Az időmérleg-kutatások (Harcsa, 2000; Singer, 2009) szerint a felnőttek mindennapjainak nagyobb részét a (kereső) munkavégzés, illetve a szabadidős tevékenységek teszik ki, továbbá a felnőttkori tanulásuk is leginkább ezekhez a tevékenységszférához kapcsolódva valósul meg. A felnőttkori tanulás gyakoriságára és milyenségére nagy hatása van annak, hogy az egyén munkavégzése mennyire tudásintenzív szektorban vagy környezetben, és milyen szervezeti keretek, feltételek között zajlik. Mindezek mellett annak is nagy szerep tulajdonítható, hogy a munkáltató és a munkavállaló miként vélekedik a tudásról és a tanulásról, ez hogyan hat az egyén életére, illetve konkrétabban a tanulás hogyan valósul meg a napi munkavégzési gyakorlatban.

A vizsgált informális és nem formális tanulási formák színhelye a munkahely, az ezen a színtéren megvalósuló felnőttkori tanulás az elmúlt évtizedekben nemzetközi szinten is nagy érdeklődésre tartott számot.

A doktori kutatás meghatározó pillére a hazai és túlnyomórészt a nemzetközi tudományos szakirodalom elemzése. A munkahelyi tanulás fontos helyen szerepel az Európai Unió szakpolitikáiban is, ezért azok áttekintése, a szakpolitikai dokumentumok elemzése is szükségszerű volt. A témakört érintő nemzetekre vonatkozó statisztikai adatokat összesítő adatfelvételek, kutatások is áttekintésre kerültek, habár ezeket csak néhány évente rögzítik (AES, CVTs). Az elméleti áttekintést empirikus kérdőíves kutatás és interjúk egészítik ki.