chevron-down chevron-left chevron-right chevron-up home circle comment double-caret-left double-caret-right like like2 twitter epale-arrow-up text-bubble cloud stop caret-down caret-up caret-left caret-right file-text

EPALE - Elektronisch platform voor volwasseneneducatie in Europa

Blogs

Globális polgárságra nevelés: az informális tanulási terek jelentőségének elismerése

27/06/2019
door Györgyi Bajka
Taal: HU
Document available also in: EN CS FR PL FI SV NL ET

/nl/file/global-citizenship-educationGlobal Citizenship Education

Global Citizenship Education

 

Hogyan segíthetik az oktatók leginkább a globális polgárságra való kiegyensúlyozott nevelést? Ebben a blogbejegyzésben Madeleine Le Bourdon kutató osztja meg folyamatban lévő kutatásából származó felismeréseit, amelyek az informális terek állampolgári ismeretek oktatásában betöltött jelentőségére mutatnak rá, azaz egy olyan területre, amelyet a kutatások eddig elhanyagoltak; ezenfelül öt ajánlást is megfogalmaz a globális polgárságra való neveléshez kapcsolódó témákkal foglalkozó szakemberek számára.

 

A globális polgárság elképzelése nem új. Diogenésztől Kanton át olyan modern kori tudósokig, mint Kwame Appiah, tudományos körökben széles körű vita folyt a globális polgárságról, amely különféle értelmezéseket nyert.

A globális polgárság értelmezése középpontjában azonban gyakran a helyi és a globális összemosása, és egy kozmopolita szemlélet kialakítása áll. Ebben a blogbejegyzésben a globális polgárság úgy értelmezhető, mint egy egész életen át tartó személyes átalakulási folyamat, amelynek eredményeképpen egyre szolidárisabbá válunk azokkal, akikhez kulturálisan és földrajzilag kötődünk. Az oktatásnak – amely nem más, mint célzott, strukturált tanulás – kulcsszerepet tulajdonítunk a globális polgárok következő generációjának kiművelése szempontjából.

 

A tapasztalati tanulás kulcsfontosságú a globális polgárságra valü nevelésben

Hogyan közelítjük meg tehát oktatóként ennek az átalakulással járó folyamatnak a támogatását, különösen akkor, amikor az oktatáspolitika egyre inkább a célokra, az eredményekre és az értékelésre fókuszál? A globális polgárságra való neveléssel foglalkozó számos kutató feltette már ezt a kérdést, ez sokat segített abban, hogy kialakuljon a bevált gyakorlatok kerete. Baillie Smith a kritikus szemmel vizsgálódó és reflexív tanulók kiművelésének szükségességét hangsúlyozza, akik többet tudnak „a globális szegénység és az igazságosság okairól, mint a következményeiről”.  Andreotti is kiemeli, hogy az egyes témákkal kapcsolatosan hallható hangok sokszínűbbé tétele révén gondoskodni kell arról, hogy a tanulók kritikusan nézzék, hogy hol és hogyan jutnak tudáshoz, ebben is tetten érhető az általánosan elfogadott tantervek „dekolonizációjára” irányuló, szélesebb körben megfogalmazott szándék. Mindeközben mások egy nyitott, biztonságos tanulási környezet kialakításának jelentőségét hangsúlyozzák. Vannak, akik az oktatókra facilitátorként tekintenek, akik megbízható és szélesebb körű információforrásokkal szolgálnak, azonban csak résztvevői, nem irányítói a vitának. Röviden, a tapasztalati tanulást kulcsfontosságúnak tartják az általános oktatás teljesítésében.

 

Bevált gyakorlatok oktatók számára

 

2018-as cikkemben a strukturált tanulási terek közötti informális terekre helyezem a hangsúlyt, ahol az egyének a tantermi nyomás és korlátok nélkül kapcsolódnak egymáshoz. Ezek az informális terek eddig a formális oktatás (iskolák, egyetemek), és a nem formális oktatás (különféle felnőttoktatási intézmények vagy nem kormányzati szervezetek által biztosított oktatási programok) esetében feltáratlanok maradtak. Ez meglepő, mivel a globális polgárságra mint egész életen át tartó tanulási folyamatra tekintenek. Saját kutatásom alapján a globális polgárságra való nevelés a strukturált tanulási terek közötti térben zajlik, ahol a tanulóknak lehetőségük nyílik készségeik gyakorlására, arra, hogy építsenek a tudásukra, és hogy önálló tanulókká váljanak. A Bloomsbury által (Douglas Bourn szerkesztésében) hamarosan kiadott, a globális tanulás nemzetközi kilátásairól szóló kiadványba írt fejezetben részletesebben foglalkozom ezekkel a terekkel.

Addig is, íme a főbb ajánlásaim a globális polgárságra való neveléssel foglalkozó szakemberek és oktatók számára:

  • Tegyék lehetővé a tanulók számára, hogy a strukturált tanulási helyzeteken kívül is kapcsolódjanak egymáshoz, és ismerjék el ennek értékét.
  • Segítsék elő a tanulók érzékeit stimuláló élmények megtapasztalását. Mindenki máshogy tanul, egy ilyen holisztikus tapasztalás elmélyítheti a tanulás hatását. A gyakorlatban ez zene, tánc, játékok, nemzetközi ételek kóstolása és elkészítése, tanulmányi látogatások, különböző kulturális hátterű meghívott előadók, vagy lehetőség szerint tanulmányi utak révén való tanulást jelenthet.
  • Tartsák tiszteletben a fenti témák felfedezése során kialakuló érzelmeket, és adjanak teret és időt ezen érzelmek kifejezésére és tiszteletben tartására a tantermen belül és kívül egyaránt.
  • Segíti az ismeretlen ismerőssé válását az, ha a tanulók között kialakítjuk a közösség érzését. Együtt enni, rendet rakni, játszani mind lehetőséget ad az egymás közötti kapcsolódásra és a kapcsolódás, összetartozás és szolidaritás érzésének megmutatkozására.
  • Tegye színesebbé a tanulási környezetet, és ösztönözze a tanulókat arra, hogy ugyanezt a tantermen kívül is megtegyék. Ez megvalósulhat úgy, hogy több hírforrás követésére bátorítjuk őket, arra, hogy különböző hátterű embereket kövessenek a közösségi médiában, valamint arra, hogy saját közösségükben különféle emberekkel lépjenek kapcsolatba és különféle helyeket ismerjenek meg. Az informális terekben így kialakult szokások lehetőséget teremtenek a folyamatos tanulásra.

 

Az informális terek számos egyéb módon is hozzájárulhatnak ehhez az egész életen át tartó, transzformatív folyamathoz, ezért nyugodtan egészítse ki a fenti listát a saját ötleteivel, mindazonáltal remélem, hogy kezdetnek már a fentiek is hasznosnak bizonyulnak.


/nl/file/madeleine-le-bourdonMadeleine Le Bourdon

Madeleine Le Bourdon

Madeleine Le Bourdon a Northumbria Egyetem nemzetközi fejlesztéssel foglalkozó kutatója, akinek szakterülete a nemzetközi oktatás. Kutatásának középpontjában a globális polgársággal kapcsolatos oktatással foglalkozó nemzetközi civil szervezetek állnak, valamint a globális polgárság mikroszintű gyakorlatai. Számos nemzetközi nem kormányzati szervezettel, működött együtt az oktatók képzésében és a globális tanulással kapcsolatos tartalmak kidolgozásában.

Kövesse Madeleine-t a Twitteren: @MLeBourdon

Share on Facebook Share on Twitter Epale SoundCloud Share on LinkedIn Share on email
Refresh comments Enable auto refresh

1 - 3 van 3 weergegeven
  • afbeelding van Teodor GHITESCU
    Conceptul „cetățenie globală” utilizat în educație poate avea efecte extrem de negative, dacă se referă la dreptul juridic asupra „cetățeniei multiple”.
    Pe baza dreptului juridic la „cetățenia multiplă” grupuri ale crimei economice organizate, mută averile și afacerile  dintr-o țară în alta, producând polarizarea bogăției private, cauza fundamentală a degenerării evoluției omenirii spre autodistrugere (vezi concluziile comune ale celor două rapoarte cerute de Clubul de la Roma, asupra cauzelor disfuncțiilor omenirii pe perioada 1950-2020, celor mai reputați oameni de știință occidentali: „Limitele creșterii” -1972 și „Omenirea la răspântie” -1974). Din același motiv, guvernările țărilor în curs de dezvoltare pot fi constituite din persoane cu „cetățenie multiplă”, care nu acționează în interesul majorității populației, așa cum se întâmplă în România.
    A promova, prin „educația pentru cetățenie globală”, ideea juridică a multiplei cetățenii înseamnă o încălcare a legilor naturii privind autoreglarea speciilor gregare așa cum este și specia umană!
    Eu consider că educația pentru cetățenie globală trebuie înțeleasă ca o educație a cărei adevăruri și competențe dobândite să fie bazate exclusiv pe rezultatele științelor fundamentale (limba maternă, cunoașterea mai largă, matematică, fizică, chimie, biologie, științe inginerești și cele ale conducerii științifice) excluzând cunoașterea dogmatică de orice fel (mistică sau politică). 
    Științele unesc oamenii prin concluzii comune privind cunoașterea realităților și a deprinderilor de a produce bunuri și servicii în scopul creșterii bunăstării tuturor cetățenilor lumii, nu doar pentru dezvoltarea și consolidarea privilegiilor private. 
    Conform acestor adevăruri "cetățenia", din punct de vedere juridic, nu poate fi "multiplă" ori "globală", ci doar națională, iar libera circulație a persoanelor cu o singură cetățenie, drept universal a omului, să nu fie împiedicată de granițele statelor.
    În sprijinul clarificării educației pentru cetățenia globală, în sensul globalizării științifice, diferită de globalizarea politică, a apărut și s-a dezvoltat o nouă abordare a pedagogiei, pedagogia sistemică, a cărei sinteză poate fi accesată aici:
  • afbeelding van Ivans Burenkovs
    I think the best thing a teacher can do to nurture global citizenship education is to make learners  aware of global issues, such as  human rights violations, inequality and poverty. Through that educators can help form such vital competences as critical reasoning skills, tolerance, empathy.
  • afbeelding van Markus Palmén
    ...for your comment Ivans, I agree! How do you find the author´s tip list on how to create an effective informal setting for citizenship education?