Pályázat az EPALE tartalomfejlesztési díj 2019-re

A gyorsuló technológiai fejlődés következtében növekszik az olyan készségek szerepe a munkavállalásban, amelyeket ez a fejlődés determinál, erősít meg, és amelyeket köztudottan csak korlátozottan lehet fejleszteni a hagyományos képzési formák keretében. Talán a legfontosabbak a kommunikációs és problémamegoldó készségek.

A technológiai fejlődésre rányomja a bélyegét többek között pl. az automatizálás, a  robotok széleskörű alkalmazása. Meghatározó tényező a globalizáció, nem lehet lemaradni, figyelmen kívül hagyni az alapvető fejlődési trendeket, tendenciákat. Ezért felértékelődik az elemzőkészség, amely a hazai munkavállalók körében még nem elég felismert, preferált

/nl/file/munkapngmunka.png

Az oktatás területén is nélkülözhetetlenné válik az elemzőkészség, az elemzések súlyának jelentős növelése. Szinte a teljes oktatási rendszert hozzá kell igazítani a gyorsuló technikai fejlődés követelményeihez. Régen, ha egy szakmunkás tanuló jó szakember akart lenni (ez elsősorban a szakmunkások gyerekeire volt jellemző, ahol a családban megvolt a szakma becsülete), akkor munkahelyváltásokkal megkereste a legjobb szakembereket, és tőlük tanulta meg a szakmát. Ha két mozgatórugót kéne kiemelni, akkor az aktivitást és a motiváltságot említhetjük.

A jelenlegi foglalkoztatottak jelentős része hátrányos helyzetűnek tekinthető a technikai fejlődés új követelményeihez viszonyítva. Elő lehet venni a hátrányos helyzetűek képzésére, fejlesztésére kidolgozott technikákat. A munkaügyi rendszer támogatásainak, és a különböző pályázati támogatások (OFA, területfejlesztés, oktatásfejlesztés) egy része ennek jegyében zajlott, van hová nyúlni.  Megtaláljuk ezeket a fejlesztési törekvéseket (nagyon egyenetlen színvonalon) pl. a komplex munkaerő-piaci programokban. Az előny a foglalkoztatottak esetében az, hogy a motiváltságuk, és részben az aktivitásuk megvan, és a munkavégző képességük sem kopott meg.  Felmérések szerint a dolgozók fele úgy gondolja, hogy a technológiai változásoknak hatása lesz az állására. Ez megfelel a nemzetközi arányoknak, és jelentős fejlődésnek tarthatjuk. Erre lehet építeni.

(Halmozottan hátrányosnak tekinthetjük azoknak a körét, akik még a jelenlegi követelményszinteket sem érik el, akik a foglalkoztatási struktúra alsó szegmenseiben dolgoznak. Nekik minimum két szintet kéne megugraniuk, miközben a jelenlegi ismeretszintbe való integrálódásuk is komoly feladat.)

Összefoglalóan azt látjuk, hogy az élethosszig tartó tanulás minden olyan tanulási tevékenységet átfog (formális, nem-formális és informális), melynek célja ismeretszerzés, készségek és kompetenciák fejlesztése, mert növekszik az olyan készségek iránti kereslet, amelyeket csak korlátozottan lehet elsajátítani a hagyományos oktatási formák keretében. Felzárkózóban van az önképzés, az online alkalmazások használata, a munkahelyi képzés az alkalmazkodásban a hagyományos oktatási formákhoz.

A technológiai fejlődés kikényszeríti a teljes felkészülési, tanulási struktúra (mind tartalmi, mind formai) átalakulását.