Overslaan en naar de inhoud gaan
Blog
Blog

Kerekasztal beszélgetés „A felnőttek tanulása” címmel - FTH2019

A kerekasztal beszélgetésre 2019. 11. 22-én került sor a Szent István Egyetemen, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal szervezésében az EPALE programjának keretében. A szakmai kerekasztal beszélgetés „A pályaorientáció szerepe a felnőttek tanulásában” címet viselte, utalva ezzel a szakmai diskurzus tartalmára, valamint a résztvevő szakértők  és a moderátor munkásságára, szakmai tapasztalataira is.

A kerekasztal beszélgetés moderátora Visztenvelt Andrea, emberi erőforrás tanácsadó, egyetemi tanársegéd (Szent István Egyetem) volt. Vendégei Juhász Emese, az Eszterházy Károly Egyetem Gyöngyösi kampuszának felnőttképzési szakértője és Szabó Attila, projekt menedzser, a hazai és Európai Uniós projektek szakértője.

A program meghívójában is megjelölt témakörök mentén zajlott a beszélgetés, azzal a kiegészítéssel, hogy a résztvevők, a hallgatóság is be lett vonva kismértékben a beszélgetésbe.

 

Az eszmecsere elsősorban a felnőttek pályaorientációjához kapcsolódó szolgáltatásokról, tevékenységekről, eddigi tapasztalatokról folyt, kiemelve annak gyakorlati hasznosságát, valamint a jelenlegi felnőttképzési rendszerben megjelenő lehetőségeket. Mindkét szakértő hosszú idő óta foglalkozik a felnőttoktatással, így releváns képet tudtak adni a mai felnőttoktatás helyzetéről.

 

A pályaorientáció fogalmának tisztázását követően- hagyományos értelemben az a folyamat, mely során az egyén saját igényeinek és képességeinek figyelembevételével, a lehető legszélesebb körű információk birtokában meg tudja határozni azt a pályát/foglalkozást/szakmát, melyet életútja egészén, vagy egy részén szívesen végezne. A modern szemléletmód szerint a pályaorientációs szolgáltatások célja nemcsak a konkrét iskolaválasztás, pályaválasztás támogatása, hanem a személyiség tartós beillesztése a munka világába (NPP, 2018)- a kerekasztal előre tervezett kérdések mentén zajlott.

 

Visztenvelt Andrea első kérdésére, miszerint „Hogyan látják a pályaorientáció és felnőttek tanulásának kapcsolatát? ”, hasonló válaszok érkezetek a szakértőktől.

 

Juhász Emese tapasztalata szerint, amíg a felnőttek pályaorientációja nem lesz része a humánszolgáltatásoknak, addig marad a mai helyzet, ami azt jelenti, hogy a felnőttek nem részesülnek pályaorientációban átképzés előtt. Bár a felnőttképzési törvény keretet biztosít a felnőttképzést kiegészítő tevékenységek között a pályatanácsadás, mint szolgáltatás igénybe vételére, ez a tevékenység nagyon ritkán jelenik meg a gyakorlatban.  Azt látja, hogy kényszer hatására képzik át magukat a felnőttek annak a szakmának az irányába, amellyel a regionális különbségeket is figyelembe véve, a helyi munkaerőpiacon könnyebben, gyorsabban el tudnak helyezkedni. Véleménye szerint adott térségekben maximálisan 4-5 szakmacsoporthoz tartozó átképzésre van lehetőség, ami természetesen nem elégítheti ki a felnőttek tanulási rendszerébe belépő tanulásra motivált személyek egyéni igényeit.

 

E kérdéskör kapcsán fontosnak tartjuk a pályatanácsadás fogalmának tisztázását.

„A munka- és pályatanácsadás célra orientált, problémamegoldó tevékenység, amely személyes kontaktuson keresztül valósul meg a tanácskérő és tanácsadó között. A folyamat célja, hogy egy meghatározott kérdéskör tisztázódjék a tanácsadó segítségével úgy, hogy interperszonális kapcsolatban információáramlás történik. Az információátadás olyan minőségben, olyan interakciókon keresztül valósul meg, ahogyan ezt a tanácskérő igénye meghatározza.” (Szilágyi Klára, 2000)

 

Szabó Attila úgy tapasztalta, hogy körülbelül 4-5%-ban jelenik meg a piacon a felnőttek pályaorientációja a képzésbe való bevonást megelőzően, ami rendkívül alacsony számnak tekintendő.

Természetesen létezik teoretikus módon ez a gyakorlat, hiszen az utóbbi években két, három rendszer már ki lett dolgozva ennek érdekében, de sajnos a felek (munkáltatók, kamara, NSZFH) közötti összhang nem valósult meg, az érdekeltséget nem sikerült kellően elérni. Szabó Attila tapasztalatai szerint a hátrányos helyzetű térségekben különösen nehéz a személyek bevonása a felnőttek képzésébe. Juhász Emese hozzáfűzte még, hogy a felnőtt tanulók között kirívóan alacsony azok száma, akik maguktól, saját érdeklődésük által belső motivációs háttérrel tanulnak tovább. Véleménye, illetve a statisztikák szerint leginkább az a jellemző motiváció, hogy az érettségi után, azok jelentkeznek OKJ képzésre, akiket valamilyen ok következtében (ponthatárok, önköltséges létszámok alacsony száma) nem vettek fel a felsőoktatásba. További hátteret az képvisel, hogy a munkával rendelkező személyeket a munkáltatója iskolázza be, azzal a céllal, hogy munkakörét bővíthesse, szakmai tudása a munkaadói érdekek mentén gyarapodjon. Összefoglalva nem jelenik meg a pályaorientáció, mint humánszolgáltatás.

 

Az ide vonatkozó kérdéseket a 30/2000 GM rendelet a munkaerőpiaci szolgáltatásokról, valamint az azokhoz kapcsolódóan nyújtható támogatásokról vonatkozóan határozza meg a lehetséges támogató szolgáltatásokat. https://net.jogtar.hu/getpdf?docid=A0000030.GM&targetdate=20160923&printTitle=30/2000.+%28IX.+15.%29+GM+rendelet

 

Mivel a felnőttek képzési folyamataiban legtöbbször jelen van a holisztikus szemlélet, a különböző tudományterületek közötti együttműködés igénye, ezért fontosnak tartottuk azt is, hogy erről szó essen, így a következő kérdéskör az volt, hogy a szakemberek közötti együttműködés milyen, mennyire hatékony egy- egy felnőtteket oktató programban.

Ehhez a témakörhöz kapcsolódóan Feketéné Szakos Éva egy publikációja remek kiegészítő olvasmányt jelent. http://www.magyarpedagogia.hu/document/Feketene_MP1033.pdf

 

Szabó Attila úgy látja, hogy a pedagógusok, gyakorlati oktatók esetében mintegy 10%-nak van még annyi ereje, hogy a kötelező munkáján kívül, elhivatottságból tegye a plusz feladatokat a kapcsolattartást is beleértve. A felnőttek tanulásának folyamatában szükség lehet más szociális területen tevékenykedő személyek bevonására is (addiktológus, pszichológus, érdekképviselet), annak érdekében hogy a felnőtt ne morzsolódjon le a képzési programból, tanulása támogatott legyen.

 

A kerekasztal beszélgetés harmadik témaköre az EPALE felület lehetőségeinek a feltárása volt a felnőttek tanulásra, tanítására vonatkozóan. Egyértelművé vált, hogy mindkét szakértő egyét ért abban, hogy az EPALE, mint nemzetközi platform a partnerkeresés szempontjából is jó lehetőség, hiszen egy- egy speciális témakörben nagy eséllyel találhatnak a szervezetek olyan külföldi, megbízható, szakmailag releváns partnert, amelynek bevonásával az adott projekt tervezhető, kivitelezhető lehet. Véleményük szerint azonban nem elég az online felület, sok esetben a személyes kapcsolattartás, hálózatépítés lehetőségeire is szükség van. Ebben a munkafolyamatban is szerepet kell kapjon a professzióhoz rendelt, releváns szakmai diskurzus, amely egyrészt a szakemberek munkáját segíti, másrészt a platform működésének minőségi mutatóin is javít.

 

A workshop hasznos gyakorlati útmutatásokat is adott a résztvevőknek. A szervezők és a résztvevők együttes véleménye alapján, több hasonló workshopot szervezése kedvező hatással bírna a felnőttek tanulásához kapcsolódó szolgáltatások fejlesztésére.

 

2019. 11. 23.

 

Login (6)

Want to write a blog post ?

Don't hesitate to do so! Click the link below and start posting a new article!

Laatste discussies

EPALE Discussie: Wat kunnen we doen om de volwasseneneducatie beter te maken voor mensen met een beperking?

In juni richt EPALE de schijnwerpers op hoe mensen met een beperking kunnen bijleren. We horen graag van jou hoe we volwasseneneducatie voor mensen met een beperking kunnen verbeteren. De schriftelijke discussie (in het Engels) zal plaatsvinden op 8 juni om 14 uur (CEST).
Meer

Vindt u het ook jammer dat de volwasseneneducatie nauwelijks bijdraagt aan het nieuwe decreet voor duaal leren?