratóriumok és egyéb, a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kísérleti projektek az ismeretek vállalkozások és különböző érdekelt felek közötti cseréjére;
  • a mesterséges intelligenciáról szóló (vagy azzal kapcsolatos) oktatás: a tanároknak és a nagyközönségnek szóló képzés a mesterséges intelligencia képességeiről felhasználóbarát online kurzusok keretében;
  • a mesterséges intelligencia alkalmazása: a mesterséges intelligenciát alkalmazó módszerek használata a készségek új osztályozásának kidolgozására vagy a képzési tantervek és szakképzési programok elemzésére a munkaerőpiac igényeinek való megfelelőség/megfelelőség hiánya alapján;
  • a szakképzési rendszerek mesterséges intelligenciával összhangban történő átalakítása: új vagy felülvizsgált oktatási és képzési tantervek és programok (robotika, számítógépes gondolkodás, gépi tanulás, adattudomány, kiberbiztonság, automatizálástechnika) bevezetésének mérlegelése;
  • a mesterséges intelligencia kezelése: szakmai továbbképzési programok fejlesztése az automatizálás és a munkaerőpiac strukturális változásai által érintett munkavállalók támogatására.

Ajánljuk figyelmetekbe az információkat a Cedefop európai készség- és munkahelyfelmérésének második szakaszáról, amelynek középpontjában a változó digitális technológiák és az automatizálás által a készségigényekre, a strukturális munkaerőhiányra és az EU felnőtt munkavállalóinak továbbképzésére gyakorolt hatás áll majd! Nincs vita, ez a jövő. Vagy mégis más lenne az irány? Várjuk a hozzászólásokat!

 

Login (5)

Want to write a blog post ?

Don't hesitate to do so! Click the link below and start posting a new article!

Laatste discussies

EPALE Discussie: Wat kunnen we doen om de volwasseneneducatie beter te maken voor mensen met een beperking?

In juni richt EPALE de schijnwerpers op hoe mensen met een beperking kunnen bijleren. We horen graag van jou hoe we volwasseneneducatie voor mensen met een beperking kunnen verbeteren. De schriftelijke discussie (in het Engels) zal plaatsvinden op 8 juni om 14 uur (CEST).
Meer

Vindt u het ook jammer dat de volwasseneneducatie nauwelijks bijdraagt aan het nieuwe decreet voor duaal leren?